Portfolio signature

Tovább püfölik a kínai tech cégeket - kiütéses vagy pontozásos vereségbe szaladnak bele?

Egyenlőtlen és vérre menő ökölvívó küzdelem zajlik az utóbbi hónapokban a kínai hatóságok és technológiai vállalatok között. A szabályozás ebben az időszakban a Közös Jólét elnevezésű program keretében magasabb fokozatba kapcsolt és számos oldalról ütni kezdte a szektor részvényeit. A szakpolitikának alig álcázott uralkodás néhol egészen mély, operatív szintű működésbe is beleszólt, néhol általánosabb, de alapvető szintű változásokat sürgetett. A szektor tagjai részéről a reakcióra a legjobb szó a meghunyászkodás volt, ami hűen mutatja az erőviszonyokat. Bár a tech cégek kezében egyre komolyabb tőke és adatvagyon halmozódik fel, az állampárt minden további nélkül képes őket visszaszorítani, hogy a nép és saját hatalmát megőrizze és a társadalmi, gazdasági folyamatokat kontroll alatt tartsa. A részvénypiac viszont érthető módon nem szereti ezeket a lépéseket, és ez főleg a nyugati tőzsdéken jegyzett vállalatok árfolyamán látszik meg. Ezeket a piacokat elsősorban nem is az azonnali profit hatás érdekli - ami olykor nemcsak közvetett hanem marginális is - hanem a tisztességes piaci verseny és a hatékonyság rombolása. Az árfolyamokon az látszik, hogy a bizalom megingása, sőt: zuhanása tartósnak tűnik, amit nem lesz könnyű visszaépíteni.

A Közös Jólét fantázianevű program lényegéről és a negatívan, de akár pozitívan érintett ágazatokról, illetve konkrét vállalatokról bővebben is írtunk, de néhány rövid példa a kínai kormányzat ámokfutásáról az utóbbi hetekben, hónapokban:

  • Peking előírta, hogy az online játékokkal a 18 év alattiak legfeljebb három órán keresztül játszhatnak hetente. Az életszerűségtől mentes, de az abszurditásában nagyon is valóságos szabályozást a kormányzati szervek az online platformoktól várták el, akiket gyors ellenőrzések során vegzálni is kezdtek, többek között a Netease és a Tencent cégeket.
  • Rákényszerítették a világ legnépszerűbb fizetési szolgáltatásának, az AliPay-nek a tulajdonosát, az Alibabához tartozó Ant Group-ot, hogy a hitelezési szolgáltatások során független, külső szolgáltatásokra támaszkodjon, ami csökkenti a cégcsoport függetlenségét.
  • Az Alibabát egyébként még tavasszal közel 3 milliárd dollárra is büntették, amiért véleményük szerint visszaélt monopolhelyzetével.
  • Talán valóban hasznos lehet az a lépés, hogy a hatóságok megtiltották az egyes internetes platformoknak az egymásra mutató linkek blokkolását, ez elsősorban a Tencent-et érintette negatívan, miután a hozzájuk tartozó kiugróan népszerű WeChat kapcsán merült fel a legtöbb panasz.
  • Az egyik miniszter közölte, hogy szükségesnek találja a konszolidációt az elektromos autógyártók között. Bár ez önmagában még nem járt konkrét lépéssel, kilátásba helyezték, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás aktívan tenni is fog a a folyamat elősegítése érdekében. Egyelőre nagy a bizonytalanság, hogy ez miként fog hatni a Nio, Xpeng és hasonló részvények árfolyamára.
  • Az utóbbi időben a legnagyobb kínai tech cégek adakozó kedve is hirtelen megnőtt - amiben nyilván része van a rájuk nehezedő nyomásnak. Az Alibaba és a Tencent is mélyen a zsebébe nyúlt és az Hszi Csin-ping számára kedves társadalmi célokra kezdtek adakozni. Sőt, a Xiaomi vezérigazgatója a saját fizetésének egy jelentős részét adta oda, hogy a Közös Jólét megvalósulását elősegítse.
  • A közösségi média óriás Weibo kénytelen volt felfüggeszteni 22 olyan felhasználói csatornát, amelyen főleg K-pop együttesek tettek közzé tartalmakat. A háttérben minden bizonnyal az az új alapelv áll, amely szerint a Párt nem szeretné, hogy sok internet híresség legyen, illetve ezek között pláne nem olyan férfiak, amelyek "túlságosan nőiesen néznek ki". Az ijesztő állami szabályozás és a legdurvább kulturális elnyomásokra emlékeztető, alig burkolt cenzúra visszariasztotta befektetőket is.
  • A Tencent online zenei streaming szolgáltatásának előírták, hogy mondjon le rengeteg exkluzív forgalmazási jogáról, főleg a leginkább hallgatott előadók esetén.
  • A legdurvább eset mégis az oktatási ágazatban történt. A szabályozók szinte az egyik pillanatról a másikra előírták, hogy a magánkézben lévő oktatási intézmények non-profittá alakuljanak át, hogy ezzel is segítsék a kínai szülőket a tandíjak mérséklésében. Emellett kikötötték, hogy ezen szervezetek ne tudjanak tőkét emelni nyilvános kibocsátás útján, vagy más cégekbe befektetni, sőt: az iskolaidőn kívüli korrepetálást is megtiltották. Az eszement lépések nemcsak a magas színvonalú oktatást zúzzák tönkre, de nem túl meglepő módon a részvény árfolyamokban is horrorisztikus zuhanást okoztak. A New Oriental (EDU) és a TAL Education (TAL) az eleve brutális eladói nyomást pánik váltotta fel, ami egy nagy csökkenő résbe és további esésbe torkollott. A részvényesek idén elveszítették befektetésük értékének 89-95 százalékát! Jól látszik a heti bontású, hosszútávú grafikonokon, hogy a két cég szinte teljesen azonos módon és mértékben omlott össze néhány hónap alatt, azaz nem egyedi okokra, hanem a kormányzati intézkedésekre vezethető vissza a hosszú évek alatt felépített értékek szinte totális lerombolása.

A fogyasztók és a szolgáltatók elleni nyílt háború, a párbeszéd teljes hiánya, a központosítás és a totális állami érdekérvenyesítés a hatékonyság, a szabadság és a gazdasági prosperitás legnagyobb ellensége. Ezerszer bebizonyosodott már, hogy csak valamennyi stakeholder közös álláspontja alapján történő fejlődés a megoldás az egyenlőtlenség kezelésére, a kulturális elnyomás pedig már a diktatúra legmélyebb bugyrait mutatja, alapvető emberi jogoktól megfosztva az állampolgárokat.

Mindez pedig a befektetők gyors és nagymértékű meneküléséhez vezet, most is ez zajlik a szemünk előtt.

Erről szól még a cikk:

  • Mi történik Kínában?
  • Talált magának újabb támaszt az Alibaba, de vajon kitart-e?
  • Enyhe sokkhatás alatt a Baidu, van visszaút?
  • Még egy érdemi korrekcióra sem képes a Tencent zenei cége, vajon a túladottság számít valamit?
  • Még állja az ütéseket a Weibo, hol van a kulcsfontosságú nyakvonal vajon?
  • Nyár óta örülhetnek a shortosok a Netease-nek, van még tér a további esésre?

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2 490 forint. Az éves előfizetés díja 29 845 forint. Ezzel közvetlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések