A Közös Jólét fantázianevű program lényegéről és a negatívan, de akár pozitívan érintett ágazatokról, illetve konkrét vállalatokról bővebben is írtunk, de néhány rövid példa a kínai kormányzat ámokfutásáról az utóbbi hetekben, hónapokban:
- Peking előírta, hogy az online játékokkal a 18 év alattiak legfeljebb három órán keresztül játszhatnak hetente. Az életszerűségtől mentes, de az abszurditásában nagyon is valóságos szabályozást a kormányzati szervek az online platformoktól várták el, akiket gyors ellenőrzések során vegzálni is kezdtek, többek között a Netease és a Tencent cégeket.
- Rákényszerítették a világ legnépszerűbb fizetési szolgáltatásának, az AliPay-nek a tulajdonosát, az Alibabához tartozó Ant Group-ot, hogy a hitelezési szolgáltatások során független, külső szolgáltatásokra támaszkodjon, ami csökkenti a cégcsoport függetlenségét.
- Az Alibabát egyébként még tavasszal közel 3 milliárd dollárra is büntették, amiért véleményük szerint visszaélt monopolhelyzetével.
- Talán valóban hasznos lehet az a lépés, hogy a hatóságok megtiltották az egyes internetes platformoknak az egymásra mutató linkek blokkolását, ez elsősorban a Tencent-et érintette negatívan, miután a hozzájuk tartozó kiugróan népszerű WeChat kapcsán merült fel a legtöbb panasz.
- Az egyik miniszter közölte, hogy szükségesnek találja a konszolidációt az elektromos autógyártók között. Bár ez önmagában még nem járt konkrét lépéssel, kilátásba helyezték, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás aktívan tenni is fog a a folyamat elősegítése érdekében. Egyelőre nagy a bizonytalanság, hogy ez miként fog hatni a Nio, Xpeng és hasonló részvények árfolyamára.
- Az utóbbi időben a legnagyobb kínai tech cégek adakozó kedve is hirtelen megnőtt - amiben nyilván része van a rájuk nehezedő nyomásnak. Az Alibaba és a Tencent is mélyen a zsebébe nyúlt és az Hszi Csin-ping számára kedves társadalmi célokra kezdtek adakozni. Sőt, a Xiaomi vezérigazgatója a saját fizetésének egy jelentős részét adta oda, hogy a Közös Jólét megvalósulását elősegítse.
- A közösségi média óriás Weibo kénytelen volt felfüggeszteni 22 olyan felhasználói csatornát, amelyen főleg K-pop együttesek tettek közzé tartalmakat. A háttérben minden bizonnyal az az új alapelv áll, amely szerint a Párt nem szeretné, hogy sok internet híresség legyen, illetve ezek között pláne nem olyan férfiak, amelyek "túlságosan nőiesen néznek ki". Az ijesztő állami szabályozás és a legdurvább kulturális elnyomásokra emlékeztető, alig burkolt cenzúra visszariasztotta befektetőket is.
- A Tencent online zenei streaming szolgáltatásának előírták, hogy mondjon le rengeteg exkluzív forgalmazási jogáról, főleg a leginkább hallgatott előadók esetén.
- A legdurvább eset mégis az oktatási ágazatban történt. A szabályozók szinte az egyik pillanatról a másikra előírták, hogy a magánkézben lévő oktatási intézmények non-profittá alakuljanak át, hogy ezzel is segítsék a kínai szülőket a tandíjak mérséklésében. Emellett kikötötték, hogy ezen szervezetek ne tudjanak tőkét emelni nyilvános kibocsátás útján, vagy más cégekbe befektetni, sőt: az iskolaidőn kívüli korrepetálást is megtiltották. Az eszement lépések nemcsak a magas színvonalú oktatást zúzzák tönkre, de nem túl meglepő módon a részvény árfolyamokban is horrorisztikus zuhanást okoztak. A New Oriental (EDU) és a TAL Education (TAL) az eleve brutális eladói nyomást pánik váltotta fel, ami egy nagy csökkenő résbe és további esésbe torkollott. A részvényesek idén elveszítették befektetésük értékének 89-95 százalékát! Jól látszik a heti bontású, hosszútávú grafikonokon, hogy a két cég szinte teljesen azonos módon és mértékben omlott össze néhány hónap alatt, azaz nem egyedi okokra, hanem a kormányzati intézkedésekre vezethető vissza a hosszú évek alatt felépített értékek szinte totális lerombolása.
A fogyasztók és a szolgáltatók elleni nyílt háború, a párbeszéd teljes hiánya, a központosítás és a totális állami érdekérvenyesítés a hatékonyság, a szabadság és a gazdasági prosperitás legnagyobb ellensége. Ezerszer bebizonyosodott már, hogy csak valamennyi stakeholder közös álláspontja alapján történő fejlődés a megoldás az egyenlőtlenség kezelésére, a kulturális elnyomás pedig már a diktatúra legmélyebb bugyrait mutatja, alapvető emberi jogoktól megfosztva az állampolgárokat.
Mindez pedig a befektetők gyors és nagymértékű meneküléséhez vezet, most is ez zajlik a szemünk előtt.
Erről szól még a cikk:
- Mi történik Kínában?
- Talált magának újabb támaszt az Alibaba, de vajon kitart-e?
- Enyhe sokkhatás alatt a Baidu, van visszaút?
- Még egy érdemi korrekcióra sem képes a Tencent zenei cége, vajon a túladottság számít valamit?
- Még állja az ütéseket a Weibo, hol van a kulcsfontosságú nyakvonal vajon?
- Nyár óta örülhetnek a shortosok a Netease-nek, van még tér a további esésre?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
