A tavalyi év a kockázatitőke-piacot sem kímélte – Így kezelték a kihívásokat

Mi a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb kihívása, mit lát a legnagyobb kockázatnak?

Magyarország az európai konjunktúrához kötött, azon belül is különösen Németország teljesítményéhez, Európában pedig most nem beszélhetünk konjunktúráról, a növekedési adatok és várakozások is kisebbek, mint az elmúlt időszakban. Európa jobban megsínylette az orosz-ukrán háborút, és az azt követő energiaválságot, mint ahogyan azt a korábbi várakozások becsülték, Németországban pedig még drámaibb a helyzet, még a legjobb esetben is stagnál a gazdaság.

Az uniós források elmaradása vagy bizonytalansága is egy kifejezetten rossz állapot, hiányzik a gazdaságból az a financiális hajtóerő, ami pörgethetné a magyar cégeknek a teljesítményét is, amelyek ennek hiányában, kevésbé tudnak fejleszteni, gyengébb mérlegszerkezetet mutatnak fel, tehát valószínűleg a banki hitelminősítések során sem élveznek előnyt, ami ugyanakkor valamelyest felértékeli a kockázati tőkének a szerepét.

A Széchenyi Alapok azokat a növekedési fázisban lévő cégeket keresi, amelyeknek erős szándékuk és víziójuk van, mégpedig olyan, amit akár a nehéz gazdasági környezet ellenére is szeretnének megvalósítani, hiszen látnak magukban potenciált arra, hogy értéket teremtsenek.

Az alapkezelőnek a működését pedig nem befolyásolják érdemben az időszakos gazdasági nehézségek, mert mi évtizedes időtávokban gondolkozunk, ami alatt ezek a hatások kiegyenlítődnek.

A jelen gazdasági események ugyanakkor lehetőségeket is hordozhatnak magukban, gyakran említik például a nearshoringot az ellátási láncok átrendeződése kapcsán, vagyis, hogy a gyártóegységek egy részét visszahozzák a kontinensre a cégek, ennek nem lehet pozitív hatása a magyar gazdaságra?

A német ipari cégeknél jellemző az viselkedés, hogy amikor csökkennek a marginok, vagy más indíttatásból a termelési feladatokat átköltözteti egy másik országba, és ilyenkor az azonos kulturális, szabályozói környezetet szem előtt tartva a régiónkat előnyben részesíti a Távol-Kelettel szemben. Ez azonban viszonylag rövid távú, hiszen, ha visszatér a konjunktúra, akkor elképzelhető egy visszarendeződés, a befektetési politikánk pedig kifejezetten hosszú távú, tehát általánosságban a gazdaságnak ez a jelenség adhat egy löketet, de befektetési szempontból nem releváns.

Világos, hogy befektetési szempontból az alapkezelők startégiáját kevésbé befolyásolja a pillanatnyi gazdasági környezet, de a Széchényi Alapok befektetéseinek vállaltan van egy gazdaságélénkítési célja is, ami ilyen helyzetben akár hangsúlyosabb is lehet. Ennek tükrében szükséges-e valamilyen szintű finomhangolás, stratégiaváltás a működésben?

Nyolcvan portfóliócégünk van, mindegyiknél meg kellett vizsgálni, hogy például egy 400 forintos euróárfolyamnak milyen hatásai vannak, milyen lépések szükségesek stratégiai szinten a fennálló problémák optimális kezeléséhez, ezeket folyamatosan megtesszük. Befektetési oldalról inkább azt mondanám, hogy a válságoknak mindig van egy olyan hatásuk, hogy bizonyos erőviszonyok átrendeződnek, felvásárlási helyzetek alakulnak ki, amelyek tipikusan olyan hosszú távú, nagy tőkét igénylő, hagyományos banki eszközökkel nem lekezelhető helyzetek, amelyek a kockázati tőkének is terepet adhatnak, inkább itt látok olyan lehetőségeket, megnövekedett aktivitást, amire reagálnunk kell.

Az elmúlt időszakra jellemző magas kamatok kapcsán gyakran lehetett hallani az iparági szereplőktől, hogy ez akár a tőkefinanszírozás felé terelheti a vállalkozásokat, de a statisztikák inkább azt mutatták, hogy a tavalyi évben a befektetések is jócskán elmaradtak.

A tavalyi év sok szempontból nem kedvezett Magyarországon a befektetéseknek, a magas hitelkamatok miatt sok olyan üzleti terv, ami korábban elkészült, a fiókban maradt, nem indultak el a tervezett beruházások. Azonban az alapkamat azóta csökkent, az infláció is normális szintre állt be, ezért azok a tervek, amelyeket korábban félretettünk, most újra előkerültek, köszönhetően a személyes kapcsolatok megőrzésének, és már sokkal jobb helyzetben indulunk, mint a tavalyi évben, amikor nagyon komoly visszaesés volt Magyarországon a kockázati tőkepiacon, a kihelyezett összegek tekintetében.

A Széchenyi Alapok ugyanakkor 2023-ban is felül tudta múlni az addigi teljesítményeit, és minden esélyünk megvan arra, hogy 2024-ben több, összességében nagyobb összegű befektetést eszközöljünk, mint korábban bármikor.

A stratégia egyik válságálló elemeként beszéltek korábban az olyan alapok alapja befektetésekről, amikor egy másik földrajzi területen aktív alapba invesztálnak. Ezekkel kapcsolatban mik a tapasztalatok, eddig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?

A stratégiánknak valóban része volt, hogy nyissunk olyan alapok felé, amelyek a befektetési lehetőségeket olyan területre tudják elvinni, ahova mi nem tudnánk elérni, például a tengerentúli viszonylatban nem vagyunk ismerősek. Ezeket a kereteket a tavalyi év során felállítottuk, ezek az alapok nyugat-európai és tengerentúli terjeszkedésű cégeket finanszíroznak, amelyek eredményei igazolják a korábbi stratégiai döntésünket, sőt, már az idei évben lehetőségünk nyílt olyan társbefektetésre is (co-investment), amelynek keretében

közvetlenül az amerikai piacot célzó, az Egyesült Államokban bejegyzett, növekedési fázisban lévő cégbe fektettünk be, a világ második legnagyobb alapkezelőjeként számon tartott KKR-rel közösen.

Ez azt mutatja, hogy a szervezeti fejlesztésünket is érdemes volt az elmúlt időszakban tovább folytatni, hiszen ilyen neves alapkezelővel csak a legmagasabb szakmai színvonalon lehet együttműködni.

A forráshiányos időszak legérzékenyebben talán az induló fázisban lévő, hazai startupokat sújtja leginkább, ezen a területen hogyan tud fellépni a Széchenyi Alapok?

Széleskörű az együttműködésünk az Óbudai Egyetemmel, amelynek keretében egy közös céget is létrehoztunk, az Óbuda Uni Venture Capital Zrt.-t (ÓUVC), pont azért, hogy ezeket a startupokat fel tudja karolni, amelyek az egyetemi tudáskörnyezetből jönnek, és amelyek az eddigi fókuszunkon kívül estek, de ennek köszönhetően már ez a magvető fázis is lefedetté vált. Az ÓUVC több befektetést is eszközölt már, annak ellenére, hogy a tavalyi megalakulása makrogazdasági szempontból nem a legkedvezőbb időszakban történt, de nagy növekedési potenciált látunk benne, ahogy az idei és a jövő évben a kockázati tőke piactól is jelentősen jobb teljesítményt várunk, mint az elmúlt évben.

A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ