• Megjelenítés

nyugdíj

Viszlát, magánnyugdíjpénztárak!

Nyugdíjmentő törvénycsomagot fogadott el a kormány - jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kabinet ülése után. Matolcsy György a mai sajtótájékoztatón pedig azt közölte, hogy a tagoknak január 31-ig kell dönteniük az átlépésről - tudósít az MTI. Közben az Index arról számolt be, hogy Matolcsy György bejelentése végleg megpecsételi a nyugdíjpénztárak sorsát, ugyanis ha valaki pénztártag marad, akkor nem kap majd nyugdíjat az állami alapból. A költségvetés akár 2700 milliárd forinttal is gazdagodhat.

Egyre kevésbé bízzuk magunkat az állami nyugdíjra

A magyarok többsége aggódik a nyugdíjas kori megélhetése miatt, úgy érzi, hogy az államtól várható nyugdíj mellett mindenképp szüksége lesz valamilyen kiegészítő bevételre. Az elmúlt három évben viszont jól láthatóan nőtt azoknak az aránya, akik nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkeznek. A továbbiakban az Aviva sajtóközleményét közöljük változatlan formában.

Sérti az emberi méltóságot az egyirányú átléptetés

Három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik. A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény - mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé ¬- a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal. A Stabilitás megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

A minisztériumba rendelte a pénztárak vezetőit Matolcsy

Csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztériumba várják a pénztárak vezetőit. A tárca titkolja, mit akar közölni velük, nagy horderejű bejelentések is benne vannak a pakliban. A kormány amennyire csak lehet, bizonytalan helyzetet akar teremteni a pénztárak körül, hogy elmenjen az emberek kedve az egésztől. Akár még készpénzt is kaphatnak azok, akik átlépnek az állami pillérbe - tudósít az Index. Egy mai konferencián Matolcsy bejelentette kijelentette: a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszűnik, a három pillérből, kettő, az állami és az önkéntes marad.

Stabilitás: Nyílt államosítást jelent Matolcsy kijelentése

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint nyílt államosítási kísérlet a második pillér megszüntetése, a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az Alkotmány garantál - áll a szervezet állásfoglalásában, amelyet kedden juttatott el az MTI-nek.

A tagok fele elgondolkozik a visszalépésen

Már a megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-től szabadon eldönthető, szeretne-e valaki magánnyugdíj-pénztár tagja lenni, vagy visszalép az állami pillérbe - írja az MTI a Századvég friss felmérése alapján. A kutatás szerint a tagok fele megfontolja az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott a visszalépéstől, míg 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Mindez azt erősíti meg, hogy nagyon sokan bizonytalanok még.

Szorongatott helyzetben van a régió

A neves brit lap, a Financial Times oldalán újra feltűnt Magyarország, most is a nyugdíjrendszer kapcsán, viszont régiós összevetésben. Az FT szerint a nyugdíjreform költségeinek elszámolása körüli vita vezetett a mostani helyzethez, a költségvetési- és adósság kritériumok teljesítése miatt több ország is visszalép a nyugdíjreformban. A magyarok és bolgárok mellett már a lengyelek is a járulékokhoz akarnak hozzányúlni, bár még döntés nem született.

A csábító malacperselyt dézsmáljuk meg

A Financial Times hétfői számában Magyarországot is megemlítik, méghozzá nem is olyan kedvező szerepkörben. A szerzők szerint a nyugdíjrendszerben történt változások a korábbi megtakarítások lefoglalására építenek, az intézkedések pedig meglehetősen hasonlítanak az argentin negatív példára. Az FT szerint számos országban a magánpillér egy malacpersellyé vált, amit ha baj van fel lehet törni, elkerülve a népszerűtlen intézkedéseket. A brit lap szerint meglepő, hogy nem volt komoly visszhang az országban az intézkedéseket látva, azonban véleményük szerint még változhat a helyzet a jövőben.

Öt évvel korábban is el lehet menni nyugdíjba

Pénteken benyújtotta a kormány a nők kedvezményes nyugdíjazását is tartalmazó törvényjavaslatot, ezek szerint 40 év jogviszonyt követően a nők a nyugdíjkorhatárra való tekintet, és csökkentés nélkül elmehetnek nyugdíjba. Teljes jogú nyugdíjhoz legalább 32 éves munkaviszony kell, a gyermekneveléssel töltött idő be lehet számítani maximálisan 8 évig, viszont a 40 évet mindenképpen ki kell tölteni. A tanulmányi időt igaz itt nem számolják be, azonban a nyugdíj-megállapításnál már igen. Számításaink szerint jobb esetben a kötelező korhatár előtt 4-5 évvel is korábban mehetnek nyugdíjba a nők, ha teljesítik a feltételeket, míg most a kedvezmények - csökkentéssel egybekötve - 2-3 évről szólnak. A javaslattal több probléma is van, többek között az, hogy a korcentrumot csökkenti, a társadalom számára káros ösztönzők kialakulásához vezet, miközben nem csak nemek között tesz különbséget, hanem nemeken belül is.

Így mehetnek nyugdíjba a nők 40 év után

A kormány a tegnapi napon benyújtott egy törvényjavaslat csomagot, amiben már tisztán lehet látni, hogy miképpen képzelik el a nők kedvezményes nyugdíjazását. Az előzetes terveknek megfelelően a korhatárra való tekintet nélkül, teljes jogú öregségi nyugdíjat legalább 32 év keresőtevékenység után vehetik igénybe a nők, ehhez jönnek még hozzá a gyermekneveléssel összefüggő időszakok. Itt például a tanulmányi időszak nem játszik, viszont a nyugdíjszámításnál már igen. Fontos változás még, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége két évvel kitolódik.

Elképesztő nyugdíjemelésről döntött az elnök - Ez lesz a karácsonyi ajándék

Argentínát követően egy újabb latin-amerikai ország nyúlt az államosítás eszközéhez, a kiszemelt áldozat pedig a nyugdíjrendszer. Bolívia elnöke ugyanis egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, ami az 1996-ban kialakított új rendszer visszaállamosítását teszi meg. Ezt meghaladóan osztogatásba is kezd az állam, a kezdőnyugdíj háromszorosára emelkedhet, míg a minimális nyugdíjkorhatár 65 évről 58 évre csökken.

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lemondott

Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lemondott a tisztségéről, őt Bába Julianna követi, aki az AXA Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Nagy Csaba, aki az OTP Pénztárak vezetője csoporton belüli elfoglaltságával indokolta a lemondását, azonban a Napi Gazdaság szerint az OTP Bank vezetője nem akarta, hogy a bank neve gyakran elhangozzék a jövőben várhatóan elmérgesedő kampányban.

A kormányülésen szó volt a járulékokról is

Egy lengyel lap szerint már egy kormányülésen is szóba került a nyugdíjjárulékok kérdésköre, a költségvetési hiány csökkentése érdekében pedig elképzelhető, hogy a magyar utat fogja választani Lengyelország is. A pénzügyminiszter viszont cáfolta ezeket a híreket Brüsszelben, szerinte még nem aktuális erről a kérdésről beszélni, hiszen még az elszámolási kérdések nem tisztázottak.

A kormány segítő kezet nyújt a pénztáraknak?

A PSZÁF kiadta a legfrissebb kockázati jelentését, a pénztári szektorral kapcsolatban pedig több érdekességet is találhattunk. Nem meglepő módon a felügyelet is komoly kockázati tényezőt lát a közelmúlt szabályozói változtatásaiban (járulékátcsatornázás, visszalépés megnyitása), azonban a jelentésben azt írják, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a pénztárak működőképessége fenntartható legyen. Ez azt is jelentheti, hogy a mostani befizetés arányos díjhoz képest vagyonarányos díj kerül bevezetésre. Az viszont sejthető, hogy a korábbiaknál szigorúbb szabályok mellett születik meg a szabályozás, tehát költségreformra szükség lesz, főleg a tagszervezésnél és a marketingnél.

Nem számoltunk a nyugdíj- pénztárak vagyonvesztésével

Számos bizonytalanság kötődik a nyugdíjpénztári rendszer átalakításához, és amíg nem lehet tisztán látni, addig azt sem lehet tudni, milyen mértékű költségracionalizálásra lesz szükség - mondta el Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Véleménye szerint a különadó is fejfájást okoz a szektornak hosszabb távon, azonban az alapkezelő olyan új irányt vázolt fel magának, amivel több új ügyfelet is szerezhet, és ezzel a bevételei nőhetnek. A lakossági befektetők elérése a cél, hiszen az intézményi vagyonkezelési piacon a lehetőségek korlátozottak. A sikerre pedig az elmúlt 10 év során elért eredmények alapján és az ügynöki értékesítés beindulása esetén minden esély megvan. A lakossági ügyfeleket igyekszik megszólítani az alapkezelő az új, tőke és hozamgarantált befektetési alapjával, és ha minden a várakozások szerint alakul, akkor további kibocsátásokra is sor kerülhet.

Nem lesz népszavazás a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Nem találta egyértelműnek a népszavazási kérdéseket, ezért ma leszavazta az Országos Választási Bizottság a szocialisták kezdeményezéseit a magánnyugdíjpénztári szektorban tervezett változtatások kapcsán. A párt az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Kockáztatni kell a magas hozamokért cserébe

A Barclays angliai nyugdíjalapja, ami közel 20 milliárd fontos vagyont kezel úgy döntött, hogy a jövőben emelni fogja a feltörekvő piaci kitettségét. A számítások szerint akár a jelenlegi arányok a duplájukra is nőhetnek, azonban a nyugdíjalap szakértői szerint az időzítésen nagyon sok múlik. Az eszközallokációért felelős vezető szerint ezt meghaladóan érdemes lehet a dollár gyengülésére fogadni éppen a Fed állampapír-vásárlásai miatt, míg a hosszú táv miatt a magántőke és a fedezeti alap is jó hozamtermelő eszköz lehet.

Itt a döntés - 40 év után nyugdíjba lehet menni

A kormányszóvivő ma jelentette be, hogy a kabinet döntött, és a nők 2011-től nyugdíjba vonulhatnak 40 év szolgálati idő után. Számítások szerint ez komoly kiadásnövekedést jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, aminek a fedezetét a 0.5 százalékpontos járulékemelés teremti meg.

Meglepetésszerű növekedés a pénztáraknál

A BAMOSZ legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint az alapokban és azon kívül kezelt vagyon 9,323 milliárd forintra emelkedett. A közel 1,000 milliárd forintos növekedés döntő részét egy technikai tényező okozta, hiszen az egyik pénztár a vagyonkezelését az alapkezelőjéhez vitte át, így a statisztikákba csak most került bele a 460 milliárd forintos vagyon. A pénztárakhoz 150 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, a hozamok pedig nagyon szépen alakultak, az év eleje óta közel 10 százalékos hozamnak örülhetnek a befektetők. Az alapkezelőknek sem kellett szégyenkezniük, hiszen a befektetési alapokban kezelt vagyon szintén a pénztáraknak köszönhetően 200 milliárd forinttal emelkedett.

Nincs túl jó bőrben a nyugdíjrendszer az oroszoknál

Egy találkozón több orosz vezető is a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről beszélt, a végkövetkeztetés az lehet, hogy nem szabad átvenni a nyugat-európai mintákat politikai és társadalmi konszenzus nélkül. Az biztos, hogy Oroszországban sincs meg az állami pillérben a kiadásokhoz szükséges fedezet a bevételekből, ezért az államnak kell a rendszerbe pénzt tennie. A politikusok elzárkóztak a korhatáremeléstől, viszont a jegybank elnöke szerint nincs más út, csak a korhatáremelés, vagy a kezdőnyugdíjak garantált szintjének csökkentése.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility