Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen mutatta be a jövő évi adóváltozások tavaszi körét (a pdf ide kattintva érhető el). Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy ezzel még nincs vége a következő évet érintő adómódosításoknak, ugyanis őszre ígért még egy csomagot az NGM.

Mi történik az extraprofitadókkal?

Az már ismert volt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónappal ezelőtti bejelentéséből, hogy még 2026-ban is fennmaradnak jelentős mértékben az extraprofitadók. Lényegében az így beérkező plusz százmilliárdokkal csinált helyet a kormány az új családtámogató lépéseknek. Ezek a kedvezmények ugyanis az alappályán nem fértek volna be a jövő évi 3,7%-os hiánycélba, nagy szükség volt tehát az 530 milliárd forintnyi extraprofitadó-bevételre a fiskális egyensúly és az új adókönnyítések bevezetése miatt.

Az extraprofitadók kapcsán lényeges változás, hogy

ezek a 2022 óta, jellemzően kormányrendeletben létező plusz terhek törvényi erőre emelkednek.

A javaslat általános indoklása ennek kapcsán úgy fogalmaz, hogy "az egyes adókötelezettségekről és szóló törvény célja a veszélyhelyzeti jogszabályok átültetése, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében szükséges módosítok törvénybe iktatása". Majd a részletes indoklás a banki extraprofitadó, a biztosítási pótadó, a Brent-Ural spread típusú különadó, a kiskereskedelem plusz terhe, valamint az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) kapcsán kiemeli a javaslat: az adókötelezettség törvényi szintre történő emeléséről gondoskodik a megfelelő paragrafus.

A jövő évi költségvetést két cikkünkben is elemeztük a napokban:

Kiss Helga, az RSM Adóüzletágának igazgatója is arra mutatott rá megkeresésünk kapcsán, hogy erősíti az átláthatóságot, hogy az eddig több különböző kormányrendeletben szabályozott extraprofitadókat beépítik az adótörvényekbe. 

Üröm az örömben, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy az eredetileg

átmenetiként aposztrofált különadók ezzel tartósan velünk maradnak, deklaráltan állandó elemei lesznek az adórendszerünknek

- vetíti előre a szakember, aki azt is hozzátette: "bár eredetileg átmeneti időszakra vezették be, azonban most minden jel arra mutat, hogy a kormány folyamatosan számít az extraprofitadókból származó bevételekre".

A bankok és biztosítók esetében fennmaradó extraprofitadókról részletesen már külön cikkünkben írtunk, előbbitől 180, utóbbitól 60 milliárd forintot vár jövőre a kormány, az idei 160, illetve 60 milliárd után. Mindkét különadónak fennmarad az eddigi logikája 2026-ban is, de a bankoknál nőnek az adókulcsok, a biztosítóknál pedig megemelik az állampapír-vásárlásért elérhető kedvezmény maximális mértékét.

Az RSM Adóüzletágának igazgatója kitért arra is, hogy a banki különadó még várhatóan emelkedni is fog 2026-ban, 20 milliárd forint adóalapig 8% lesz a mostani 7% helyett, e felett pedig 20% az eddigi 18% helyett. "Nem feltétlenül jelent ez az emelés azonban többletterhelést a bankoknak, amennyiben ugyanis tovább növelik a bankok a már meglévő állampapír-állományukat, akkor a tervezet szerint még további adókedvezményekben részesülhetnek. Ugyanilyen többletkedvezmények igénybevételére lesz lehetőség a biztosítók számára is. Ezzel a rendelkezéssel a kormányzat egy huszárvágással megoldja a finanszírozási problémáinak egy részét, a bankra bízva, hogy azt adófizetéssel vagy állampapír-vásárlással váltja-e ki" - értékelte a javaslat ezen részét.

Külön kiemeli a tanácsadó, hogy "nem változik az orosz föderációból behozott olajra kivetetett különadó mértéke sem, marad 95%". Azaz hiába szerzi be a kőolajtermelő olcsóbb uráli forrásból a kőolajat, az urali és brent olajár közti különbözet legnagyobb része továbbra is a költségvetésnél köt ki. Azt is hozzáteszi, hogy "eközben csökkenhet viszont az energiaellátók jövedelemadója 2026-tól 41%-ról 31%-ra, már amennyiben nem változnak újra az előírások". Fontos kiegészítés a meglévő szabályokhoz, hogy megszűnik a víziközmű-szolgáltatók adókötelezettsége.

Hozzá kellett nyúlni az szja-törvényhez

Az nem meglepő, hogy a törvényjavaslat módosítja több ponton is az szja törvényt, ez ugyanis összefügg az anyák életük végéig tartó adómentességének már korábban benyújtott és megszavazott intézkedéseivel. Egyrészt új fogalmakat vezet be a kormány az anyák adómentességével összefüggésben (például a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye, mely a 30 év alatti anyák kedvezményével együtt adóalap-csökkentő tényezőként jelenik meg), valamint módosul a kedvezmények érvényesítési sorrendje. Ezekkel összefüggésben a kifizető által levont adóelőlegről szóló igazoláson feltüntetendő kedvezmények köre bővül és az adóelőleg-nyilatkozatban tehető nyilatkozatok köre is változik.

Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
3. a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
4. a 30 év alatti anyák kedvezménye,
5. személyi kedvezmény,
6. az első házasok kedvezménye,
7. családi kedvezmény

Ha a magánszemély jogosulatlanul kér kedvezményt (pl. nem nevel ténylegesen három gyermeket), az adóbevallásban különbözeti bírságot kell fizetnie, aminek a mértéke 12%.

Szociális hozzájárulási adó módosításai

Az adóváltozásokat bemutató háttérbeszélgetés fontos eleme volt, amikor Gerlaki Bence részletezte a szocho-módosítást. Az átlagbér négyszerese felett, havi 2,5 millió forint felett (éves szinten 30,5 millió forint feletti bruttó bér esetén), szocho kifizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, ha nyugdíjas alkalmazottról van szó. Elmondása szerint ezzel a minisztérium egy kiskaput csukott be, mert nyugdíjasok voltak jelentős havi összegre bejelentve a céghez (hiszen TB-járulékot és szocho-t sem kellett nekik fizetni az szja-mentesség mellett, ha 4 gyermekük volt) és ez inkább visszaélésszerű gyakorlatra adott lehetőséget a tapasztalatok szerint, mert munkajövedelmen keresztül vették ki a cégből a tulajdonosok az osztalékot.

A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szochó tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni - mondja ki a javaslat indoklása. Szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is, ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítania.

Társasági adó: változás a mikrocégek érdekében

A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100%-ról 150%-ra nő, és a létszámkorlát 5 főről 10 főre emelkedik a módosítás értelmében. A változás lényege, hogy ha a foglalkoztatottak száma nő, akkor az új alkalmazottak számát szorozni kell a minimálbér éves összegével és ennek 150%-a leírható az adózás előtti eredményből.

Helyi adó érdekesség

A közszolgáltató szervezet fogalma bővül az integrált vasútvállalattal, így a Htv. 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén e szervezet is mentesül valamennyi helyi adó alól.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert