Megszavazta a francia parlament az előrehozott nyugdíj korhatárának 60-ról 62 évre és a normál nyugdíj korhatárának 65-ről 67 évre történő fokozatos emelését. A reform utcai tiltakozásokat és munkahelyi sztrájkokat váltott ki az elmúlt két hétben országszerte, és várható, hogy több repülőjáratot törölnek a következő napokban is folytatódó demonstrációk miatt.
Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott lesz ma este 7 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A beszélgetés központi témája a magánnyugdíjpénztári befizetések, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása lesznek. Kérdezzen Ön is a vendégtől!
A Fidesz két olyan törvényjavaslatot is benyújtott a mai napon, ami a jövőben ha elfogadásra kerül az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkenti. A jövőben feltehetőleg nem lehet majd olyan ügyben felülvizsgálattal élni, amiről országos népszavazást nem lehet tartani. Itt találhatók az adók, illetékek, vámok, helyi adók, és kiegészítéssel a járulékok is. Mindez azt jelenti, hogy a nyugdíjváltoztatásokat és az adóváltoztatásokat sem lehet majd felülvizsgáltatni.
Az Országgyűlés tegnap nagy többséggel elfogadta a nyugdíjrendszert érintő két fontosabb törvényt, ami egyrészt felfüggeszti 2011-ig a járulékbefizetéseket, másrészt megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe. Egyelőre nem lehet tudni több részletet sem, így például a kompenzációt, a nyilvántartást és az örökölhetőséget, ennek megfelelően a Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja a tagjainak, hogy amíg nem tisztázottak a részletes szabályok, addig ne lépjenek vissza- hangzott el a Stabilitás Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján.
Brüsszel támogatja a magánnyugdíj-pénztári rendszert, mivel véleményük szerint a második pillér segít az államháztartás fenntarthatóságában. A bizottság írásában kéri a magyar hatóságokat, hogy az átlépésről illetve maradásról kialakított feltételekről majd kellő időben és részletesen tájékoztassa a tagokat, döntésük meghozatalához.
A nagyobb magánnyugdíjpénztárak még életképesek maradnának akkor is, ha a tagjainak fele átlépne az állami rendszerbe, ám a kisebb pénztáraknál 10-20 százalékos elvándorlás már komoly problémákat okozhat - mondta az Aegon magánnyugdíjpénztár vezérigazgatója, Ludvai Judit a Reutersnek.
A Fidesz áthajtotta a törvényhozáson a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt, illetve elfogadták a nyugdíjjárulékok elvonásáról szóló törvényjavaslatot is, a következő 14 hónapban tehát minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Hamarosan mindenki otthagyhatja nyugdíjpénztárát és visszaléphet a tisztán állami rendszerbe, ha jószántából így dönt. Aki visszalép, minden eddigi megtakarítását az államnak adja, de Orbán Viktor miniszterelnök azt ígéri, hogy senki nem járhat rosszabbul. Az állami nyugdíjbiztosítónál is lesznek egyéni számlák, csak ezt nem tudni, hogy mikorra, és hogy ezek pontosan milyen jogokat biztosítanak majd a visszalépőknek. Más bizonytalanságok is vannak, ezért érdemes kivárni a döntéssel - írja az Index a ma esti parlamenti döntések kapcsán.
A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez. A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni.
Az eredeti tervekkel ellentétben, egyéb elfoglaltsága miatt mégsem Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott lesz ma 7 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. Helyette Mráz Ágoston Sámuel politológussal, a Nézőpont Intézet vezető elemzőjével beszélget a műsorvezető az aktuális belpolitikai eseményekről.
Két felmérés is készült a nyugdíjrendszerünket érintő változtatások kapcsán. A közös pont egyértelműen az, hogy a válaszadók szerint a nyugdíjpénztárak inkább rosszul kezelték a befizetéseket. Azonban míg a Századvég szerint az emberek elsöprő többsége az állami rendszerben bízik, addig a Népszabadság felmérése sokkal kiegyensúlyozottabb végeredményt hozott. A felmérésekből egyértelmű következtetést nem lehet levonni, az viszont biztos, hogy az emberek nincsenek tisztában a körülményekkel, és vélhetően nem lesz akkora a visszalépési hullám, mint amire elsőre lehetett számítani.
A Napi Gazdaság információi szerint a kormány azzal számol, hogy a magánnyugdíjpénztárakból az állami pillérbe való visszalépés lehetőségével az érintettek 55-75%-a él majd, míg a pénztárak egyelőre inkább 30-50%-os, legfeljebb 60%-os átlépési aránnyal kalkulálnak.
Ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot, akkor mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát, s így mindenki maga rendelkezhet majd arról, hogy számláját az állami nyugdíjrendszer vehesse vissza - mondta a javaslat előterjesztője, Selmeczi Gabriella (Fidesz) nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Az MSZP népszavazási kezdeményezésére reagálva azt mondta: a szocialisták ezzel "a spekuláns üzletemberek oldalára" álltak az emberekkel, a nyugdíjasokkal szemben - tudósít az MTI.
A kormány a miniszterelnök szavai szerint rövid időn, akár heteken, belül is megteremtheti az átlépés jogi lehetőségét a magánnyugdíjpénztárak felől az állami rendszerbe és nem kérdés, hogy a kabinetnek az a célja: minél többen éljenek is ezzel a lehetőséggel. Ezt feltehetően egy megadott határidőig lehetne majd megtenni. Kívánatos lenne, ha ezt jóval megelőzően ismertté válna az a törvénycsomag, amely a magánnyugdíjpénztári és az állami rendszer további működését, illetve a kompenzáció kérdését szabályozná. Az alábbiakban azt a forgatókönyvet boncolgatjuk, amelynek kapcsán a legtöbb piaci típusú kérdés vetődik fel.
Önálló képviselői indítvány formájában Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken benyújtotta a parlamentnek a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslatot. A javaslat értelmében megszűnne a pályakezdők kötelező pénztári tagsága.
Megküldte válaszát Olli Rehn annak a kilenc uniós tagállamnak, amelyek még két hónappal ezelőtt azt kérték Brüsszeltől, hogy az EU ismerje el a nyugdíjreform költségeit. A gazdasági és pénzügyekért felelős biztos tájékoztatása szerint jogos az országok kezdeményezése - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleményéből.
A magánnyugdíjpénztárak befizetésének felfüggesztése, és a tagi átlépések engedélyezése sok bizonytalanságot rejt a jövőre nézve. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar állampapír piacon megközelítőleg 200 milliárd forintos keresletcsökkenést okoz az intézkedés, ami azonban nem befolyásolja jelentősen a hozamok alakulását - szögezte le az ING Alapkezlő befektetési igazgatója, az ING mai sajtóbeszélgetésén. A magánnyugdíjpénztári hozamokról az ING szakemberei úgy nyilatkoztak, 1999 óta 1.35 százalékos nettó reálhozamot produkált a szektor.
Senki sem járhat rosszul a magánnyugdíjpénzári rendszerben várható változásokkal - hangsúlyozta a megoldási módok részletezése nélkül többször is a HírTV ma esti Rájátszás című műsorában Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott kijelentette: azok, akik idáig a magánnyugdíjpénztárakba fizették a járulékok egy részét és átlépnek az állami rendszerbe, nem szenvedhetnek kárt, és ha az átlépők eddig "veszteséget szenvedtek el a magánnyugdíjpénztárnál, azoknak a kárát is jóváírjuk".
Az Európai Bizottság (EB) megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyar terveket, és várhatóan a jövő hónapra el is készül az értékeléssel - mondta Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője szerdán a MTI-nek. Az EB szerint az előzetes információk alapján csak ideiglenes deficitcsökkentésről van szó, miközben fenntartható intézkedésekre lenne szükség.
Óriási feladatra vállalkozott a kormány, amikor egyszerre nyúlt bele az adó-, illetve a nyugdíjrendszerbe. Több száz, vagy akár több ezermilliárd forintos jövedelmek, vagyonok cserélhetnek gazdát, eközben pedig az állami költségvetés 700 milliárd forintos lyukkal számolhat 2013-ra. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldásokkal lehet ezt a feszültséget oldani, és ehhez hogyan járulhat hozzá a nyugdíjrendszer átalakítása. Nem mindegyik megoldás szívderítő.
Közzétette a honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárakra és az önkéntes pénztárakra vonatkozó díjterhelést, ami minden releváns költséget tartalmaz, például a működési és likviditási levonásokat, valamint a befektetés-kezelés díját. Az anyagból kiderül, hogy a pénztárak díjterhelése az elmúlt években meredeken csökkent, és jelenleg már nem olyan sok választja el a kötelező és önkéntes pénztárakat költségek szempontjából egymástól.
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
Május másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, de én szabin voltam, ezért csak most...
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
