Titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal több száz multinacionális cég adóelkerülés céljával, az ügyben Magyarország is érintett lehet. Az Amerikai Egyesült Államok hevesen tiltakozik az európai offshoreok ellen, az ügy egyre kényesebbé válhat Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - volt luxembrugi miniszterelnök - számára is.
A harmadik negyedév során a NAV adatai alapján 155 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak a bankoknál az ügyfelek, összességében 10,25 milliárd forintot helyeztek el rajtuk. Ebben az évben már 444 számláról tudunk, az adóamnesztia keretében kifehéríteni szándékozott összegek megközelítették a 30 milliárd forintot. A 66,2 millió forintos átlagvagyon azt mutatja, hogy külföldről is jöttek haza vagyonok, de hazai pénzek is parkolnak a SMSZ-eken.
A privátbanki kiszolgálás fellegvárának tekinthető Svájcban az utóbbi években fölrengésszerű változások zajlottak le, ennek azonban még koránt sincs vége, amit az is jól mutat, hogy a bankok harmada veszteséges volt 2013-ban. A KPMG tanulmánya szerint a jövedelmezőségre nagy hatással volt az adócsalási botrányt kezelő program, és mivel többen is a működésük felülvizsgálatát tartják, a közeljövőben megugró felvásárlási aktivitásra lehet számítani. Nincsenek egyszerű helyzetben az intézmények, mert az ügyfelek még mindig túlságosan óvatosak, a magas betétállomány a bankok lehetőségeit korlátozza.
Nyilvánvaló, hogy az offshore cégek jelentős részének a tulajdonosi háttere átláthatatlan, valós tevékenységet nem végeznek, fiktív ügyletekre használják őket, és a felvett jövedelmeket sem vallják be a tulajdonosok. A hagyományos adóparadicsomok napjai azonban meg vannak számlálva, a nemzeti adótörvények is szigorodnak, valamint az adóhatóságok közötti információcsere is egyre inkább kiszélesedik. Persze ennek tudatában is van mozgási lehetőség, legális adótervezésre fel lehet használni az offshore-struktúrákat, miközben a beragadt vagyonokat is legalizálni lehet meghatározott adótervezési lehetőséggel - derült ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda sajtóeseményéből.
A svájci bankokra nehezedő nyomás miatt egyre többen a portfóliójuk tisztításába fogtak, az ügyfeleket felszólították, hogy a kint tartott vagyonaik eredetéről nyilatkozzanak. A tendencia része a nemzetközi pénzvilág megtisztulási folyamatának, ami viszont az ügyfeleket egyre feszültebbé teheti. Szakértők szerint a magyar ügyfelek egy része már meg is kezdte a vagyonátcsoportosítást, potenciális célpontok között lehet hozni a Távol-Keletet és a karibi térséget - írja a Magyar Nemzet.
A 2007-2013 között az uniós támogatásokra sikeresen pályázó 45 ezer magáncég tíz százalékánál merült fel, hogy offshore cégeken keresztül a támogatásokat nem pályázati célra használta fel, az érintett 4500 céget átvilágítják - jelentette be Lázár János kedden Gyulán sajtótájékoztatón. Azt is elmondta, hogy elkészült a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás, az első pályázatokat október 15-én írhatják ki.
Európa legnagyobb offshore vagyonkezelési központja, Svájc tavaly nyáron kötött megállapodást Amerikával, egy új programot indítottak, hogy a kétes gyakorlatot folytató bankok tisztázzák magukat. Az adóelkerülésben vagy éppen adócsalásban segédkező bankok csatlakozhatnak a programhoz, eddig 106 bank tette ezt meg, tegnap éppen a Barclays svájci leánya állt be a sorba. A bank közlése szerint április végéig van lehetőségük, hogy az ügyfélportfóliót átvizsgálják, amelyet követően információkat kell kiadniuk és nagyobb büntetést is fizethetnek - írja a Reuters.
Mérsékelten ugyan, de csökken azon magyar cégek száma, melyek tulajdonosa valamely offshore országbeli cég. Ciprus tavaly májusi pénzügyi összeomlásával csökkent ugyan az országban székelő magyar cégtulajdonosok száma, de még így is a Seychelles-szigetek és Hollandia mellett itt van a legtöbb tulajdonos bejegyezve, áll a Bisnode üzleti információszolgáltató elemzésében.
A svájci privátbankok szerint komoly következménnyel járhat az ország számára, ha az EU új szabályai a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások elé gördítenének akadályokat. Svájcban az adóbevételek 5%-a származik a szektorból, ezért a kormánynak is az az érdeke, hogy minél hamarabb megoldást találjon a helyzetre. Különben a bankok nem tehetnek mást, mint hogy külföldön alapítanak leányvállalatokat és a munkaerő egy részét is kiviszik - írja a Bloomberg.
Tegnap hivatalosan is aláírta az amerikai igazságügyi minisztérium a Svájccal kötött új megállapodást, ennek értelmében végre megkezdődhet az amerikai törvényeket megsértő svájci bankok helyzetének rendezése. Különös pikantériája az ügynek, hogy a jelenleg is vizsgálat alatt lévő 14 svájci privátbank az új programban nem vehet részt. A megállapodás értelmében a bankok korábbi törvénysértő gyakorlata felett szemet hunynak, ennek fejében viszont komoly büntetést kell a bankoknak fizetniük és az ügyfeleikről nagyon sok információt ki kell szolgáltatniuk. A svájci bankszövetség az új programot keménynek nevezte, azonban véleményük szerint ezzel együtt is érdemes megragadni a kínálkozó lehetőséget - írja a Financial Times.
Tegnap a spanyol hatóságok az ügyészségnek beadtak egy vádiratot, amelyben az szerepel, hogy a négyszeres aranylabdás sztár, Lionel Messi 4,16 millió eurót nem fizetett be a helyi adóhatóságnak a korábbi jövedelmei után. A vádak szerint különböző offshore csatornákat felhasználva, a 2007-2009 között szerzett jogdíjból származó bevételeket sikerült adózatlanul felvennie, a rendszer felállításában oroszlánrészt vállalt Messi apja, aki szintén a vádlottak között szerepel. Az ügyészség napokon belül elindíthatja a hivatalos eljárást. A sztár értetlenül állt a dolgok előtt, mint írta, az adótanácsadói és a jogászok is azon dolognak, hogy tisztázzák a helyzetet - írja a Wall Street Journal.
A lengyel pénzügyminisztérium különadó kivetését tervezi az adóparadicsomokban bejegyzett leányvállalatokkal rendelkező lengyel cégekre - idézi a Puls Biznesu lengyel gazdasági lap értesülését az osztrák APA hírügynökség.
Egyre több ország területén válik elérhetővé a magyar letelepedési államkötvény - írta a Magyar Nemzet hétvégi számában. Eddig három vállalkozás kapott engedélyt a közvetítésre, egy kajmán-szigeteki, egy ciprusi és egy máltai. A Kajmán-szigetekre bejegyzett cég 40 ezer eurót kér minden letelepedőtől az ügyintézésért cserébe.
A forintot is megütötték a hírre.
Egy friss kutatás meghatározta a long-covid tünetek időtartamát.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
