Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?
Deviza

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.
A hétfői, magyar munkaszüneti nap alatti kereskedésben már 320 forint közelében járt az euró árfolyama, miközben az állampapír-piaci hozamok emelkedése után a rövidebb lejáratú bankközi kamatok is felfelé indultak a múlt héten. Ez utóbbi már elég egyértelmű jele annak, hogy van némi zavar a tőkepiaci szereplők körében és talán az MNB-től várnak iránymutatást.

A forint egy hónap alatt közel 3%-ot gyengült az euróval szemben, ezzel közel kétéves mélypontjára ért. A mozgás hatására a kurzus kilépett az utóbbi hónapokban bemozgott sávjából, így a nagyon stabil árfolyam képe megingott.

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?
A hosszabb kötvénypiaci hozamok 40-50 bázisponttal emelkedtek egy hónap alatt, a tízéves kötvény újra 3% felett hoz, ami utoljára tavaly ősszel, az MNB agresszív lazítási lépéseinek bejelentése előtt volt jellemző.

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?
Az utóbbi napok új történése, hogy a bankközi kamatoknál, azaz a BUBOR-piacon is emelkedést láthattunk. A legrövidebb (egynapos, egyhetes) lejáratokon az emelkedés nem magyarázható a hagyományos módon, hiszen itt inkább a bankközi likviditási helyzet határozza meg a kamatokat, mintsem a monetáris politikával kapcsolatos távlati várakozások.

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?
A lényegről már többször szóltunk. Hetek óta tart a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, amit alapvetően három külső okkal lehet magyarázni:
  • A fejlett országok hozamkörnyezetének normalizálódásával a fejlett piacok vonzóbbá váltak, a feltörekvő piacok kisebb-nagyobb bajaira pedig érzékenyebbek lettek a befektetők.
  • A feltörekvő piacokon is felbukkan a hirtelen megugró inflációtól való félelem, ami növeli a kockázatokat.
  • Egyes feltörekvő piacokon komoly stabilitási problémák vannak, különösen Törökország és Argentína helyzetét találhatják izgalmasnak a külső megfigyelők.


Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

A kockázati prémium sokk hatására logikus jelenségek a feltörekvő piacokon az árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, illetve egyes jegybankok kamatemelő lépései.

Ahogy említettük, a legfrissebb jelenség az egészen rövid magyar hozamok ugrása, ami alapján úgy tűnik, mintha a bankközi piacok likviditás hiányában kiszáradnának. Ez akár már nagyobb pénzügyi zavar jele is lehetne, meg is indult a találgatás a piaci szereplők között, hogy mi magyarázza a volatilitás megjelenését ezen a piacon.

Ez most valami új?

Egyes értelmezések szerint a mostani bankközi mozgások mögött nem csak a feltörekvő piacok külső sokkja áll, hanem hazai strukturális ok is. Nevezetesen, egyes bankok elérhették a saját banki likviditásmenedzserük által meghatározott kockázati kitettség korlátját a magyar állammal szemben (vagyis hogy mennyi állampapírt tarthatnak) és így nincs érdemi mozgásterük vásárolni. Március végén a bankrendszer a saját mérlegfőösszegének 23%-át tartotta magyar állampapírokban, ez új csúcs.

Közben viszont az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentős állampapír-kínálatot tolt a piacra az elmúlt hónapokban, tehát a gyengébb vételi erő és a jelentős kínálat kezdte feltolni a hozamokat. Ehhez adódott hozzá a feltörekvő piaci hatás, a dollárhozamok emelkedése, a dollár erősödése.

A magasabb magyar diszkont kincstárjegy (DKJ) hozamok benchmarkként hatnak a bankközi (BUBOR) hozamokra is, és így ez húzhatta fel a BUBOR-okat is. Vagyis alapvetően nem likviditáshiányról van szó, és arra, hogy ez ne alakuljon ki, az MNB is figyel, például az ezt befolyásoló forintnyújtó swapállományt is emelgette az utóbbi hetekben. Az is mutatja, hogy nincs likviditáshiány, hogy a jegybanknál parkoltatott egynapos (O/N) betétállomány még mindig 600-700 milliárd forint körül hullámzik, noha erre az MNB negatív kamatot (-0,15%-ot) fizet, igaz közben már a pozitív tartományba, +0,04%-ra felment az O/N BUBOR-fixing.

Abban az esetben szinte hiába növeli az MNB a forintpiaci likviditást, ha az állampapírpiaci hozamemelkedés mögött jórészt az áll, hogy a bankok az országkockázati limitek küszöbén táncolnak, és néhány szereplő tényleg nem tud több állampapírt venni.

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?
Megoldás lehetne, ha az ÁKK intenzív állampapír visszavásárlási aukciós sorozatot tartana (mint ahogy tavaly ilyenkor már csinálta). Ám erre nincs nagy mozgástere: a kormányzati betétállomány (kesz-állomány) április végén alig volt magasabb (895 milliárd forint), mint a tavaly év végi állomány. Ez az intenzív első négyhavi nettó állampapír kibocsátás ellenére is eltér az elmúlt évek mintáitól, amikor az ÁKK gyorsan fel tudta tornászni a kesz-egyenleget. Most ráadásul az ÁKK-nak tartalékolnia kell arra is, hogy június közepén lesz egy nagy kötvénylejárat, ami kamatokkal együtt nagyjából 500 milliárdot visz el a kesz-ről. Ezzel egyébként újra csökken majd a bankok magyar állammal szembeni kitettsége, ami újfent vásárlásokra adhat majd lehetőséget.

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

Három megoldás a kereslet-kínálati egyensúly felé

Az állampapírpiaci kínálat-keresleti egyensúlytalansági helyzeten javíthatna a minél hamarabbi és minél nagyobb EU-forrás beáramlás Brüsszelből. Ám a Portfolio megbízható információi szerint erre nincs sok esély. A magyar hatóságok ugyanis április végéig csak mintegy 300 millió eurónyi fejlesztési számlát tudtak kiküldeni az Európai Bizottságnak, így onnan június végéig csak legfeljebb kb. 85 milliárd forintnyi forrásbeáramlás várható, ami nem számít soknak. A következő nagyobb adag számlakiküldés késő nyáron-ősszel várható, így ősz előtt jelentős forrásbeáramlás Brüsszelből - ami az ÁKK állampapírpiaci forrásbevonását fékezhetné - nem várható.

Még ezt az időhorizontot is kitolhatná az, ha az éppen ezekben a napokban elindult magyarországi uniós rendszeraudit (amely az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, azaz az EUTAF-ot vizsgálja) a vegyes előjelek mellett esetleg kedvezőtlen eredményeket hozna.

Ha ugyanis az EUTAF hármas besorolást kapna a brüsszeli auditoroktól (azaz szerintük nem működnek megfelelően az irányítási és kontroll mechanizmusok), akkor azzal a vitás kérdések rendezéséig, jellemzően sok hónapig ellehetetlenülne, hogy Magyarország bármilyen itthoni uniós fejlesztési számlát ki tudjon küldeni Brüsszelbe.

Ez tehát a magyar államháztartás első négy hónap alapján már egyébként is kifeszített helyzetét, illetve az ÁKK intenzív forrásbevonását csak tovább fokozná, azaz megmaradna a kínálati nyomás az állampapírpiacon.

Az állampapírpiaci kereslet-kínálati egyensúlyon az is javíthatna, ha az MNB még nagyobb kedvezményeket adna az állampapír vásárlásokra a swapárazásokon keresztül, ekkor talán egyes bankok nagyobb kedvvel vásárolnák a papírokat, így a keresleti oldal erősödni tudna.

Az egyensúly felé elmozdulás harmadik lehetősége pedig az állam felől jöhetne, ha elkezdené visszafogni az itthoni EU-pénzek kifizetését, hogy ne terhelje még intenzívebben az államháztartást és ezáltal az állampapírpiacot.

Még nem pattog a labda

Az utóbbi egy hét piaci mozgásainak a fenti állampapírpiaci fejlemények csak az egyik okozója, a fő ok továbbra is elsődlegesen a kockázati prémium sokk , és az a bizonytalanság, hogy minderre hogyan reagál az MNB. Érdemes emiatt belegondolni, hogy a monetáris politika szempontjából hogyan is néz ki a jelenlegi helyzet.

A jegybank számára a legfontosabb kérdés, hogy a mostani sokk egy a pénzügyi kondíciókba tartósan beépülő elem, vagy inkább a bizonytalanság miatti nagyobb volatilitást látjuk csak, ami ha elmúlik, véget ér a mostani csapkodás és a hozamok is lejjebb mehetnek.

Akármelyik is az igaz, az MNB-n egyelőre nincs nagy cselekvési kényszer.

Ha az utóbbiról an szó, vagyis a spekulatív szereplők erősödő aktivitása miatti zavarokat látunk csupán, akkor a jegybank kényelmes helyzetben van: ilyenkor ugyanis a központi bankok jellemzően nyerni szoktak a spekulánsok ellen. A volatilitásra játszók megégetik magukat, és a helyzet akár úgy is rendeződhet, hogy a monetáris politika nem lép semmit. Ha nagyobb a spekulációból, illetve bizonytalanságból adódó zavar, akkor kommunikációs eszközökkel, kisebb fajsúlyú lépésekkel megnyugtatható a piac. (Éppen ezért nem lennénk meglepve, ha a mai kamatdöntő ülés utáni közleményben a jegybank nyugtató megjegyzéseket tenne, illetve utalna arra, hogy a monetáris politika elég hatékony ahhoz, hogy a rövid hozamokat kordában tartsa.)

Ha a kockázati prémium sokk tartós jelenség, ami az amerikai (és más fejlett piaci) hozamok emelkedésével velünk marad, akkor a jegybanknak szintén nincs sok tennivalója. Igaz, ez inkább egy beletörődő passzivitás lesz, ahol a hazai hozamok emelkedése elkerülhetetlen, de a hozamkülönbözetek stabilak maradnak. (Vagyis a monetáris politika relatív lazasága megmarad, de a kondíciók abszolút értelemben szigorodnak.)

A jegybank helyzete két esetben nehezedhet:
  • Az egyik, ha a feltörekvő piacokról fertőződünk meg. Ilyen hatás jöhet Törökország, Argentína vagy Ukrajna felől, ezek az országok ugyanis a legérzékenyebbek a sokkokra a gazdaságszerkezeti okok, illetve a gazdaságpolitika hibái miatt.
  • A másik lehetőség, hogy a külső, rendkívül hűtő inflációs környezet (például az olajárak miatt) megszűnik, és a hazai árak elindulnak felfelé.

Mindkét eset megnehezítené, hogy a jegybank kitartson "tartósan laza" monetáris politikája mellett, vagy erősebb forgatókönyvek mellett teljesen el is lehetetlenítené azt. Ha utóbbi bekövetkezne, új fejezet kezdődne a hazai monetáris politika történetében. Itt azonban még egyáltalán nem tartunk.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
shutterstock_1488477983 (1)