Gazdaság

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt

Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Az utolsó negyedévben 300 milliárd forinttal kevesebb forintalapú állampapírt bocsátunk ki, mint amennyi lejár - derül ki a finanszírozási tervből. Ennek nem az az oka, hogy a megelőző negyedévekben nagyon megnyomta volna az eladásokat, az Államadósság Kezelő Központ ugyanis mindeddig példás rendben hajtotta végre a tervét. Vagyis az év hátralévő részére nem képzett érdemi extra pénzügyi puffert az adósságkezelő, így a visszafogottság a költségvetés számára rendelkezésre álló pénzügyi tartalékok (kincstári egységes számla - kesz) szintjét fogja majd apasztani.

Ez történt az idén Amennyiben az idei első háromnegyed éves kötvényalapú forrásbevonást vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szeptember végéig megvalósult csaknem 1200 milliárd forintnyi kibocsátás mind az egész éves tervhez, mind az időarányosan indokolthoz, mind pedig a tavalyi tényleges kibocsátáshoz képest 77-79% közötti arányt tesz ki. Ez tehát azt jelenti, hogy az összes kötvénylejárat körében sem beszélhetünk szeptember végéig "túlfinanszírozásról", hanem csak arról, hogy a tervvel lényegében összhangban lévő kibocsátási folyamat valósult meg eddig - lejáratonként eltérő módon.

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt
A 3 éves kötvényaukciókon és nem-kompetitív tendereken idén az első háromnegyed évben összesen mintegy 510 milliárd forintnyi forrást szerzett az Államadósság Kezelő Központ. Ez az éves terv 82%-át, az időarányosan "indokolt" teljesítésnek pedig a 79%-át teszi ki, így tehát elmondható, hogy a 3 éves papírnál csak minimális a "túlfinanszírozás", azaz az éves ütemtervnek megfelelően haladt az adósságkezelő. Az 5 éves (fix kamatozású) kötvényaukciókon és tendereken szeptember végéig 407 milliárd forintos forrásbevonás valósult meg, ami már 9%-os túlteljesítést jelent az egész éves tervhez képest (miközben időarányosan "csak" 79%-os teljesítés lett volna indokolt). Október közepéig egyébként 23%-ra nőtt az éves terv túlteljesítése, így tehát jól látszik az adósságkezelő azon stratégiája, hogy a hozamgörbe középső szegmensének számító 5 éves papírok kibocsátását "nyomta meg" az év során. Ezek a túlfinanszírozások kompenzálják a többi területen jelentkező kisebb-nagyobb elmaradásokat. Egyrészt azt, hogy az 5 éves változó kamatozású államkötvényeknél a 60 milliárdos éves tervnek csak a 60%-át teljesítette szeptember végéig az ÁKK, másrészt azt, hogy a 10 éves kötvényekből szeptember végéig összesen megvalósult 223 milliárd forintos forrásbevonás is az éves tervnek csak 59%-át teszi ki. Harmadrészt azt, hogy a 15 éves papíroknál még ennél is nagyobb volt az elmaradás az éves tervhez képest, hiszen szeptember végéig mindössze 21 milliárdos forrásbevonás valósult meg, ami az éves terv 23%-át teszi ki.

De vajon mi az oka annak, hogy az állam ennyire takarékra teszi magát az utolsó negyedévben? Biztosan nem a kesz-apasztás a célja, hiszen a likvid pénzügyi tartalék már így is sokat süllyedt az utóbbi hónapokban, például az IMF-hitel előtörlesztése miatt is.

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt
Ha megnézzük, miként alakul az államadósság az idén, megérthetjük a visszafogottság okát. Számításaink szerint a 300 milliárd forint mínuszt mutató negyedik negyedéves nettó kibocsátás után is alig lesz kisebb az államadósság-ráta december végén, mint egy évvel korábban. Ha a kesz-állomány idei 600-800 milliárd forintos apadása nem történne meg, akkor az adósságmutató már emelkedő lenne.

Vagyis - ahogy már azt az év elején jeleztük - a gyenge növekedés és az alacsony infláció (GDP-deflátor) mellett még a 3% alatti költségvetési hiány sem garantálja az államadósság-ráta csökkenését. Akkor is azt jósoltuk, hogy ezt a feszültséget a legegyszerűbben azzal lehet enyhíteni, ha a 2000 milliárd forint feletti kesz-állományt apasztani kezdi a kormány, vagyis a lejáró kötvények egy részét a pénzügyi tartalékból finanszírozza. Szerencsére a nemzetközi környezet toleráns a kesz-apadással szemben, hiszen a tőkepiaci hangulat kellően kockázatvállaló. Amennyiben ez nem így lenne, akkor az államadósság elleni harc sikerét aligha tudná számokkal bizonyítani a gazdaságpolitika.

Az adósságfinanszírozás ezen sajátosságát két jelenségen keresztül láthattuk eddig: az IMF-hitel jövő évben lejáró részletének idei előtörlesztése, illetve a forintkötvény-kibocsátás visszafogása is ezt a célt szolgálja. A harmadik jelenség pedig éppen most következik: az idei hátralévő utolsó devizakötvény-kibocsátás sem lehet nagy.

Valójában a mostani jó tőkepiaci hangulatban biztonsági okokból megfontolandó lenne minél nagyobb kibocsátással biztosítani a közeljövőben lejáró kötvények devizaforrását. (További érv lehet emellett, hogy a devizatartalék duzzasztása is jó pont lehet a devizahiteles mentőcsomag előtt.) Csakhogy egy túlságosan nagy kibocsátással újra a fent taglalt problémába ütközünk, a tavaly év végi 79,8%-os adósságmutató túlhaladásába. Számításaink szerint a jelenlegi helyzetben 600 millió eurónál nemigen vehetne fel több hitelt az állam, ha esetleg a Prémium Euró Magyar Államkötvényből rendre bevásárló Mol-t megkéri a kormány, hogy váltsa vissza a papírjait, akkor az összeg felmehet 1 milliárd euróra. Ez a piaci lehetőségekhez képest meglehetősen kis tétel - és lehet abban bízni, hogy jövő év elejéig kitart a jó befektetői hangulat, és meg lehet ismételni azt.

A fenti megfontolásokkal együtt az idén valószínűleg biztosítható lesz, hogy az államadósság-ráta ne emelkedjen. Ez elvileg nem csak azért lenne fontos, mert a deklarált politikai cél az adósság elleni harc, hanem azért is, mert az alaptörvény csökkenő adósságrátát ír elő. Kevéssé ismert azonban, hogy ez a szabály nem igazán "éles". Az adósságon alapuló fiskális szabályrendszerünk ugyanis annyira rossz, hogy az alkotói egy sor rugalmassá tevő szabályt csatoltak hozzá. Az egyiket például attól való félelmükben, hogy december 30-án nem lehet felvenni egy hitelt a január 2-án lejáró adósság finanszírozására (mert az értékelési időpontban, december 31-én így ideiglenesen megugrana az államadósság).

Ez a szabály így szól: "...adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét." Ezzel viszont a teljes adósságszabály értelmét veszíti, mert az év utolsó hónapjaiban az összes hitelfelvételre rá lehet bökni, hogy ezek a jövő évben lejáró adósságot előfinanszírozzák - vagyis olyan gumiszabályt kapunk, aminek a teljesülését még emelkedő adósságráta esetén is lehet bizonygatni. (Az pedig már a jogászokra tartozik, hogy eldöntsék, az alaptörvényben megfogalmazott csökkenő adósság elvárást lazíthatják-e a stabilitási törvény értelmező rendelkezései.)

A fentiek a gazdaságpolitika számára két tanulságul szolgálhatnak. Egyrészt, növekedés nélkül nagyon nehéz lesz az államadósságot csökkenő pályán tartani - a kesz-tartalékok sem apaszthatók kockázat nélkül tovább. Másrészt (ettől függetlenül) az adósságszabályt újra kell gondolni. Utóbbiban mintha egyelőre jobban állnánk.
Saudi Prince and Saudi Minister of Defence Mohamed Bin Salman Bin Abdul Aziz Al Saoud
Facebook founder and CEO Mark Zuckerberg
starbucks - plaza Chicago
kivánd190919
bika wall street index tőzsde
jean cloude juncker
mol olajipar
huawei mobiltelefon
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Saudi Prince and Saudi Minister of Defence Mohamed Bin Salman Bin Abdul Aziz Al Saoud