A franciák még a különutasságot is furcsán csinálják
Gazdaság

A franciák még a különutasságot is furcsán csinálják

Lezajlott a francia elnökválasztás első fordulója, Macron innentől már csak elbukhatja a köztársasági elnöki pozíciót. A franciák még az elitellenes különúthoz is az elitből választottak maguknak vezetőt.
Rengeteg fordulat és izgalom után a legvalószínűbb kimenet győzött a francia elnökválasztás első fordulójában: a centrista Emmanuel Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen jutott tovább a második körbe, a másik két esélyes, a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon és a konzervatív Francois Fillon (szintén 20% körüli támogatottsággal) kiestek.Először fordult elő a francia választások történetében, hogy a két nagy párt jelöltjének egyike sem került be a második fordulóba. A szocialisták támogatottsága a darabjaira hullott, Hamon helyett Macront és Mélenchont támogatták a baloldali szavazók. Az ősszel még toronymagas esélyesnek számító Fillont a korrupciós botrány darálta le.

Az, hogy a második fordulóba két nem "mainstream" jelölt jutott, jól mutatja a Brexit- és a Trump-szindrómát: a választók szemében hiteltelenné váltak a nagy pártok nagy politikusai, a válság és a globalizáció hatásai új szereplőket szólítottak a politikai színpadra.

Ugyanakkor a francia minta mégis nagyon más. Erősödött ugyan a radikális bal- és jobboldal, de a választók helyettük inkább a balról érkező és magát középre pozicionáló mérsékelt jelöltet emeltek magasba. A franciák még az elitellenes különúthoz is az elitből választottak maguknak vezetőt.

Ahogy Hollandiában, Franciaországban is két oldalról lehet nézni az eredményeket. A radikális erő (Nemzeti Front) nem tudott áttörést elérni, viszont története legjobb eredményét érte el. Lehet gyártani a narratívákat az Európát lassan felemésztő populizmusról, illetve az euróellenes erők csúcsra éréséről és elbukásáról.

Már írtuk, hogy Macron győzelme szinte biztosra vehető. A második fordulóban Marine Le Pen szinte csak a radikálisabb republikánusok szavazókra számíthat. Rájuk sem biztosan, hiszen a párt vezetői gyakorlatilag az eredmények kihirdetése után azonnal Macron támogatására szólították fel híveiket. A szocialista párt hasonlóképpen tett, és a felmérések szerint nem is kérdés, hogy a baloldaliak hová fognak szavazni. Bár Mélenchon nem adott ki ajánlást a híveinek, szavazóinak nagy része a szocialistáktól érkezett, és erősen elutasítják a szélsőjobb Nemzeti Frontot.

Az új helyzet felvet egy csomó új kérdést. A legfontosabb, hogy Macron hogyan fogja biztosítani programjának támogatottságát a mindennapokban, miközben a pártja szinte csak az elnökválasztásra gründolt képződmény. Leírni azért nem kell az En Marche!-t, máris rengeteg tagja van, és igaz lehet a megállapítás, hogy a sajátos francia "kétpártrendszer" szétesett. Nem annyira Le Pen, hanem inkább Marcon, és kicsit Mélenchon miatt. Ugyanakkor az új köztársasági elnöknek muszáj lesz támogatókat találni, érdemes lesz figyelni, milyen erőviszonyok, szövetségek alakulnak ki a következő öt évben.

Támogatásra már csak azért is szükség lesz, mert Macron programja egyáltalán nem "megúszós". Többek között szorosabb európai együttműködést, közös uniós hadsereget, a munkát terhelő adók mérséklését, bürokráciacsökkentést, megújuló energiára épülő beruházásokat ígért. Programjának hat pillére az oktatás, a munka, a gazdaság modernizációja, a biztonságpolitika, a demokratikus megújulás, illetve a nemzetközi elkötelezettség. Megválasztása pont ezért érdekes, mert miközben a változásról beszél, sok esetben kifejezetten kiállt olyan ügyek mellett, mint a befogadás, a nyílt társadalom, az uniós bevándorláspolitika,az euróövezet - ezek azok a témák, amelyekre az establishmenten kívüli politikusok sikeresen tudtak rákapaszkodni.

Március elején ismertetett programjából az alábbi kép rajzolódik ki:

Csökkentené a munkára rakódó terheket a munkaadók, illetve a munkavállalók részére is, emellett egységesítené a francia nyugdíjrendszert, a nyugdíjkorhatárhoz, illetve az összeghez viszont nem nyúlna.

A vállalati adókulcsot 33,3%-ról 25%-ra mérsékelné, emellett vagyonadót vetne ki a drágább ingatlanokra, valamint 30%-os adókulccsal terhelné a tőkejövedelmeket, amivel szintén a vagyonosabb rétegek nagyobb közteherviselését kényszerítené ki.

50 milliárd eurós beruházási tervet ígér, amiből elsősorban megújuló energiára épülő projekteket, mezőgazdasági fejlesztéseket, lakóépület-felújításokat, az internet lefedettség szélesítését, illetve a gyógyszeripari innovációs tevékenységet finanszírozná.

Ezen felül az adminisztratív terhek enyhítését is fontosnak tartja, ezért például bevezetné azt az új normát, hogy kisebb adminisztrációs hibák esetén az állam nem bírságolná egyből a vállalkozásokat, a "mindenkinek joga van hibázni" elvet szem előtt tartva. Deregulációs törekvéseire jellemző, hogy enyhítené a vasárnapi boltzárat.

Emellett csökkentené a képviselők és egyéb hivatali tisztségviselők állományát, kisebb közigazgatási egységeket összeolvasztva pedig ésszerűbbé tenné a közigazgatás működését, ami természetesen jelentős költségmegtakarítással járna. (És bizonyára sok idővel, az intézményi karcsúsítás sehol sem egyszerű, Franciaországban különösen nem lesz az.)

A biztonságpolitika terén az egyik legfontosabb intézkedése az lenne, hogy a NATO-szerződésben foglaltaknak megfelelően a GDP 2%-ára növelné a hadi ráfordításokat, valamint szorosabb együttműködésre törekedne a többi EU-s országgal ezen a téren (is). A hadseregfejlesztés mellett a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében a rendőrség létszámát is növelné.

Macron erősen EU-párti, Franciaország jövőjét az EU és az eurózóna tagjaként képzeli el. Szorosabb együttműködést szeretne például a közös uniós hadsereg, illetve egy energetikai unió formájában, a közös piac integritását pedig "minden áron megvédené". (Az anti-Trump érzést erősíti, hogy a fosszilis energiahordozóktól kifejezetten elfordulna.)

Két kisebb fontosságú, de jellemző intézkedése, hogy betiltaná a mobiltelefonok használatát a 15 éven aluliak számára az iskolákban, és ingyenessé tenne bizonyos egészségügyi segédeszközöket a rászorulók számára (hallókészülék, szemüveg stb.)

Azt ígéri, hogy a munkanélküliségi rátát 10% körüli szintről 7%-ra csökkenti.

Macron helyzetét segítheti, hogy úgy tűnik, a francia gazdaság lassan kilábal a tetszhalott állapotából. A konjunktúraindexek az év elején az egekbe szöktek, és egyre több elemzés bizonygatja a versenyképesség javulását. Ha lesz érdemi gazdasági növekedés, az segítheti a programjának a költségvetési megvalósulását, és a szociális feszültség enyhülésével akár vissza is szorulhatnak a radikális erők.

Bár Macron a kampány során nekiment az európai gazdaságpolitika német dominanciájának, integrációpárti elnökként Merkel szövetségese lehet, és győzelmével akár új lendületet kaphat a megfenekleni látszó Európai Egyesült Államok projektje is. Mindenesetre érdekes ellenpont lenne, ha a Brexitet és Trumpot hozó 2016-os év után az idei év az EU konszolidációján, integrációján munkálkodó erők megerősödéséről szólna.

Apropó, Brexit: Macron győzelmén a britek szomorkodhatnak leginkább, hiszen egy euroszkeptikus erő hatalomba kerülése esetén reménykedhettek volna a puha kilépési feltételekben. A BBC tudósítója már tegnap este lemondóan konstatálta, jön a hard Brexit. Egyelőre azonban a tőkepiacok örvendezésére számíthatunk, hiszen a francia választások első számú kérdése az volt, hogy közelebb kerül-e az ország ahhoz, hogy megkezdje az eurózóna szétszerelését. A válasz pedig nagyon egyértelműen nem. Hacsak a következő két hétben nem lesz újabb óriási fordulat a politikában.



Címlapkép forrása: ERIC FEFERBERG / AFP
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
lynx ifv