Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Palkó István

2025. december 05. 16:59

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól. Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

A biztosítók után közzétette az MNB a magyar hitelintézeti szektor harmadik negyedéves statisztikáit is, ezek közül mi most a nem konszolidált számokkal foglalkozunk, mert ezek tükrözik jobban a szektor belföldi teljesítményét, így például az OTP Bank külföldi leánybankjai csak az általuk fizetett osztalék, és nem a teljes eredmény „erejéig” kerülnek bele.

1199 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el az első kilenc hónapban a szektor, ami 16%-os csökkenést jelent. Osztalékbevételek nélkül 715 milliárd a profit.

Gyűjtésünk alapján a nagybankok az alábbi ábrának megfelelő konszolidált adózott nyereséget hozták eddig az általuk vagy anyabankjuk által közölt számok alapján. Az OTP és az MBH után az Erste, majd a K&H következett. Az MNB összesítése szerint négy kis méretű és két közepes bank volt veszteséges, a szektor szereplőinek a többsége nyereséget termelt.

Az átlagos saját tőke arányában egyre kevésbé jövedelmező a bankszektor: a nyers adatok alapján 13,6%, osztalékbevételekkel korrigálva mindössze 8,1% volt a ROE az első három negyedévben. 2025 egészében némileg magasabb lehet, hiszen az éves különadókat döntően év elején számolják el a bankok, de várhatóan nem éri el a tavalyi szintet.

Még mindig érzékelhető a kamatkörnyezet mérséklődésének a hatása, ami szűkíti a marzsokat – gondolhatnánk. Ez részben igaz, hiszen a kamatjövedelem az egy évvel korábbihoz képest 2,4%-kal 1590 milliárd forintra csökkentek az év első három negyedévében.

Ugyanakkor a bankok kamatjövedelme meglepően erős „ellenállóképességet” mutat: messze nem tért vissza a vágtató infláció időszakát megelőző szintre, ami egyrészt az üzleti és állampapír- állományok bővülésének köszönhető, másrészt annak, hogy a támogatott kkv- és lakossági hitelprogramok kamattámogatási tartalma megtámasztja a banki kamatjövedelmet (az Otthon Start például mintegy 1,5 százalékponttal jövedelmezőbb a bankoknak a piaci lakáshiteleknél). Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint

a központi kormányzattól származó banki kamatbevételek már az első félévben meghaladták a jegybanktól származót.

Miközben a bankok kamatjövedelme 2,4%-kal csökkent az év eddig ismert részében, a díj- és jutalékjövedelem 22,4%-kal bővült. Itt sem eszik azonban olyan forrón a kását:

a díjak jelentős részét elvonja az állam tranzakciós illeték formájában,

aminek a növekményével egy az egyben korrigálva a számokat csak 6% körüli díj- és jutalékjövedelem-növekedést kapunk a bankoknál. A tranzakciós illeték tavalyi kétlépcsős (augusztusi, majd októberi) növekedése a működési költségekben jelenik meg a banki jelentésekben. Részben ez az oka annak, hogy a működési költségek az év első három negyedévében 20,4%-kal elszálltak a hitelintézeteknél.

Persze nemcsak a tranzakciós illeték a ludas: az alábbi ábrán látható, melyik költségtétel hogyan alakult. Az informatikai költségek például szintén jelentős mértékben, 19%-kal emelkedtek a hitelintézeteknél, az extraprofitadó pedig majdnem 40%-ot ugrott, és a jövő évi közel duplázódás ebben még nincsen benne.

Vannak persze még olyan átmeneti tételek, mint a fair value hatás (a „szorzószámos” kamattámogatott hitelek átértékelődése miatt) vagy a kamatstop miatti „módosítási” veszteség, ám ezek most nem képviseltek olyan jelentős tételt az eredményben. A kamatstop újabb meghosszabbítását novemberben lépte meg a kormány 2026. június 30-áig, ennek előzetes elszámolása a bankoknál jórészt a negyedik negyedévben várható, a féléves kiesés náluk emiatt mintegy 20-30 milliárd forint.

A költségeknél nem tettünk említés a kockázati költségekről, ami nem véletlen: ezek szinte szóra sem érdemesek, annyira elhanyagolhatók voltak az utóbbi időben. Nem véletlen: a hitelportfóliók minősége továbbra is kiváló, a nem teljesítő és a 90 napon túl késedelmes vállalati és háztartási hitelek aránya egyöntetűen tovább csökkent.