Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma
Gazdaság

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma

A beinduló versenyképességjavító reformoknak köszönhetően négy százalék felett maradó gazdasági növekedés, változatlan hiánypálya, 2023-ra (Orbán Viktor régóta áhított célkitűzésének megfelelően) valódi nullás költségvetés, valamint látványosan 60% alá szakadó államadósság - olvasható ki a frissített konvergenciaprogramból, ami az Európai Bizottság oldalán vált elérhetővé és a Pénzügyminisztérium péntek reggel 9 órakor mutatja be. A kormány részletes számaiból azt is megtudtuk, hogy szemben a korábbi várakozásaival, az előttünk álló években a potenciális növekedés nem annyira a termelékenység és hatékonyság javulása miatt lesz magas, hanem sokkal inkább a ledolgozott munkaórák magasabb száma miatt. A Portfolio részletes elemzése a kormány 2019-2023-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjából, melyben egyébként új és konkrétnak nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseket nehezen találunk.
Varga Mihály péntek reggel 9 órától mutatja be az Európai Bizottságnak számára a héten elküldött konvergenciaprogramot, közben azonban a dokumentum elérhetővé vált a Bizottság honlapján, így a Portfolio szokás szerint részletesen elemzi a dokumentum fő számait és a kormány szerint várható folyamatokat, de először is a legfontosabb számok egyetlen táblázatban:

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma

Növekedés: a kritikus 4% felett

A következő évekre vonatkozó előrejelzés alapja a GDP-növekedés, nem véletlen, hogy ezt a számsort (valamint ennek változását) övezi a legnagyobb figyelem a piaci szereplők és az elemzők részéről (a deficit- és adósságpálya mellett) . Lényeges különbséget a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisban nem találunk. Az új alappályát nyilván javítja, hogy míg korábban a kormány a 2018-as évre 4,3%-os GDP-bővülést várt, a tényadat 4,9% lett. Egyébként az új előrejelzésben 2019-re és 2021-re 0,1 százalékponttal lassabb növekedést vár, a 2020-ra vonatkozó szám nem változott, a 2022-ra vonatkozó GDP-növekedést viszont 0,1 százalékponttal 4,2%-ra javította a Pénzügyminisztérium stábja. 2023-ra ez a növekedési ütem lassul vissza 4%-ra.

A növekedési kilátások között említi meg a dokumentum, hogy továbbra is növekedési tartalékokkal rendelkezik a gazdaság. Nálunk a legmagasabb az EU-ban a megtakarítási ráta, enyhültek a családok óvatossági motívumai, valamint a közelmúltban számos kapacitásbővítő fejlesztést jelentettek be. Mindezek mellett pedig a kormány szerint a beinduló versenyképességi reformok is pozitívan hatnak, nem szabad megfeledkezni a családvédelmi akcióterv hatásáról, valamint a szocho már korábban lefektetett csökkentéséről és az EU-források felfutásáról.

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma

Kőbe vésett hiánypálya

A GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzés tekintetében nem láttunk nagy eltéréseket a tavalyihoz képest, a hiánypálya tekintetében pedig egyáltalán nincs változás. A 2019-es konvergenciaprogram sorozatban a negyedik olyan Brüsszelnek kiküldött anyag, amikor a hiánypálya (az összevethető időhorizonton) nem változott, vagyis a kormány kőbe véste a deficitszámokat, ami kifejezetten kedvező üzenet a piacok és befektetők számára.

Elfogadott középtávú cél Ahogyan azt korábban megírtuk, a középtávú hiánycél elérése érdekében a magyar kormánynak a GDP 1%-ának megfelelő strukturális hiányt kell elérnie a Bizottság szerint és ez még szigorúbb elvárás Brüsszeltől. A kormány eddig sem teljesítette ezt a kritériumot, ezért is indult jelentős eltérés eljárás hazánkkal szemben. A kormány ezt a középtávú hiánycélra vonatkozó elvárást elfogadta, azonban hangsúlyozza, hogy a strukturális hiány számításának módszertanát komoly bizonytalanság övezi. Ezért is állhat elő, hogy a Bizottság rendre olyan túlzott kiigazító lépéseket javasol, amelyek végrehajtása szükségtelen megszorításokat és komoly növekedési veszteségeket okozna - érvel a PM.

Ami újdonság a költségvetési egyenlegek tekintetében az nyilván a 2023-ra vonatkozó előrejelzés:

a kormány úgy számol, hogy addigra megvalósul a valódi nullás költségvetés, ugyanis a kormányzati szektor GDP-arányos egyenlege esetében nullát vár. Ezzel gyakorlatilag megvalósulna Orbán Viktor régóta dédelgetett, ám mostanában kevésbé hangsúlyozott álma.



Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma
A változatlan hiánypálya viszont meglehetősen érdekes annak fényében, hogy az időközben meghozott intézkedések, valamint a bejelentett és elfogadott, gazdaságpolitikai lépések nem kis mértékben befolyásolják a költségvetés egyenlegét. A Pénzügyminisztérium becslést is készített arra vonatkozóan, hogy például a versenyképességi program, és a családvédelmi akcióterv a következő években mekkora lyukat ütnének együttesen a költségvetésen. A számokból az is kiderül, hogy az intézkedések által kiváltott növekedési előny hatása mérsékelni tudja ezt a költségvetési egyenlegromlást, azonban nem teljes mértékben. Ezért gondoljuk azt, hogy a fent vázolt deficitpálya érdekes, és a sokkal jobb növekedési alappálya, valamint a túlságosan nem részletezett további gazdaságfehérítő intézkedések adhatnak arra magyarázatot arra az ellentmondásra, hogy a számtalan költségvetési intézkedés miatt miért nem borul fel a hiánypálya.

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma


Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma
A PM egy keretes írásban egyébként részletezi, hogy önmagában "a versenyképességi program végrehajtása az első három évben GDP-arányosan 0,2-0,4 százalékkal terheli meg a költségvetés egyenlegét, ugyanakkor az ezáltal elérhető magasabb növekedési pályához a nagyobb adóalapokon keresztül kapcsolódó bevételek 2022-re kiegyensúlyozhatják, 2023-tól pedig már többletbe is fordíthatják a versenyképességi program költségvetési hatásait". A szaktárca el is végezte a versenyképességi program növekedési hatására vonatkozó becslését. Ezek szerint amennyiben a kormány megfogadja a Versenyképességi Tanács által szintetizált ajánlásokat, akkor akár évi 0,7 százalékpontos GDP-növekedési többlet is elérhető.

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma

Lecsapódó államadósság

Miközben a hiánypálya esetében semmilyen változást nem tapasztalhatunk a tavalyi programmal összevetve, addig az adósságráta tekintetében már találhatunk lényeges különbségeket. A jelenlegi konvergenciaprogram ugyanis a tavalyinál nagyságrendileg 0,4-0,9 százalékponttal alacsonyabban futó adósságpályával számol. Ez részben köszönhető a magasabb nominális GDP-adatnak (a kedvezőbb alappályának köszönhetően), de közben az adósságra ható egyéb tételek ezzel ellentétes hatást fejtettek ki, ilyen volt például, hogy a számításokat már gyengébb forintárfolyammal végezték el, vagy az EU-s támogatások megelőlegezése, az állam devizabetétjének változása.

Az adósságpálya megszokott jellemzője már évek óta a vörös farok (Oblath Gábor közgazdász elnevezése után), amikor is az előrejelzési időszak utolsó pontjára vonatkozóan szélsőségesen optimista prognózist közöl a kormány. Ilyennek tűnik az az 55,9%-os adósságráta 2023-ra.

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma

Kellenek azok a ledolgozott munkaórák

A 80 oldalas dokumentumban talán a versenyképességi reformprogramra és annak áldásos hatásaira hivatkozik legtöbbször a PM stábja. A "Program a versenyképesebb Magyarországért" címet viselő kormányzati dokumentum 6 területen tervez változásokat elérni annak érdekében, hogy "a magyar gazdaság fejlődése az Európai Unió átlagát tartósan 2 százalékponttal haladja meg". A jelentés szerint ezek olyan intézkedések, amelyek a termelékenység és a versenyképesség javulásán keresztül támogatják a potenciális növekedés gyorsulását. A versenyképességi reformok segítenek a kormánynak abban is, hogy magasan maradjon a beruházási ráta. A Pénzügyminisztérium szerint a nemzetközi példák és a historikus hazai adatok alapján 25% körüli beruházási rátával biztosítható a gazdaság tartósan 4% feletti növekedési üteme.

A kormány az alábbi területekre fókuszál: Foglalkoztatás: a Magyarországhoz hasonló népességszámú országokban még mindig magasabb a foglalkoztatottak száma, ami azt mutatja, hogy a hazai gazdaságnak komoly munkaerő-tartalék áll rendelkezésére. Elsősorban a veszélyeztetett korcsoportok (fiatalkorúak, kismamák, idősebb munkavállalók) esetében tűnik lehetségesnek az előrelépés, de hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy a képzettségi szint emelésére helyeződik át a fókusz. Vállalati környezet: a vállalati környezet átalakítása során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magasabb hozzáadott értékű termelésre. A Digitális Jólét Program 2030 Stratégia célja, hogy a pontos szervezeti működést és feladatrendszert határozza meg a digitális állam, az adatpolitika, az adatvagyon, a robotizáció, a hálózatkutatás, a kompetencia-fejlesztés, a megfizethető hozzáférés és a kkv-k digitalizációjának területein. Adózás: a költségvetési mozgástér tágulásával az adószerkezeten belül lehetővé válik a munkára rakódó és a beruházásokat visszafogó terhek csökkenése. Az ország munkamegtartó és tőkevonzó képességének növelésében meghatározó szerepet kap az adózáshoz kötődő adminisztratív terhek lebontása, amelyek elősegítik a gazdaság termelékenységét, illetve fehéredését. A kis- és középvállalkozások részére elkészített adóbevallások gyorsabb és könnyebb ügyintézéssel járnak, előmozdítva a vállalkozások jogkövető magatartását. Közszféra: a digitalizáció segítségével egyrészt bővül az állami szolgáltatások köre, másrészt újraszervezhetőek a munkafolyamatok. A minőségi szolgáltatások érdekében célszerű olyan eredményességi kritériumokat felállítani, amelyek alkalmasak lehetnek a teljesítmény előtérbe állítására. Oktatás: a folyamatosan bővülő tananyag súlyos terhet rak a felnövő generáció vállára. Az ismeretanyagok elsajátításában a következő időszakban a képesség-centrikus oktatásra helyeződik át a hangsúly. Ez olyan tudást feltételez, ami az elméleti összefüggések mellett a gyakorlatban is hasznosítható. A tanulók alkalmazkodóképességét a munkaadói igények erőteljes megjelenése is előmozdítja. Egészségügy: az egészségügyi átalakítások középpontjába a betegségek megelőzése kell, hogy kerüljön. Ezt a különféle szűrőprogramok mellett az alapellátások fejlesztése, kapuőri szerepének megerősítése szolgálja. Ennek folyományaként a súlyos betegségek korai detektálása és így eredményesebb, egyben költséghatékonyabb gyógyítása válik lehetővé. Amennyiben betegellátásra kerül sor, az egészségügyi kezelések költséghatékonyságát szükséges szem előtt tartani, úgy, mint a rövid időtartamú ellátási formák igénybevételét. A korszerű gyógyításhoz a finanszírozásnak is igazodnia kell.

Mindezek fényében érdekes az is, hogy a kormány a friss konvergenciaprogramban hogyan látja, mi fogja hajtani hosszabb távon a magyar gazdaságot. A kormány álláspontja szerint a növekedés tényezőit tekintve jelentős változások mennek végbe a magyar gazdaságban. "A munkaerőpiaci tartalékok csökkenésével egyidejűleg ugyanis egyre inkább a hatékonyság és a tőkefelhalmozás kerül előtérbe, azaz a munkaintenzív, mennyiségi növekedésről a minőségi fejlődés felé terelődik a hangsúly. A pozitív folyamatok eredményeként a teljes tényezőtermelékenység hozzájárulása tovább bővülhet, így 2023-ra 2 százalék feletti növekedést eredményezhet önmagában a hatékonyság emelkedése. E tényezőknek köszönhetően a potenciális növekedés az előrejelzési horizonton 4% körül alakulhat" - olvasható a dokumentumban.

Ez jól is hangzik, mármint a minőségi fejlődés és a termelékenység prognosztizált javulása, azonban árnyalja a képet, ha a potenciális növekedés összetevőire vonatkozó idei prognózist összevetjük a tavalyival.

Ebből ugyanis kiderül, hogy a 2020-2021-2022-es években a kormány a tavalyi prognózisában szereplő számoknál sokkal kisebb mértékben számít a termelékenység javulásából származó potenciális növekedésre, ezzel szemben viszont jobban épít a munkatényező potenciális növekedésben betöltött nagyobb szerepére. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kormány a ledolgozott munkaórák tekintetében nagyobb növekedési potenciált lát, mint korábban. Ez részben összefügghet a legutóbbi törvénymódosításokkal (túlóratörvény), valamint a kormány azon várakozásával, hogy az eddig kevésbé aktív munkavállalói rétegeket jobban be tudja vonni. "A foglalkoztatás további emelkedését segítheti elő kedvező konjunktúra mellett a versenyképességi program végrehajtása is, amely ma még jelentős foglalkoztatási tartalékokkal rendelkező körben, így a fiatalok, a kisgyermekes anyák, a munkakeresők, a kevésbé dinamizálódó régiókban élők munkavállalását segíti elő" - vázolja fel a Pénzügyminisztérium. Emellett érdemes felidézni azt is, hogy tavaly új program indult a Kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak bevonásával, amelynek célja a munkaerőpiaci kiközvetítés hatékonyságának növelése személyre szabott szolgáltatások nyújtásával. Ezt terjeszti ki a kormány több megyére is, amelytől azt várják, hogy tízezrek találják meg a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon.

Érdemes egymás mellé tenni a 2018-as és 2019-es konvergenciaprogramban található potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzést. A különbség szemmel látható a 2020-2022-es időszak esetében. Ezek alapján "a munkaintenzív, mennyiségi növekedésről a minőségi fejlődés felé" történő átmenet lassabb lesz.

Kiderült a friss tervekből: 4 év múlva teljesülhet Orbán Viktor egyik legfontosabb álma

Összességében úgy látjuk, hogy a konvergenciaprogram legnagyobb kockázata az ambiciózus növekedési pálya. A tartósan 4% feletti GDP-növekedéshez az elmúlt évekhez hasonló, különösen kedvező globális gazdasági környezetre lenne szükség (amire nagyon kevés az esély), valamint arra, hogy a felvázolt versenyképességi reformok meg is valósuljanak a gyakorlatban és további versenyképességjavító intézkedések tűnjenek fel a horizonton. Ezeknek pedig igen komoly költségvetési vonzata lehetne, elég csak a forráshiányos oktatásra és egészségügyre gondolni. Mindeközben a kormányzat 2023-ra teljesen eltüntetné a költségvetési hiányt, ami nem kis vállalkozás egy választási év után.

De mire készül konkrétan a kormány?

Az előrejelzések és azok változása után összeszedtük a 80 oldalas dokumentumban található összes olyan ígéretet, amely gazdaságpolitikai intézkedéssé válhat.
  • "A versenyképesség további javítása érdekében szükséges a növekedésbarát adórendszer fenntartása, de sor kerülhet az adórendszer további finomhangolására is" - áll a dokumentumban, ami inkább csak további találgatásokra ad okot. Vajon lesz egyszámjegyű szja?
  • "Nemcsak a munkára rakódó közterheknek az adó- és bérmegállapodásban foglalt csökkentését jelenti, hanem a kisvállalkozások számára létrehozott adónemek további erősítését" - folytatódik az anyag, konkrétumként csak ennyit tesz hozzá: "a KIVA kulcs lehetséges csökkentését és belépési értékhatárának emelése".
  • "A vállalkozások adatszolgáltatásának jelentős csökkentése". Ez is már régóta ismert ígéret, most ennyit tesz hozzá még a dokumentum: "az adó adminisztráció csökkentése érdekében az adóbevallások teljes digitalizációjára kerülhet sor, és 2021-től a vállalkozások számára is az adóhivatal készítheti az adóbevallást". Majd később ezt írja a PM: "cél, hogy középtávon a vállalkozások minél szélesebb köre számára, a legnagyobb adminisztrációs terheket jelentő bevallások (pl. áfa), illetve a munkáltatók különféle bejelentési kötelezettségei kapcsán is lehetővé váljon az előre kitöltött tervezetek elkészítése."
  • "További gazdaságfehérítő programok." Itt megemlíti a dokumentum: a pénztárgépek és online számlázás kibővítése, az e-számlázás térnyerésének előremozdítása.
  • "Az adórendszer egyszerűsítése érdekében a kormány elkötelezett az adónemek számának csökkentése mellett." - Van honnan csökkenteni.
  • "Az egészségre káros termékek fogyasztását terhelő adók emelése." Konkrétumokat nem említ a program, de itt nyilván a népegészségügyi termékadó kiterjesztésére lehet gondolni.
  • a versenyképességi programban tervezett népegészségügyi intézkedések, a háziorvosi ellátás fejlesztése, a valós költségek finanszírozását biztosító módszerek, a költséghatékony ellátási formák támogatása elfogadásra kerülhetnek,
  • az oktatásban előrehaladás történik az esélykiegyenlítő oktatás terén,
  • a munkáltatói igények az eddigieknél fokozottabban jelenhetnek meg az oktatásban, és
  • bővülhet az idegen nyelvi és kéttannyelvű képzések köre,
  • versenyképes vállalati környezetet támogató oktatási formák (szakképzés, duális képzés, egyetemi tudásközpontok) továbbfejlesztését szolgáló lépésekre kerülhet sor,
  • új, mobilitást segítő infrastrukturális fejlesztések indulhatnak.
  • Fizetési infrastruktúra modernizálása, pénzügyi folyamatok átláthatóságának növelése.
  • A rendvédelmi valamint az egészségügyi dolgozók több éves béremelési programján túlmenően a költségvetési pálya azzal is kalkulál, hogy 2020-21-ben a kormánytisztviselőknél folytatódik a 2019-ben bevezetett életpálya modell.
  • Kiemelt cél a közszféra hatékonyságának szisztematikus mérése és a papírmentesen intézhető hatósági ügyek arányának növelése is.
  • A központi közigazgatás hatékonysága javulni fog a belső folyamatok teljes digitalizációjával.

Amiről pedig már döntés született, és a konvergenciaprogram újból felsorolja:
  • a 2019-ben indult Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január elsejétől a négy vagy több gyermeket nevelő anyák nyugdíjba vonulásukig tartó személyi jövedelemadó (szja) mentességet kapnak, és
  • a még nem nyugdíjas korú nagyszülők is jogosulttá válnak a gyedre,
  • kibővül a bölcsődefejlesztési program, amely 2022-re 70 ezerre emeli a bölcsődei férőhelyek számát, intézkedik a megfelelő szakemberek biztosításáról a bölcsődékben,
  • a 2019-ben indult programok esetében, a Babaváró támogatás és a Falusi CSOK ismertségének növekedése miatt jelentős felfutással kell számolni,
  • az idegennyelv-oktatási stratégia keretében a 2020/2021-es tanévtől kéthetes külföldi intenzív nyelvtanuláshoz támogatást biztosít a költségvetés a középiskola 9. és 11. évfolyamában tanuló diákok számára, hogy elősegítse a nyelvvizsga megszerzését, és az idegen nyelv életszerű elsajátítását.
  • Cél: a háztartások állampapír-állományának növelése. Ezért egyrészt 2019. június 1-től egy, a lakosság számára könnyen érthető, egyszerű állampapír kerül bevezetésre.
  • Másik intézkedésként a kormányzat a lakossági termékpaletta egyszerűsítését tűzte ki célul. Jelenleg 12 féle forint lakossági állampapír közül lehet választani.
  • Harmadrészt pedig a kormány növelni kívánja az értékesítési helyek számát. 2019. június 1-től az értékesítési kör kibővül a lakástakarék-pénztárak hálózatával. A lakástakarék-pénztárak több ezer alkalmazottjának segítségével személyesen, akár az otthonában is nyithat majd bárki értékpapírszámlát és vásárolhat lakossági állampapírt.
  • 2019. június 1-től már az ügyfélkapun keresztül is lehetséges lesz a Magyar Államkincstárnál értékpapírszámlát nyitni.


Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
koronavírus tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
kórház állami egészségügy