Bártfai-Mager Andrea
Gazdaság

Nem bűvészkedünk az állami vagyonnal (Interjú Bártfai-Mager Andreával)

Weinhardt Attila
Következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást hajt végre a kormány – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sok más mellett a Magyar Posta és a tömegközlekedési cégek jövőjéről, illetve a Mátrai Erőművel és a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos kormányzati álláspontról is részletekbe menően beszélt nekünk. Megkérdeztük azt is, meddig és mi alapján választják ki a Budapest Bank új tulajdonosát.

Azt ígérte a kormány az EBRD-vel és az Erstével aláírt emlékezetes szándéknyilatkozatában, hogy három éven belül értékesíti a Budapest Bankot. Öt év telt el azóta, mivel magyarázza ezt a jelentős csúszást?

Az értékesítésre tett kötelezettségvállalásunkat továbbra is fenntartjuk, viszont egy bankot akkor kell eladni, amikor a legtöbbet kínálja a befektetőjének. Ha a piac azt érzékeli, hogy az eladót egy szűk határidő szorítja, akkor természetesen nem a valós értékén akar vásárolni. Amikor a potenciális vevőkkel 2016 környékén találkoztam, azt mondták, hogy nem, vagy nem az általunk elképzelt áron vennék meg a bankot. 700 millió dollárnál lejjebb nem adjuk, ennyiért vásároltuk meg a GE-től annak idején a pénzintézetet. Az elmúlt években a bank jövedelemtermelő képessége, növekedési potenciálja megerősödött, így aki a négy-öt legnagyobb bank közé szeretne tartozni Magyarországon, annak számára a Budapest Bank potenciális célpont lehet. Az állam természetesen jó gazda módjára szeretné minél jobban gyarapítani a vagyonát. Indokolt volt tehát az időhorizont kitágítása. Másrészt az állam természetesen nem átlagos befektetőként viselkedik, hanem értéket és képességeket akar fenn-i megtartani, a bankszektor pedig kulcsfontosságú a gazdaságfejlesztés szempontjából. A magyar kormány 2010-ben megfogalmazta, arra törekszik, hogy a bankszektorban elérje az 50 százalékos hazai részarányt, mert egy ilyen összetételű bankszektor válságállóbb lehet. Ezt is szem előtt tartjuk.

Mikor lesz nyilvános a kormány döntése a Budapest Bank eladásáról?

Én arra kaptam felhatalmazást a magyar kormánytól, hogy az elmondottak alapján tekintsem át a bank eladásának a feltételrendszerét, számba véve, hogy milyen opciók jöhetnek szóba a társaság értékesítésére. Amint elvégeztem ezt a feladatot, természetesen a nyilvánosság elé állunk az elképzelésünkkel. Reményeim szerint az első fél év végére befejeződik ez a munka.

Milyen feltételeket támasztanak az új tulajdonossal szemben?

A minimális ár adott, nem adhatjuk el kevesebbért, mint amennyiért vettük. Van egy másik szempontunk is, ez pedig továbbra is az, hogy olyan megoldást javasoljunk, ami hozzájárul a hazai pénzügyi stabilitás erősödéséhez és a banki verseny fenntartásához. Más preferencia nincs.

A banki verseny fenntartásának követelménye azt is jelentheti, hogy például a legnagyobb magyar bank, az OTP nem indul jó eséllyel a Budapest Bankért?

Ez olyan kérdés, amire a folyamatnak ebben a részében nem válaszolhatok.

Úgy számoljuk, a Budapest Bank külföldi kézbe kerülésével is 50% fölött maradna a belföldi tulajdonosi arány a bankszektorban. Ha tehát megfelel a stabilitás és a verseny követelményinek, külföldi bank is minden további nélkül lehet a vevő?

Senkit sem zárunk ki, minden lehetséges opciót megvizsgálunk.

Az egyes opciók nem arról szólnak, hogy kit zárunk ki és kit preferálunk, hanem arról, hogy a magyar állampolgárok pénzügyi termékekhez való hozzájutása szempontjából optimális megoldás szülessen.

A Budapest Bank meghatározó szereplője a kkv-finanszírozásnak, ebből a képességből veszíteni bármilyen tranzakció során botorság lenne. Emellett egy rendkívül dinamikus számokat produkáló bankról van szó, amely évről évre túlteljesíti a terveit. Bármiféle típusú értékesítés során nem szeretnénk olyan helyzetbe jutni, hogy ez az érték bármilyen módon csökkenjen vagy eltűnjön.

Amennyiben csupa tőkeerős és versenyorientált szereplő tesz ajánlatot a bankra, akkor közöttük az ajánlatott ár fog dönteni?

Nem. Csak olyan potenciális partnerek jöhetnek szóba, akik nemcsak árazásban, hanem a jövőbeni stratégia szempontjából is osztoznak az értékeinkben. A konstrukció egésze az, ami meghatározó, nem csupán a vételár. Fontos, hogy a Budapest Bank a jövőben is meghatározó szerepet gyakoroljon a bankszektor egészére.

Korábbi hírek és feltételezések szerint valamiféle részvénycserés megoldással értékesítenék a Budapest Bankot, így akár tulajdonossá válna az állam a vevőben. Gondolkodnak még ebben?

Ahogy említettem, különböző opciókban gondolkodunk, ezek közül csak egy opció az egyszerű készpénzes eladás. Ezenfelül számtalan olyan lehetőség van, amivel úgyszintén az EBRD-megállapodás szellemében járhatunk el. Ennek a legfontosabb eleme nem az, hogy a magyar államnak nem lehet bankja, hanem az, hogy a magyar állam nem lehet többségi tulajdonos egy kereskedelmi bankban.

Ez a fajta megfogalmazás szinte kötelezővé teszi számunkra azt, hogy ne csak egy opciót vizsgáljunk, hanem sokkal többet. Ez zajlik most.

Szeretnék, ha tőzsdére menne a Budapest Bank?

Tőzsdepárti vagyok, de hogy ez az első lépés, a második vagy a harmadik lehet, az a győztes opciótól függ, továbbá attól, hogy kikkel és hogyan működünk együtt a tranzakció során.

Várhatóan tehát június végéig okosabbak leszünk.

Igen. Minden esetben, amikor a kényes üzleti információk már megoszthatók, azonnal nyilvánosságra hozzuk.

Bártftai-Mager Andrea 2

Említette, hogy az állam a jó gazda módjára szeretné minél jobban gyarapítani azt a vagyont, amellyel rendelkezik. A napokban közölték, hogy 2010-től 2018-ig több mint 50%-kal, mintegy 6000 milliárddal nőtt az állami vagyon értéke. Miből jött ez a jelentős értéknövekmény és mennyi volt ebből az átértékelődés és a tranzakciós hatás?

Fontosnak tartom hangsúlyozni: azért tudtunk számot adni erről, mert van egy következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást szolgáló megközelítés, és ez tudott ilyen eredményt hozni. A több mint 6000 milliárd forintos növekményből mintegy 2200-2200 milliárdot az ingatlanok és a részesedések tettek ki, és további mintegy 840-840 milliárd forintot a gépek és eszközök, illetve az immateriális javak növekedése.

Ezek alapján 2018 végén az állami vagyon 62 százalékban ingatlan, 21 százalékban társasági részesedés volt, a fennmaradó részt pedig egyéb vagyonelemek tették ki.

Az ingatlanok esetében szeretném kiemelni, hogy az értékek nyilvántartási értékek, melyekre az ingatlanpiaci fellendülés nincs hatással, így a vagyongyarapodás itt jellemzően az elmúlt években állami tulajdonba került ingatlanok értékét jelenti. A társaságok esetében a gyarapodás valós gazdasági növekedésből ered, ami a válság utáni megerősödésnek a következménye. Magyarán itt nem bűvészkedés folyik, hanem valódi értékteremtés következett be. A harmadik tényező sem elhanyagolható a vagyongyarapodásban: 2010-ben vezettük be magát az országleltárt, előtte ilyennel nem rendelkeztünk. Ennek segítségével minden évben javultak, teljeskörűbbé váltak a nyilvántartások. Ez nyilván nem az állami vagyon tényleges gyarapodását jelenti, sokkal inkább az adatszolgáltatási fegyelem javulását, a korábban összesítve még nem látott vagyonelemek megjelenését az összképben. Ez is egy nagyon fontos eredménye a kormány intézkedéseinek, hogy az állami vagyont most már tételesen elszámolja, és ennek az eredményét nyilvánosságra is hozza.

Egy állami vállalat jövedelemtermelő képességét és értékét meg lehet fogni az aktuális szolgáltatási árakon keresztül is, illetve úgy is, hogy a piacon ugyanazok a társaságok hogyan működnének. Melyiket alkalmazzák a nyilvántartásokban ilyen esetben?

A tényleges üzleti teljesítmény alapján mutatjuk be őket a nyilvántartásban. Ezzel együtt az is említésre méltó, hogy 2010-től számos stratégiai vagyonelemmel bővült az állami portfólió. Amikor stratégiai vagyonelemekről beszélünk, akkor azt a kört fogjuk meg, amiben az adott szolgáltatáshoz olyan közérdek kapcsolódik, ami miatt az állami jelenlét az adott szektorban elengedhetetlen.

Mennyire volt az elmúlt tíz évben előre átgondolt az állami vagyongyarapítás stratégiája?

A 2010 óta tartó építkezésnek nem egy l’art pour l’art gyarapodás volt a célja, hanem egy előre átgondolt stratégia mentén haladt. A magyar kormány kijelölte azokat a stratégiai területeket, amelyek vagy a gazdaság fejlődéséhez szükséges alapokat jelentik, vagy az állampolgárok jólétének és jóllétének eszközrendszerét jelenítik meg, és amelyek megvásárlásával ezek a stratégiai portfólióelemek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

A 2019-es évről milyen nagyobb állami vagyongyarapító tranzakciókat emelne ki?

2019-ben megvásároltuk a Bálnát, illetve a IX. kerületi csarnok építésére szolgáló területet. Szintén tavaly vásároltuk meg Munkácsy Mihály Golgota című festményét, valamint a Káli intézet, és a mesterséges megtermékenyítéshez kapcsolódó vállalati kör felvásárlása is megtörtént. Emellett sportcélú ingatlanfejlesztések és önkormányzatok számára ingyenes ingatlan tulajdonba adások is történtek. A 2019-es év azért is emlékezetes, mert ekkor indítottuk el az ún. csomagos értékesítést az ingatlanportfólióban. Ez azt jelenti, hogy

piaci szempontból vonzó és az állam számára nehezen kezelhető, illetve nehezen eladható vagyonelemeket hirdetünk meg egy csomagban.

Magyarán: nem egy olyan folyamatot indítunk el, amelyben végül az államnál maradnak a nehezen kezelhető és értékesíthető ingatlanok. Emellett felgyorsítottuk azon ingatlan-vagyonelemeknek az értékesítését is, amelyek az állami feladatellátáshoz nem szükségesek. Az ingatlanok minden esetben a nyilvánosság számára átlátható módon, az ún. elektronikus aukciós rendszeren keresztül kerültek értékesítésre.

A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy vannak olyan állami vállalatok, amelyeket a közeljövőben értékesíthetnek is. Mikre kell gondolnunk?

Egy kicsit lépjünk hátrébb. 2018-ban, amikor létrejött az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció, hármas célt fogalmaztunk meg magunknak. Egyrészt meg kellett határoznunk az állami vállalatok körén belül a stratégiai elemek körét, amelyek közvetve, vagy közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. Ezt követően azt kellett eldöntenünk, hogy a stratégiai elemek a tárca nélküli miniszter közvetlen irányítása alatt működjenek-e, vagy az MNV Zrt. irányítása alatt, vagy közvetlen miniszteri irányítás alatt. Ez a folyamat 2018-ban lezajlott, és az MNV Zrt.-nél mostanra 17, stratégiainak értékelt társaság maradt. A többi társaság esetében pedig azt írtuk elő az MNV Zrt.-nek, hogy ezeket a portfólióelemeket folyamatosan értékesítse.

Ugyanez a folyamat zajlik az ingatlanportfólióban. Itt az a megközelítési mód, hogy azok az ingatlanok maradjanak vagy kerüljenek vásárlás útján az állam portfóliójába, amelyek az állami feladatok ellátásához szükségesek. Itt az a cél, hogy ezeknek az ingatlanoknak az MNV Zrt. váljon a valós gazdájává. Magyarán: a tárcáknál ne legyenek olyan ingatlanok, amelyeket régebben használtak, aztán nem, hanem egy aktív ingatlan használatba adás valósuljon meg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt.

Azokról az ingatlanokról is beszélnünk kell, amelyek esetében  az állam egyfajta kényszerszereplő. Ilyen például az a helyzet, amikor valaki örökös nélkül huny el, vagy az örökösök nem tartanak igényt az örökségükre. Számos olyan ingatlan és ingóság kerül az állam tulajdonába, amelyeknél az első pillanattól fogva egyértelmű, hogy az államnak nincs rá szüksége. Jelenleg zajlik az a munka, amely azt célozza, hogy hogyan tudják ezek a kényszerből tulajdonunkba került vagyonelemek a lehető leggyorsabban elhagyni azt a portfóliót, amelyben sem szakmailag, sem szociális szempontból nincs helyük.

Mekkora darabszámokról és vagyonértékről beszélhetünk ebben a körben?

2019-ben az e-árverés rendszerben 1529 darab ingatlan vagyonelem került meghirdetésre, és ezeknek a bruttó kikiáltási ára meghaladta az 51 milliárd forintot. Szintén 2019-ben 537 ingóságra vonatkozó árverési hirdetmény jelent meg, ebből 302 esetben sikeres volt, és 506 millió forint bevétel keletkezett. az elmúlt három évben, évente átlagosan 2000 ingatlan és ingóság meghirdetésére kerül sor, amelyekből jellemzően 500-600 darabot sikerül értékesíteni. Nagyjából ez lehet egy indikáció arra, hogy mennyit tudunk biztosan kezelni.

A csomagos értékesítés mennyit lendíthet ezen?

Ehhez a nagyságrendhez képest jelentős növekedést hozhat a csomagos értékesítés, hiszen ez felgyorsítja a folyamatot, ami azért is hasznos, mert az értékesítésig ezeknek az ingatlanoknak jelentős fenntartási költsége is van. Ha az újításaink működőképesnek bizonyulnak, akkor az éves értékesítési darabszámunk 2000-ről akár 4000-re is felemelkedhet. De csak óvatosan haladhatunk, hiszen két szempontot figyelembe kell vennünk: egyrészt mindig mérlegelnünk kell, hogy az adott ingatlan kell-e az állami feladatellátáshoz vagy sem, másrészt figyelnünk kell arra, hogy mindig jó áron adjunk el.

Bártfai-Mager Andrea 3

Az állam ingatlanjai között speciális helyet foglalnak el a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonában álló lakások. A lakók, vagyis a bedőlt jelzáloghitelüktől megszabadulók több mint 90%-a jelezte, hogy részletben vagy egészben visszavásárolná ingatlanát. Mennyire reális ez egy nehéz szociális helyzetben lévő csoport esetében?

A Nemzeti Eszközkezelő program annak a lépéssorozatnak az eleme, amellyel a kormány sikerrel kezelte a 2008-ban indult devizahiteles válság következményeit. Része volt ennek a végtörlesztés, az árfolyamgát, a devizahitel-elszámolás, a forintosítás, a családi csődvédelem és még sorolhatnám. A segítségnyújtás formája itt az volt, hogy a rászorulók az ingatlanukat felajánlhatták a Nemzeti Eszközkezelőnek, megszabadultak bedőlt adósságuktól, és bérlőként nagyon kedvezményes áron maradhattak otthonukban. Nekem jutott az a szerencsés feladat, hogy a gazdaságban bekövetkezett fordulatnak, a kormány gazdaságfejlesztő lépéseinek és a bérlők pénzügyi helyzetében bekövetkezett javulásnak köszönhetően kidolgozhattam a lakások visszajuttatásának a mikéntjét. Ez visszautat mutat 36 ezer háztartásnak, összesen közel 154 ezer érintettnek a polgári világba. Az érintettek 98%-a válaszolt első vagy megismételt megkeresésünkre.

A mai állás szerint összességében 22 630-an részletvevői nyilatkozatot, több mint 6000-en pedig egyösszegű visszavásárlási nyilatkozatot tettek, amiből 4000 szerződést már alá is írtunk.

Bérlő 3500 maradt, és van 300 ügyünk, ami még megoldatlan. Magas megvalósulási arányra számítok, ugyanis a lakásuk részletben történő megvásárlása közel akkora pénzügyi terhet jelent csak a lakóknak, mint amekkora bérleti díjat eddig fizettek.

Sok kritika érte a kormányt, hogy nem lezárni kellene ezt a programot, hanem kiterjeszteni, hiszen további mintegy 100 ezer jelzáloghiteles család sorsa még megoldatlan. Innen nézve csak a probléma negyedét oldotta meg a Nemzeti Eszközkezelő. Miért nem bővítik ki inkább a programot, ha egyszer annyian elégedettek vele?

Egyrészt ez számháborúnak tűnik számomra, másrészt vannak olyan esetek, amelyekben a banki problémákat banki eszközökkel kell megoldani. A kormány 2013-ban egy széleskörű programot hirdetett meg a Nemzeti Eszközkezelőre, a célját egy jól meghatározott, szociálisan rászoruló réteg esetében elérte. Hosszú távon nem kíván bérlakásokat üzemeltetni az állam, 2020-ban ezt a kérdést már lezártnak tekintjük. A további ügyeket a bankoknak és a követeléskezelőknek saját jól bevált eszközeikkel kell kölcsönösen előnyös megoldást keresve rendezniük .

Az államnak van részesedése nagy tőzsdei és azon kívüli cégekben is. Mire lehet számítani ebben a körben? Várható-e még nagyobb cégek elmozdulása a tőzsde irányába, illetve a már most is tőzsdén lévő cégekben változhat-e az állami részesedés mértéke?

Vannak sikeres állami vállalataink, és ezek esetében a legfontosabb a tőzsdeképességre való felkészülés. A magyar tőzsdén lévő vállalatok közül a Mol és az OTP példája azt mutatja, hogy a tőzsdeképesség és a tőzsdei megjelenés fontos állomás az állami vállalatok életében. Ha az állami vagyon értékét szeretném növelni, akkor a tőzsdeképességet mindenképpen el kell elérni. Ezt követően

az már egy másik kérdés, hogy adott pillanatban ezzel a tőzsdére meneteli, forrásbevonási lehetőséggel akar-e élni az állam. Ezzel a kérdéssel jelenleg nem foglalkozunk.

Amivel  foglalkozunk, hogy a meghatározó állami vállalatok működése megfeleljen a tőzsdeképesség szempontjainak, ami hatékonyságjavulást, átláthatóságot és cégérték növelést jelent egyben. Mi ezt egy pozitív folyamatnak tekintjük, de eddig látok előre, és nem tovább. Ezzel együtt vannak olyan lehetőségeink, amelyek túlmutatnak a tőzsdeképességen, ilyen pl.:  a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a Hiventures leányvállalata. Amikor egy ötletet kockázati tőkével felkarolunk, és a különböző életfázisokon átkísérjük, akkor valós cél, hogy a tőzsdeképesség megteremtése mellett a tőzsdén való megjelenést is elősegítsük. Itt tőzsdeképesség megteremtésében már előrébb járunk, és ezeknél a felkarolt cégeknél a tőzsdén való megjelenés már célkeresztben van

Lázár János korábban többször is kifakadt, hogy nagyon magas, 1,1 millió fő azoknak a száma, akik valamilyen formában az államtól kapják havonta a jövedelmüket. Néhány éve összevontak állami vállalatokat és volt egy leépítési hullám is, azóta nem hallunk hasonló törekvésekről. Ön hogy látja az állami foglalkoztatottak létszámát, tekintettel a versenyszférában jelentkező munkaerőhiányra?

Bevezettünk egy ún. HR-körkép felmérést az állami vállalatok körében, és ebben két fókuszpont van. Az egyik a bürokráciacsökkentés:

2018 óta minden állami vállalat esetében elvárás, hogy a központi funkcióit és a háttér funkcióit áttekintse, egyszerűsítse és hatékonyságjavulást érjen el.

A másik fókuszpont, hogy felmérjük a kritikus munkaköröket. Ezek esetében elvárás az állami vállalatok irányába, hogy akciókat dolgozzanak ki. Az akció nem szorítkozhat csupán arra, hogy beszéljünk béremelésről, hanem munkaerő-fejlesztésről is kell, hogy szóljon: megtartásról, utánpótlás-nevelésről. A kritikus munkakörökben azt is végig kell nézni, hogy milyen az átlagéletkor, a képzettség, várhatóan mikor mennek nyugdíjba nagyobb csoportok, azokat milyen módon pótoljuk. Ebben a tekintetben a meghatározó állami vállalatok esetében a tudásunk naprakész.

A HR-körképet negyedévente végzi el egy erre szakosodott belső csapatunk, és erős kontrollt gyakorolunk a bérköltségekre is. Ezzel párhuzamosan – az éves tervezéskor - előre rögzítjük azt is, hogy milyen típusú feltételeknek megfelelően tudunk elképzelni állománybővülést vagy -csökkentést. Nem a HR-körkép része, de minden cég esetében egy közös feladat az is, hogy szembenézzünk azzal, hogy melyek a kritikus munkakörök, ahol tartósan munkaerőhiány van. Ezeken a területeken azt vizsgáljuk, hogy a digitalizációval vagy más eszközökkel lehet-e ezen a hiányon enyhíteni, és ha igen, akkor miként.

Akkor nem lehet azt kimondani stratégiai célként, hogy átfogó létszámcsökkentés a cél az állami vállalatoknál, hanem ezt mindig egyedi vállalati, sőt munkaköri szinten kell megnézni, hogy hol lehet csökkenteni, vagy hol kell növelni?

Az állami vállalatoknál van egységes cél, de ezt én a hatékonyságjavulás oldaláról fognám meg. Egyedileg, vállalatonként és munkakörönként képesek vagyunk arra, hogy áttekintsük az adott létszámbővülés vagy -csökkenés hogyan járul hozzá a vállalat gazdasági teljesítményéhez és ennek tükrében tudunk cselekedni.

Bárftai-Mager Andrea 4

A Magyar Posta évről évre egyre nehezebben bírja teljesíteni a béremelési igényeket, miközben fontos feladatot lát el. Reális cél-e az, hogy ezt az évente több tízmilliárdos veszteséget érdemben le tudja faragni a cég?

Fontos kiemelni, hogy a postai szolgáltatás már nem közszolgáltatás, piaci alapon kell ellátni, de

az nem fordulhat elő, hogy levél, csomag ne jusson el az utolsó falu utolsó utcájának utolsó házába. A feladatunk az, hogy ezt az elvárást teljesítsük.

Az egyértelműen látszik, hogy a postai hálózat a jelenleginél jóval nagyobb levélszámra lett kialakítva. Bár a Posta még ma is rendkívüli darabszámot, több mint 500 millió levelet visz ki évente, tehát a hálózatra szükség van, közben a levelek darabszáma évről évre legalább 5 százalékkal csökken. Ez az igazi dilemma, hogy adott egy jogos társadalmi igény és egy csökkenő levélszám. Ebben az egymásnak ellentmondó koordináta-rendszerben kell egy nyereségesen működő vállalatot létrehozni.

Mivel a probléma nem egyedi, számos ország gyakorlatát megvizsgáltuk. Úgy tűnik, hogy a hozzánk legközelebb álló osztrák postának vannak olyan megoldási lehetőségei, amiket érdemes átvennünk. A másik lehetőség a digitalizáció. Olyan helyen, ahol a postai szolgáltatás semmilyen módon nem tud nyereségessé válni, meg kell keresnünk osztrák módra az együttműködő partnereket. Ennek a formáit jelenleg vizsgálja a Posta.

Postabezárás szóba jöhet?

Egy dolog biztosan elmondható:

postákat nem kívánunk bezárni, és a postai szolgáltatást minden városban, faluban, utcában továbbra is fenn kívánjuk tartani.

Közben fejlesztjük is ezt az üzletágat. Most még csak a levelek 20 százalékára működik egy ún. PAKK projekt, ahol elektronikusan is lehet a levél útját követni. Ebben a tekintetben még további fejlesztésre van szükség, illetve végig kell gondolni, hogy a digitalizáció milyen további fejlesztési lehetőséget jelent a papíralapúság és a digitális eszközök kombinációja révén. Reméljük, hogy ez ugyan jelentős befektetéssel, de mégiscsak egy hatékonyabb levélfeldolgozási metódushoz tud vezetni.

Emellett meg kell nézni, hogy milyen piacokra tud még bejutni a posta, ahol már van tapasztalata. Az egyik ilyen nyilvánvalóan a főbb postákon a pénzügyi szolgáltatások elérhetővé tétele, illetve a csomaglogisztikai üzletág, ahol rendkívül erős versenyben tartja a 34 százalékos piaci részesedését a Posta. Itt viszont hálózat-korszerűsítést kell végeznünk, mert robbanásszerű a fejlődés. Volt egy kritikus év, 2016, azóta a Posta minden évben képes ellátni a feladatát, bármilyen kilengése is van bizonyos időszakokban a csomag üzletágnak, mint például a Black Friday, vagy a karácsony. Tavaly egy automata csomagfeldolgozó rendszerrel bővítettük ezt az üzletágunkat, idén elkezdtük a deporendszer felújítását, és 2020-21-re szeretnénk egy megújult csomaglogisztikai rendszerrel növelni a piaci részesedésünket.

Mi a stratégiai cél a Postával?

Egy olyan hatékony rendszert kell kialakítanunk, ami nemcsak a piaci pozíció megőrzését jelenti, hanem hogy új termékekkel is meg tudjunk jelenni a csomaglogisztikai piacon. Ez egy kitörési pont, mert sajnos bármilyen újítást eszközölünk a levélpiacon, tudomásul kell venni, hogy egy csökkenő üzletágról beszélünk.

Korábban volt olyan kormányzati terv, hogy a posta konkurenciát támasztana a pénzintézetekkel szemben, újfajta pénzügyi szolgáltatások bevezetésével, például számlavezetéssel. Most mik az ezzel kapcsolatos elképzeléseik?

A Magyar Posta ma is végez pénzügyi szolgáltatásokat, azt alaposan fel kell mérnie, hogy saját ügyfélköre a pénzügyi szolgáltatások területén igényel-e változást. Ha igen, meg kell vizsgálni, hogy a jövedelemtermelés szempontjából képes-e ezt megtenni a Posta. Ha a több lábon állás kell ahhoz, hogy az alaptevékenység, a levélforgalom fennmaradhasson, akkor mi ezt támogatjuk.

Felmerült közös posta- és takarékfiókok kialakításának ötlete is néhány évvel ezelőtt a hatékonyságnövelés érdekében. Folynak még ezzel kapcsolatos tárgyalások a Takarék Csoporttal?

Jelenleg nem. A Posta felelőssége az, hogy végiggondolja, hogy a létező külföldi modellek közül melyiket választja. Van olyan posta, amelyik úgy döntött, hogy vesz magának egy bankot. Van olyan, amelyik együttműködik egy bankkal. Van olyan, hogy posta brand alatt különböző pénzügyi szolgáltatóktól, bankoktól, lízingcégektől vásárol az ügyfelek részére szolgáltatásokat. Ezeket mind végig kell számolni, és jövedelmezőségi alapon dönteni.

Évek óta halljuk azt a kormányzati ígéretet, hogy a Volán és a MÁV menetrendjét össze fogják hangolni. Ezzel összefüggésben mi csak annyit láttunk a közelmúltban, hogy összeolvasztották a Volán-társaságokat és közben friss hírként több vidéki nagyvárosban intermodális csomópontot fejlesztenek a menetrendek összehangolására. Hol tart most a folyamat országos szinten, illetve milyen célok mentén szeretnének haladni a következő időszakban?

Korábban 24 Volán-társaság volt, 2018-ban már csak 7. Magyarországon egy egyközpontú Volán el tudja látni a közlekedésszervezői feladatokat, sőt hatékonyabban, hiszen nincsenek megyehatárok. Oda vezényel sofőrt, buszt, ahol szükség van rá. Az integráció egy pozitív fejlemény a Volánok életében, és ha már megkérdezték, hogy van-e országos programunk létszámcsökkentésre, akkor ez egy jó példája annak, hogy a 7 központból lett 1, ami során csak a „vízfejet” szüntettük meg. Ez is alapfeltétele annak, hogy a vágyott menetrend-összehangolás  megtörténjen.

A menetrend összehangolása egyébként nem vállalati szinten történik. Azt, hogy hová hány vonat és busz és milyen időben menjen, az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendeli meg a közlekedési társaságoktól. A vállalatok tehát végrehajtói pozícióban vannak. Az ITM-mel együttműködve a vállalatok természetesen megosztják egymással forgalmi adataikat, és javaslatot is tehetnek arra, hogy hol lehet egyszerűsíteni, illetve ezeket a menetrendeket jobban összehangolni.

Emellett működik Fónagy János miniszterelnöki biztos vezetésével egy menetrend-összehangolásért felelős csoport, amely óvatosan, meghatározott területeken, lépésről-lépésre haladva végzi el ezt a feladatot. Ebben az esetben az óvatosság és az egymásra épülés nagyon fontos. Országos rendszerről beszélünk, egy pókhálószerű rendszerről, ahol ha valamit meghúzunk, az hat a másikra is. Sok esetben össze lehet hangolni a menetrendeket, de ha nincsenek intermodális csomópontok, akkor azt a fajta kényelmet, amit szeretnénk, hogy az utazóközönség érezzen, a menetrend összehangolásával sem lehet elérni. Viszont ahol a fizikai megvalósítás megtörténik, ott ezt az utazóközönség szereti. Biztos, hogy ez az irány a következő évek hosszú, szisztematikus, de elkötelezett munkáját követeli meg tőlünk.

ba5

Korábbi pozíciójában foglalkozott a takarékszövetkezeti integrációval is, és most is vannak kapcsolódási pontok. Hogyan képzeli el az állam és az univerzális kereskedelmi bankká váló Takarékbank, illetve a Takarék Csoport jövőbeni kapcsolatát?

2016-ban azt fogalmaztuk meg, hogy jöjjön létre egy olyan erős pénzügyi szolgáltatói csoport a takarékszövetkezetekből, amely csökkenő állami részvétel mellett képes a banki versenyben megállni a helyét. 2019 végén létrejött az egységes Takarékbank, ami az elmúlt 20 év legnagyobb változása a bankszektorban, és nagyon nagy eredménynek tartom. Megtörtént a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) állami résztulajdonának a megszüntetése is, miután a Magyar Fejlesztési Bank kilépett a szervezetből. Az SZHISZ-en keresztül a takarékszövetkezeti integrációt egyébként nem irányítottuk, hanem ellenőriztük. Jelenleg  nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterként az a fennmaradt funkcióm, hogy a közgyűlésen keresztül kifejtsem a szabályozói véleményemet.

A tőzsdén is jelenlévő Takarék Jelzálogbankban ugyanakkor tulajdonosként még 7 százalék feletti részesedéssel rendelkezik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Cél, hogy kivonuljanak a jelzálogbankból?

Csökkenő, majd megszűnő tulajdonosi szerepvállalást tervezünk,

ennek az időtávját azonban nem tudom megmondani. Az biztos, hogy a lépéseket mindig úgy fogjuk megtenni a Takarék Csoportban, hogy lássuk, egy-egy terület már elég erős-e ahhoz, hogy az állami jelenlét nem szükséges.

Ma már nem beszélhetünk takarékszövetkezeti integrációról, csak egyetlen Takarékbankról és a hozzá tulajdonosként vagy leánycégként kapcsolódó néhány szereplőről. Ennek fényében meddig van létjogosultsága az ellenőrző intézménynek, az SZHISZ-nek?

Jogos a kérdés, csak nem időszerű. Az átalakulás egyes feladatai még nem zárultak le, maradtak még feladatai az SZHISZ-nek.

Néhány évvel ezelőtt az állam 136 milliárd forintos tőkejuttatásban részesítette az integrációt. Felmerült azóta olyan aggály (akár a tiltott állami támogatásé) vagy szempont, ami alapján ezt visszavonhatják?

Ilyenről aggályról vagy ellenvetésről nincs tudomásom. A legfontosabb mindig az kell, hogy legyen egy-egy pénzügyi támogatás megítélésénél, hogy milyen célt szolgál. Volt egy takarékszövetkezeti rendszerünk, amelyben rendszeresek voltak a csődök, botrányok, az átláthatatlan és a nem hatékony gazdálkodás legkülönfélébb formái.Az ügyfelek érdekében adott volt, hogy ezeket a szövetkezeteket valamilyen integrációba szükséges tömöríteni. Ennek megvalósításához kapták a tőkét, és nem ahhoz, hogy ezzel a versenytársakkal szemben előnybe kerüljenek. A 136 milliárd forintos összeg felhasználása törvényben rögzített, a fennmaradó ellenőrzési jogkörünk többek között éppen azt szolgálja, hogy ezt az összeget semmi másra ne lehet költeni, csak arra, amit az integrációs törvény előír.

Az MVM-en keresztül ön gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Közművek felett is. A társaságon keresztül az állam jelentősen növelte az elmúlt évtizedben energetikai portfólióját, de például a lakossági áramszolgáltatásban még jelentős a külföldi tulajdon részaránya. Terveznek további vásárlásokat, hogy ez utóbbi megváltozzon?

Az energetikai területen a legfontosabb feladatunk továbbra is az, hogy a rezsicsökkentést fenntartsuk, és hogy ennek érdekében egy hatékony energetikai értékláncot működtessünk. Ha lesz eladó, és nekünk akarják eladni például az áramszolgáltatójukat, akkor nem fogunk elugrani előle, eddig sem tettük. Ha a hazai piacon van olyan eszköz, amit érdemes megvásárolni a cél érdekében, hogy a megvásárlással hatékonyságot javítsunk, és erősebb lesz ez a típusú közszolgáltatás, akkor igen, miért ne. Viszont úgy gondoljuk, hogy az MVM-mel egyesült NKM-csoportnak érdemes nemcsak a hazai piacon körülnéznie, hanem Közép-Kelet-Európát is meg kellene céloznia, megvizsgálva azt, hogy a jelenlegi tudásával képes-e regionális vállalattá fejlődni.

A Mátrai Erőmű MVM általi megvásárlása lezárult-e már? Mit lehet tudni róla?

Abban a pillanatban, amint a Mátrai Erőmű és az MVM szerződéses kapcsolata olyan állapotba kerül, minden információt, amit a jogszabályok szerint nyilvánossá kell tenni, nyilvánosságra fogunk hozni. Az MVM-NKM-csoport képes arra, hogy a Mátrát integrálja. Megvan az a szakmai felkészültsége is, hogy korszerűsítse és zöldítse az erőművet. Ha valaki, akkor kifejezetten az MVM képes erre. Ne felejtsük el, hogy a hazai áramellátást tekintve  jelentős mennyiségű áramot termel a Mátrai Erőmű és ellátásbiztonsági szempontokból is fontos a szerepe.

A megvásárlással hova juthat el az MVM és maga az erőmű?

Az MVM-NKM-csoportot alkalmasnak tartom arra, hogy a Mátrai Erőműben egy olyan átalakítási folyamatot indítson el, aminek az lesz az eredménye, hogy nem veszítünk áramtermelési képességet, és ezt a képességet nemcsak hogy nem veszítjük el, hanem

modern, karbonmentes környezetben, magyarán K+F tevékenységet megvalósítva tudunk továbbra is áramot termelni.

Azért volt szükség a Mátrai Erőmű állami megvásárlására, hogy az erőmű így hozzá tudjon férni az Európai Zöld Megállapodással létrejövő Méltányos Átállási Mechanizmus szerkezetátalakító forrásaihoz, vagy más szempontok voltak a tranzakció mozgatórugói?

A megvásárlásnál az ITM miniszter által ismertetett szempontok voltak irányadók. A mi feladatunk a Mátrai Erőmű esetében az volt, hogy egy független és nemzetközi elismertséggel rendelkező cég vizsgálata alapján piaci értéken vegyük meg.

ba6

Hatalmas portfóliótisztításon esett át az elmúlt években a Magyar Fejlesztési Bank, megszabadították például energetikai érdekeltségeitől, valamint a Takarék Csoportban és a Budapest Bankban meglévő tulajdonosi jogaitól is. Mi volt ezzel a céljuk?

A fejlesztési bank átalakítása rendkívül fontos számunkra. Az MFB befektetési célú részegységeit különböző módokon „levágtuk”, cserébe az elmúlt időszakban új, a hagyományos profiljába illeszkedő eszközök sorával jelent meg a piacon, a társaság fejlesztési funkcióit és csoportfunkcióit is erősítettük. Új hitel, tőke és garancia termékekkel jelenünk meg folyamatosan. A Hiventures egyes befektetései európai értelemben is mérhetők, emellett nagy szerepet játszik az MFB két célcsoport, a kkv-k és a nagyberuházások finanszírozásában. Kifejezetten nagy erőt fejtünk ki az EU-s források bankok, illetve MFB Pontokon keresztül történő értékesítésében.

A 2019-es év áttörést hozott, hiszen ez volt az első év, amikor 100 milliárd forint felett juttatunk EU-s pénzügyi eszközöket a gazdaságba.

Emellett erőteljesen törekszünk arra is, hogy ne csak kohéziós, hanem más, közvetlen elérésű forrásokból is részesedjen az MFB. Az elmúlt években a fejlesztési banknál megtörtént annak a szemléletnek a meghonosítása, hogy a GDP-növekedéshez való hozzájárulása az első számú teljesítménymérő.

A különböző feladatok leválasztásban szerepe volt annak a szempontnak, hogy ne kerüljenek az EXIM-hez hasonlóan az államadóssággal kapcsolatos statisztikai vitába?

Ez a piaci hírek és rémhírek egyfajta kombinációja. Az MFB-nek azt kellett eldöntenie, hogy fejlesztési bankhoz méltó módon csak átmenetileg akar jelen lenni egyes ágazatokban, vagy tartósan. Jogosan felvethető a kérdés, hogy ha tartósan kiterjedt tulajdonosi szerepkörben akar maradni a legkülönfélébb ágazatokban, az hogyan egyeztethető össze a fejlesztési banki funkciójával. 2016-ban kezdtem kormánybiztosként felügyelni az MFB-t, akkor vizsgáltuk felül a befektetésekkel kapcsolatos stratégiát. Akkor megvizsgáltuk, hogy az MFB meglévő portfólióelemei hogyan szolgálják a gazdaságfejlesztést. Tavaly ez a stratégia már egy tiszta és erőteljes profilú fejlesztési bankot eredményezett.

Jól értjük, az MFB nemcsak a kohéziós forrásokat terítené a 2021-2027-es uniós ciklusban, hanem belépne a közvetlen brüsszeli források terítésének piacára is?

Az a cél, hogy a kohéziós forrásokon túl egy fejlesztési bank számára elérhető más forrásokhoz is hozzáférjen az MFB, ami lehet EIB-forrás is és más forrás is.

Az a feladatunk, hogy az Európában meglévő forrásokhoz mi is közvetlenül férjünk hozzá, ami a jelenlegi kereteknél szélesebb spektrumot jelent. Arra fogunk koncentrálni, hogy igény esetén a mindenkori termékeket és itthoni forrásokat jól kiegészítő termékeket és forrásokat keressünk Európában.

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio

Ola
New Yorki tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
országház országgyűlés parlament rendeleti kormányzás koronavírus veszélyhelyzet