A szakképzésben is átállnak a digitális oktatásra – Oktatói továbbképzéssel segít a BKIK

Gyerek legyen a talpán manapság, aki könnyedén tud választ adni a "Mi leszel, ha nagy leszel?" kérdésre. Miközben olyan kifejezéseket ízlelgetünk, mint biomechanika, virtuális valóság, nanogépek vagy 3D-s nyomtatás, a környezeti változások követhetetlenül gyorsakká váltak: olyannyira, hogy a szakértők szerint ma még nem is létezik azoknak a szakmáknak nagyságrendileg a fele, amelyekben a gyerekeink dolgozni fognak.

Nem kis kihívás egy ilyen jövőre felkészíteni az ifjú generációk tagjait

– mondta a Portfolio-nak Kőrössiné Veréb Judit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) oktatási igazgatója, aki szerint időszerű lépés volt átalakítani, a mai kor elvárásaihoz igazítani a szakképzés magyarországi struktúráját, hiszen így szerkezetében, tartalmában, támogatási rendszerében, valamint a duális képzés módszertanában egyaránt megújult, rugalmasabbá, hatékonyabbá vált annak érdekében, hogy a gazdaság igényeit jobban ki tudja szolgálni.

A kormány Szakképzés 4.0 stratégiájában is az a megfogalmazott szándék, hogy a jövőben a munkaerőpiac döntse el, mire van pontosan szüksége, miközben a szisztémának kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy mindenki megtalálja az utat az érvényesüléshez.

 "Az új rendszer egyéni képzési programjai nem csupán azt teszik lehetővé, hogy a jelentkezők a tudásuknak és munkatapasztalatuknak megfelelő oktatásban részesüljenek, hanem a duális képzőhelyek konkrét ajánlást fogalmazhatnak meg arra vonatkozóan, milyen további tudásra érdemes szert tenniük" – mondta az oktatási igazgató.

Az új rendszerben szakképzés kizárólag iskolarendszerben valósulhat meg.

Állami bizonyítványt csak a Nemzeti Akkreditációs Hatóság (NAH) által akkreditált vizsgaközpontok állíthatnak ki. A tervek szerint minden szakképző centrum vizsgaközponttá alakul, azzal a feltétellel , hogy 2025-ig megszerzik a NAH minősítést.

Kőrössiné Veréb Judit szerint egyszerre nagy lehetőség és komoly hiánypótlás a  középvállalatoknak az, hogy a szakképző centrumok támogatásával - gyakorlatilag az egyetemi tudásközpontok mintájára -, ágazati képzőközpontokat alakíthatnak ki.

Összefogással a kis- és középvállaltok is lehetőséget kapnak ágazati képzőközpontok létrehozására, ezáltal a duális gyakorlati képzés több síkúvá válhat.

A nagyvállalatok saját erőből létrehozott ágazati képzőközpontjaikban pedig akár saját munkavállalóikat is oktathatják.

Az új rendszer további újdonsága, hogy az OKJ-t felváltó Szakmajegyzék 24 ágazatának összesen 174 szakmájából két alapszakmát költségmentesen lehet elsajátítani, ahogyan egy kiegészítő képzés is ingyenesen érhető el. A tudásanyag naprakészségéről és folyamatos továbbfejlesztéséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával működő 19 ágazati készségtanács gondoskodik.

A szakember kitért arra is, hogy a területi kamarák továbbra is közvetítők lesznek a vállalati szféra, valamint az iskolák megyei szintű fenntartási megállapodásainak megkötésében, továbbá ellenőrzik az oktatási intézmények vállalásait, szankcionálják a szabályszegéseket. Ezen túlmenően nyilvántartják és ellenőrzik a duális képzőhelyeket, elnököt delegálnak az ágazati alapvizsgákra, a szakmai vizsgákra ellenőrzési feladatokat ellátó tagot küldenek. A kamara által működtetetetti Munkaerőpiaci Egyeztető Kerekasztal a vállalati szereplők és az iskolák bevonásával a fővárosra irányadó, szakképző intézményre és fenntartóra lebontott középtávú képzési szerkezetre vonatkozó javaslatot készít

Kifejezetten jó teljesítményre ösztönzi a tanulókat az a változás is, hogy a szakmai gyakorlatra nem az iskolák jelölik őket, hanem az érdeklődő térségbeli cégek választanak közülük a gyerekek addigi teljesítménye alapján, aktuális saját igényeiknek megfelelően

 – mondta Kőrössiné Veréb Judit. A gazdasági szereplők elvárásrendszere természetesen a lokális képzési szerkezet kialakításában is perdöntő.

Miközben a BKIK megőrzi koordinációs szerepét a jogszabályokban rögzített feladatokra, a fővárosi kamara számos saját kezdeményezéssel járul hozzá a szakképzés rendszerének fejlesztéséhez. Egyfelől felnőttképzői minőségben, amelynél az oktatási igazgató szerint a hiánypótlás a fő cél.

Jellemzően olyan mesterségeket keresnek, amelyekre nem, vagy csak korlátozottan létezik képzés a piacon, miközben van rájuk igény, ilyen a közösképviselő vagy a gazdasági mediátor.

Hasonló megfontolások alapján tervezik eltűnt szakmák újjáélesztését, amilyen például a csillárkészítő. Továbbra is kiemelt szerepe marad a mestervizsgáztatásnak a BKIK-nál: utóbbi ugyanis a pszichológiai és pedagógiai ismeretekre is kitér a magas szintű gyakorlati oktatói tapasztalat mellett. Újabban pedig e-ügyintézőképzést készítik elő, ezzel is támogatva a kkv-kat digitális kompetenciáik fejlesztésében.

Digitális oktatás a szakképzésben

Tekintettel a járványügyi helyzetre előtérbe került a digitális oktatás a duális szakképzésben is, aminek megvalósítása kihívás elé állítja mind a pedagógusokat, mind a gyakorlati oktatókat.

A digitális oktatás egyik legismertebb innovatív képzési formája a webinárium, mely alkalmazásával a személyes kontaktussal járó klasszikus tantermi oktatás helyett virtuális tanteremben valósul meg a képzés.

A tanulóknak, akik részt vesznek a webináriumon, elég akár egy okostelefon vagy egy laptop internet hozzáféréssel, amiről egy e-mail-ben kapott linken csatlakozhatnak az online előadáshoz. A webináriumon résztvevő diákok látják, hallják a tanárt, egymást, az órai prezentációt, kérdéseket tehetnek fel élő szóban vagy írásban, a tanár pedig feladatot adhat ki, vagy felszólíthat bárkit a tanulók közül.

A BKIK a virtuális tantermi oktatás megvalósításának támogatására elkésztette "Digitális oktatás – Webinárium szervezés" című 4 órás képzési programját. A pedagógusoknak és gyakorlati oktatóknak szánt képzés eleve webinárium formájában valósul meg, ahol a tanárok diákként csatlakozva az online előadáshoz elsajátítják az e célra szolgáló multimédiás eszköz kezelését, miután maguk is sikeresen tudnak majd webináriumokat szervezni.

A BKIK a duális szakképzés digitális megvalósítása érdekében a képzésen való részvételt a veszélyhelyzet idején önköltségi áron  biztosítja a szakképző intézmények tanárainak és a duális képzőhelyek gyakorlati oktatóinak.

A cikk megjelenését a BKIK támogatta.