Koronavíru
Gazdaság

Koronavírus Magyarországon: heteken belül megdőlnek az első hullám fájó rekordjai

A Portfolio számításai szerint Magyarországon egy-két héten belül olyan magas lehet a kórházban ápoltak száma, mint a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján láthattuk. A legvalószínűbb forgatókönyv belátható időn belül a 800-1100 közötti kórházi ápolt, ha nem változik meg jelentősen a járvány dinamikája. Ez újabb indikáció arra vonatkozóan, hogy a védekező intézkedésekkel elkéstünk, és a járvány reprodukciós rátája magasra ugrott. Az már biztos, hogy a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullámban meghaladja majd az első hullámét, a kérdés (gazdasági szempontból is) az, hogy miképp reagál majd az egészségügyi kormányzat a berobbanó járványra.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Egy kockázatos narratíváról

Orbán Viktor miniszterelnök jelzése szerint tízezer szabad ágy van a koronavírusos betegeknek, és senki nem marad ellátatlanul. Induljunk ki ebből, mert ez egy nagyon fontos megállapításhoz vezet. A sok ezer lélegeztetőgép és kórházi ágy ugyanis első pillantásra azt jelenti, hogy az országban egyszerre akár több millió fertőzött lehet, a járvány akkor sem okozna az olasz vagy New York-i állapotokhoz hasonló tragédiát. Látszólag ez oda vezet, hogy a járványt igazából korlátozások nélkül (vagy a jelenlegi enyhe korlátozásokkal) szabadjára lehet engedni, nincsenek gazdasági károk. Sőt, az ország abban az esetben, ha egyszerre több millió fertőzöttel is meg tud birkózni, a járványon is túl lehet esni igen hamar, néhány kellemetlen hónap, és túl vagyunk az egészen.

Óriási hiba lenne ezt gondolni.

Több probléma is van ezzel a gondolatmenettel:

  • Bizonyára nem az ágyak és a lélegeztetőgépek száma, hanem az egészségügyi személyzet létszáma jelenti a kapacitáskorlátot.
  • A vírus széles körben való terjedése a kórházakat sem kíméli, sőt a fertőzésnek a kórházi dolgozók fokozottan ki vannak téve, tehát a járvány önmagában súlyosan rombolja az egészségügyi kapacitásokat. Így a rendszer végső soron kevesebb beteget tud ellátni.
  • A társadalom gyors átfertőződése még a túlterhelődés nélkül is sokkal több halálesetet jelent annál, mintha a vakcináig fékezni próbálnánk a vírus terjedését. Az átváltási dilemma (trade off) ismert: a lezárásból adódó gazdasági károkat (és ezek emberi következményeit), vagy a nagyobb mozgási szabadsággal járó súlyosabb járványt, több halálesetet válasszuk.
  • A vírus ilyen gyors terjedése előírások nélkül is fokozott óvatosságot váltana ki az emberekből, szélsőséges esetben olyat, ami már a teljes lezárással egyenértékű. Vagyis a trade-off nem tökéletes, a gazdasági áldozat korlátozások nélkül is növekszik a járvány erősödésével.
  • A fertőzésen való gyors átesés egyáltalán nem biztos, hogy tartós megoldás, mert egyre erősebb bizonyítékok vannak arra, hogy sok esetben nem alakul ki, vagy eltűnik az immunitás.
  • A legfrissebb tapasztalatok szerint a betegségből való kigyógyulás sem egyszerű. Visszamaradó, lassan enyhülő hatások, sőt tartós egészségkárosodás is gyakori: az egészségügyi rendszerből származó információink szerint nem csak olasz, hanem hazai példák is vannak erre.

Tehát: a járvány kiterjedtségét nem lehet az egészségügy teherbíróképességének elméleti maximumához igazítani.

Hogy állunk?

A fentiek után érdemes egy pillanatképet készíteni a magyar járványhelyzetről. Ma az egészségügy gyorsan növekvő regisztrált koronavírusos esetszám mellett el tudja látni a betegeket, és ez még egy ideig így is maradhat, amennyiben az esetek átlagéletkora nem emelkedik érdemben. A koronavírusos esetek átlagéletkora 30 év alatt van, miközben az első hullámban 70 év felett volt, ez okozza, hogy jelenleg még relatív kevesen vannak kórházban. Számos becslés szerint már most is 100 ezer főt meghaladó vírushordozó lehet Magyarországon, kulcskérdés viszont, hogy miként alakul a fertőzöttek átlagéletkora. Az első hullám időszakában főképp az idősek kapták el a betegséget (idősotthonok és kórházi járványok), és nem volt jellemző a közösségi terjedés, most viszont a fiatalok körében terjed a vírus. Náluk csak enyhébb tünetek jelentkeznek, így nincs érdemi terhelés az egészségügyi rendszeren, az idősebbeknél viszont magasabb a kórházba kerülés esélye és a halálozásé is.

Összességében tehát a vírus már augusztus közepe óta új lendületet vett Magyarországon, de a kórházban ápoltak száma csak az elmúlt napokban kezdett el érdemben emelkedni. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy egyre több az aktív fertőzött, és habár – ahogy fent említettük – a fiataloknak többségében enyhébbek a tüneteik, náluk is előfordul, hogy súlyossá válik a betegség, ami kórházi kezelést igényel. Vagyis minél több a beteg, annál több kórházi ágyra lesz szükség még akkor is, ha nem emelkedik az átlagéletkor. Másrészt a betegség szórványosan már az idősek körében is terjed, és a nemzetközi tapasztalatok eddig arra utalnak, hogy széles körben terjedő járvány esetén az idősek teljes körű védelme nem lehetséges. Miután a betegségből jellemzően legalább egy-két hetes a felépülés idő – a súlyos eseteknél még hosszabb –, így nem szabadulnak fel olyan gyorsan a kórházi kapacitások, mint ahogy a vírus jelenleg terjed az országban.

Ma még „csak” 280-an szorulnak kórházi kezelésre, azonban a számuk napról napra növekszik. Számításaink szerint két héten belül 800-1100 főt ápolhatnak majd  kórházban Magyarországon, annyit, mint az első hullám csúcsán volt. Amennyiben 1000 fölé kerül a kórházban ápoltak száma, akkor már az egészségügyi ellátórendszert az első hullámnál jobban igénybe vevő járványról beszélhetünk. Ahhoz, hogy ennél szebb számokat láthassunk, a vírus reprodukciós rátájának érdemben csökkennie kellene a következő időszakban.

A következő hetekben még az összes új koronavírusos eset érdemi növekedésére lehet számítani, ami az aktív fertőzöttek számának emelkedését vonja maga után (többen fertőződnek, mint ahányan meggyógyulnak). Miután a vírus vélhetően utat tör az idősebbek felé is – hiszen a jelenlegi magas aktív fertőzötti szint mellett ez elkerülhetetlen –, a kórházi kapacitásokat egyre inkább a koronavírusos betegek kezelésére kell majd fordítani.

Mi jön ezután?

A nagy kérdés, hogy a jelenlegi környezetben mitől csökkenne a reprodukciós ráta, hiszen Magyarországon jelenleg kifejezetten lazák a korlátozó intézkedések. Fontos leszögezni, hogy teljes egészében a szabályozás szigorúságából kiindulni tévedés lenne, hiszen az emberek változatlan előírások mellett is sokféleképpen viselkedhetnek. Talán kicsit reménykedhetünk abban, hogy az eddigi korlátozásoknak (az emberek meggyőzésével vagy szankcionálással) nagyobb érvényt szerezve több hatásuk lehet, mint amennyit nyár végén láthattunk. És abban is bizakodhatunk, hogy egy sor új lépésnek (kiterjesztett maszkviselési kötelezettség, büntetési tételek bevezetése stb.) még nem látjuk a hatását, és ezek is fékezhetik a terjedést.

Ezzel együtt nem zárható ki, hogy a 2-2,5-re becsült reprodukciós együttható (R) a jelenlegi szabályozás mellett nem fog 1 környékére süllyedni. Sőt, valószínűbbnek látszik (és a szakértők jó része is mintha ezen az állásponton lenne), hogy az őszi (sűrűbb munkába, iskolába járással terhelt) időszakban a jelenlegi intézkedések kevesek lehetnek. Ez a bizonytalanság késlekedésekhez vezethet. Minden egyes nap, amit abban a reményben töltünk, hogy elegendők a mostani intézkedések, és így a további szelektív, enyhe korlátozások meghozatalától való vonakodásával telt/telik, közelebb hozhatja az erőteljesebb korlátozások szükségességét.

Világosan látszik, hogy az eddigi intézkedéseket néhány héttel korábban kellett volna ahhoz meghozni, hogy érdemi hatást érjenek el (különös tekintettel a határzárra és a benti nagyobb következetességre). Ez azt okozza, hogy sokkal kevesebb időnk van „kísérletezni”, a finomhangolást pontosan végrehajtani.

Ezért sürgősen érdemes lehet megfontolni, milyen szelektív lépéseket lehet megtenni még annak érdekében, hogy a súlyosabb gazdasági károkat okozó általános lezárásokat elkerülhessük. Ilyen pl. az, hogy

  • változtassunk a szigorú tesztelési protokollon: mindenkit teszteljünk le, akinek enyhe tünete van,
  • érdemben emeljük meg a tesztkapacitásokat,
  • a mostaninál sokkal szélesebb körben váljon kötelezővé a maszkhasználat,
  • súlyos - akár százezres nagyságrendű - büntetés kiszabása a szabályok be nem tartásáért,
  • fokozott figyelmet fordítsunk a veszélyeztetett csoportok, a tanárok és az egészségügyi dolgozók védelmére (rendszeres tesztelés),
  • vezessük be a vásárlási idősávot az idősek védelmére,
  • azonnali lázmérés bevezetése az iskolákban, a költségvetési szerveknél, a cégeknél és bizonyos közintézményekben,
  • alkalmazzák a home office-t az állami és a vállalati szférában egyaránt, ahol ez lehetséges,
  • a szórakozóhelyek és nem létfontosságú, de magas kockázatú helyek bezárása.

Címlapkép: Getty Images

commerzbank shutter
elefántcsontpart
biden trump
GettyImages-1227827589
számítógép chip mesterséges intelligencia számítástechnika
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
elefántcsontpart