paul fox
Gazdaság

Tudtuk, hogy sok minden más lesz a Brexit után, és ezt a magyarok is megérzik majd

Előzetesen is lehetett tudni, hogy sok minden megváltozik majd a Brexit  után, de az a legfontosabb mindenkinek, hogy decemberben sikerült megállapodni az Európai Unióval – mondta a Portfolionak adott interjúban Paul Fox budapesti brit nagykövet. A diplomata szerint elkerülhetetlen, hogy a változásnak legyenek árnyoldalai is, hiszen mostantól az EU-állampolgároknak is drágább lesz az egyetem és nehezebb lesz munkát vállalni a szigetországban. A magyar demokráciára és jogállamiságra vonatkozó nemzetközi kritikák kapcsán Fox elmondta: szerinte nem feladata más országokat megleckéztetni, ő nem a nyilvános vitákban, hanem a párbeszédben hisz.

Portfolio: Tudja, milyen esemény lesz Budapesten szeptember 2-án?

Paul Fox: Azt hiszem, Anglia jön a Puskás Stadionba világbajnoki selejtezőre.

Olvastam, hogy focibolond, látom készül már a meccsre. Esetleg tipp az eredményre? 3:6 visszavágásként?

Vicces lenne. Amikor kisorsolták a csoportot, már az ironikus volt: Lengyelország, Magyarország, Anglia, mintha összegyűjtötték volna az Európai Unió nagy ellenállóit. A futballban egyébként komoly történelme van Angliának és Lengyelországnak is, én még emlékszem az 1973-as világbajnoki selejtezőre például. És persze komoly történelme van a magyar-angol összecsapásoknak is elég csak a 6:3-at említeni.

paulfox_britnagykövet
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Remélem, a szeptemberi meccsen már nézők is lehetnek. Voltam az új Puskás Stadionban novemberben, amikor a Ferencváros a Juventus ellen játszott. Szóval remélem szurkolók előtt Anglia győzni tud majd,  de azt már tudom, hogy a magyar csapatban van egy nagyon tehetséges fiatal játékos, Szoboszlai Dominik, aki a győztes gólt lőtte Izland ellen, szóval nem biztos, hogy egyszerű lesz.

Alig három hónapja jött Magyarországra nagykövetnek. Kezdjük azzal, hogy érzi magát nálunk?

Örülök, hogy itt lehetek. A régiót már ismertem korábban, hiszen dolgoztam Lengyelországban, ez a világnak olyan része, ami mindig érdekes volt számomra, ahová mindig szívesen tértem vissza. Elcsépeltnek hangzik, hogy Budapest gyönyörű város, de ettől még igaz. A mostani járványhelyzetben persze nehezebb az emberekkel találkozni, megismerni a várost, jó lenne, ha minél hamarabb újra korlátozások nélkül tudnánk élni.

Ha már a nehézségekről beszélünk, akkor talán ez jellemezte a legjobban az elmúlt négy és fél évet is brit szempontból a hosszúra nyúlt Brexit-tárgyalások miatt. Összességében hogyan értékeli a karácsony előtt megszületett megállapodást az Európai Unióval? Ez az, amire vágytak, amit megszavaztak 2016-ban a népszavazáson?

Amit elsőként le kell szögezni, hogy megállapodás született a felek között, amely mindenki számára megfelelő, mindkét fél meg akart egyezni, senkinek sem lett volna jó egy hard Brexit.

Nem gondolom, hogy nyertesek és vesztesek lennének, ez egy megállapodás, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben jó együttműködés legyen a felek között.

Az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, annak intézményeit, ahogy azt a választópolgárok többsége 2016-ban megszavazta, majd a 2019-es választáson megerősítette. A brit kormánynak megvolt a felhatalmazása az emberektől arra, hogy a megállapodást megkösse. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy

elhagytuk ugyan az Európai Uniót, de nem hagytuk el Európát, történelmileg, kulturálisan a kontinens részei maradunk.

Előre tekintve azt gondolom, hogy most van lehetőségünk arra, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki az EU-val és az egyes tagállamokkal külön-külön is. Én komoly lehetőségeket látok a régióban és Magyarországban, azt hiszem, hogy sok a közös érdekünk.

Mit gondol, erre szavaztak a brit választók 2016-ban? Elégedettek lehetnek négy és fél év tárgyalás után azok, akik a Brexitet akarták?

A Brexit-folyamat egyrészt 2016 nyaráig vezethető vissza, amikor a népszavazáson győzött a kilépés, másrészt viszont a 2019-es választásokig, amikor a jelenlegi brit kormány erős mandátumot kapott. Akkor a konzervatívok azzal kampányoltak, hogy „Valósítsuk meg a Brexitet!”, és az emberek erre szavaztak.

paul fox_britnagykövet
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Majd az idő eldönti, hogy a britek mennyire érzik sikernek ezt a megállapodást, meglátjuk, hogyan sikerül a gyakorlatba átültetni. A legfontosabb tanulságokat majd a következő parlamenti választáson lehet levonni 2024-ben, addigra mindenki látja majd, mit jelent számára a Brexit, és eldönthetik, hogy elégedettek-e ezzel az alkuval.

A brit kormány számára végig fontos volt a tárgyalások során a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása. Az tagadhatatlan, hogy voltak nehéz pillanatai a folyamatnak, egyszer kishíján az északír kérdésen bukott meg az alku, majd az utolsó pillanatban is faragni kellett a halászati jogokon, illetve az esetleges skót függetlenség továbbra is nyitott kérdés. Valóban érvényesült a brit nemzeti függetlenség az alkuban?

Szerintem abszolút érvényesült a nemzeti szuverenitás a megállapodásban, David Frost, a brit tárgyalódelegáció vezetője tavaly tavasszal leszögezte Brüsszelben, hogy a kormány számára ez kiemelten fontos a tárgyalásokon, ez teremtette meg a későbbi alku kereteit.

De vegyük sorra a felvetett kérdéseket! Kezdjük Skóciával! Le kell szögezni, hogy

ez a megállapodás az egész Egyesült Királyság és az EU között született, azt gondoljuk, hogy ez egy jó alku az ország minden része számára.

Boris Johnson miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a teljes Egyesült Királyság vezetője, én is unionistának tartom magam, azt gondolom, hogy együtt erősebbek vagyunk. És még egy dolog: szintén a kormányfő emelte ki, hogy a 2014-es skót függetlenségi népszavazáshoz hasonló esemény egyszer van egy generáció életében, akkor a skótok többsége arra szavazott, hogy maradni szeretne az Egyesült Királyságban. Eltelt negyven év az uniós tagságunkról tartott két népszavazás között, és  a miniszterelnök szerint  legalább negyven évnek kell eltelnie egy újabb  skót függetlenségi népszavazásig is.

Az északír kérdésben a megállapodás leszögezte, hogy nem lesz határellenőrzés az ír szigeten belül, ezzel megvédtük a nagypénteki egyezményt. Szerintem ez ebben a formában működni fog a jövőben is.

A tárgyalások hajrájában nagy figyelmet kapott a halászati jogok kérdése, ez egyaránt fontos volt a brit, a francia, a holland és a belga halászoknak. Gazdaságilag ez nem jelentős kérdés, ám sok szempontból érzékeny terület. Szerintem jó kompromisszumot kötöttünk azzal, hogy egy öt és féléves átmeneti időszakban állapodtunk meg, ami alatt minden halász ugyanúgy hozzáfér a vizekhez, mint eddig, ez alatt pedig gondolkodhatunk arról, mi legyen a hosszútávú megoldás az átmeneti időszak után.

Persze most is vannak fennakadások, látjuk, hogy sok vállalkozás az év elején jött rá, hogy nem lesz egyszerű az átállás a Brexit után. Vámokat és kvótákat ugyan nem határoztak meg a felek, de fontos például az egyes termékek eredete, az, hogy mekkora részüket állítják elő ténylegesen az Egyesült Királyságban. Ezek miatt nem merül fel az emberekben, hogy hiba volt a Brexit?

Ahogyan már említettem, a népszavazás eredményét alig több mint egy éve egy parlamenti választás is megerősítette. Én személy szerint sem a brit politikusok, sem a társadalom részéről nem tapasztalok igényt arra, hogy újranyissuk az EU-tagság kérdését. Persze ami az Ön által említett, például a határokon előforduló fennakadásokat illeti,

a brit kormány tavaly év végén egyértelművé tette, hogy a dolgok meg fognak változni, hiszen elhagyjuk az egységes piacot és a vámuniót.

Épp azért volt szükséges megegyezni az EU-val, hogy a változás a lehető legkevesebb fennakadással járjon. Kétségtelen, hogy időbe telik az átállás, de létrejött a megállapodás, amelyben mindkét fél elkötelezte magát az együttműködés mellett, és a dokumentum gyakorlati végrehajtása során, idővel megoldást találunk majd a kezdeti problémákra, és valósággá válik a vámok és kvóták nélküli szabadkereskedelem.  

paul fox_britnagykövet
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Említette a skót népszavazás kérdését, viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy 2014-ben még nem volt szó Brexitről. Mennyire egységes ma az Egyesült Királyság?

Az Egyesült Királyság nemcsak nevében egységes. Skócia, Wales, Észak-Írország és Anglia  nem különálló országok, hanem az országunk régiói, bár mindegyiknek önálló parlamentje van. Az Egyesült Királyságban az egyik legfontosabb alkotmányjogi változás volt az elmúlt 25 évben a területi alapú hatalommegosztás bevezetése, amely számos kérdésben döntési jogkört adott a skót, a walesi parlamentnek és az északír országgyűlésnek, ám ezzel együtt nem vagyunk föderális állam, a szuverén londoni parlament a teljes Egyesült Királyságot képviseli. Szem előtt tartjuk a régiók társadalmi és kulturális különbözőségeit, de egységes ország vagyunk.

Ezért kell óvatosan bánni az olyan, nacionalista szóhasználattal, amely úgy jellemzi az Egyesült Királyságot alkotó országokat, mintha ezek egy szövetségi államot alkotnának, mivel nem vagyunk föderáció.

Mit gondol, lehet még valaha az Egyesült Királyság újra az Európai Unió tagja?

Én erre most nem látok reális esélyt, szerintem az én életemben ez egész egyszerűen nem fog bekövetkezni.

Orbán Viktor decemberben azt mondta, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a vakcinabeszerzés területén jobb helyzetben van az Egyesült Királyság a Brexit miatt, mivel önállóan tudnak rendelni a gyártóktól. Ez valóban a kilépés egyik előnye? Bátorítana esetleg más tagállamokat is az EU elhagyására?

Szerintem nem arról van szó, hogy valaki jobb vagy rosszabb helyzetben lenne, egyszerűen csak más az Egyesült Királyság pozíciója azzal, hogy nem vagyunk már az EU tagjai, így például saját vakcina-engedélyeztetési eljárásaink vannak. Az pedig, hogy más országok mit szeretnének, az kizárólag rajtuk múlik, nem a mi feladatunk, hogy véleményt mondjunk, tanácsot adjunk vagy irányt mutassunk az Európai Unió tagállamainak akár szakpolitikai, akár a tagságukat illető kérdésekben.

A jövőbeli együttműködésről szóló, karácsonykor aláírt megállapodás egyelőre nem foglalkozik az egyik fontos vitás kérdéssel, a pénzügyi szolgáltatásokkal. Azon a téren mikor várható áttörés?

Az 1200 oldalas dokumentumban 200 oldal foglalkozik a pénzügyi szolgáltatásokkal, de valóban vannak még nyitott kérdések, amelyekkel a következő hónapok tárgyalásain foglalkoznunk kell. Ez egy nagy téma lesz még. A tervek szerint márciusra készülhet el a részletes szabályozásról szóló együttműködési megállapodás. Egy dolog azonban biztos: London a jövőben is a világ egyik pénzügyi központja marad, ahogyan az volt már az EU-csatlakozásunk előtt is, és a tagságunk idején is. Már csak emiatt is fontos, hogy jó együttműködést akarunk az EU-val. Így nem hiszem, hogy a Brexit miatt jelentős áttelepülés lenne Európába a pénzügyi szolgáltató cégek körében.

Nem sikerült megegyezni a felsőoktatási diplomák kölcsönös elfogadásáról sem, emellett az Egyesült Királyság a jövőben nem vesz részt az Erasmus-programban. Emiatt csökkenhet a külföldi, akár a magyar diákok száma az országban?

Azoknak az EU-állampolgároknak, akik január elseje előtt a szigetországban dolgoztak, a bizonyítványát automatikusan elfogadjuk továbbra is. A január 1-je után érkezőknek azonban már el kell ismertetniük a diplomájukat az illetékes brit hatósággal, ez tehát egy jelentős változás. Az Erasmust mi túl drágának találjuk, ezért nem veszünk benne részt a jövőben, viszont én szeretném, ha az európai diákoknak a jövőben is lenne lehetőségük brit egyetemeken tanulni, és azt gondolom, hogy a brit egyetemek továbbra is vonzóak lesznek. Szeretném, ha több magyar diák tanulna nálunk, de persze érthető, hogy ha ez drágább lesz, akkor nehezebben engedhetik meg maguknak. Ám az Európai Unió tagállamainak megvan a lehetőségük, hogy saját ösztöndíjrendszert hozzanak létre azért, hogy a diákjaik brit egyetemeken tanulhassanak, ahogyan Nagy-Britannia is létrehozta a Turing Programot, amely támogatja a brit diákok EU-s tanulmányait.

Hogyan befolyásolhatja a Brexit a magyar-brit kereskedelmi kapcsolatokat? Lesz bármilyen hatása a magyar cégek exportjára?

Nem gondolom, hogy bármilyen negatív hatással lenne a brit-magyar kereskedelmi kapcsolatokra a decemberi megállapodás. Sőt, komoly lehetőséget látok a kapcsolatok javítására azokban a szektorokban, melyekben a brit cégek erősek Magyarországon: autóipari beszállítók, pénzügyi és más szolgáltatások, kiskereskedelem. A Tesco például nem fogja elhagyni Magyarországot, továbbra is erős szereplő lesz.

A járványidőszak után szerintem egy zöld kilábalás vár a világra, és a gazdaság újraindítása együtt járhat majd a fenntartható, karbonsemleges gazdaságra történő átállással. Ez szerintem jó lehetőség lesz arra, hogy valami jót hozzunk ki ebből a rettenetes szituációból. Ezen a területen is lehet bővíteni a brit-magyar kapcsolatokat, például a technológiai vagy a tudományos együttműködésben.

Lát olyan konkrét üzleti, beruházási lehetőségeket Magyarországon, melyeket bátran merne ajánlani brit cégeknek? Egyáltalán kérnek tanácsot a nagykövetségtől, mielőtt egy ilyen döntést meghoznak?

A brit vállalatok mindig érdeklődnek az új lehetőségek iránt, bár a mostani helyzetben szerintem a legtöbb szereplő óvatos, elsősorban a túlélésre, nem a növekedésre koncentrál. Ha egy területet kellene kiemelni, akkor szerintem az egészségügy és a gyógyszergyártás mindenképp vonzó Magyarország esetében, sok jó cég van ebben az iparágban.

pualfox_britnagykövet
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

2004 óta, mióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, az Egyesült Királyság az egyik legvonzóbb célpont a Nyugat-Európába vándorló magyarok számára. Évek óta ellentmondásos statisztikák vannak a szigetországban élő magyarok számát illetően: a brit statisztikai hivatal nagyjából 100 ezer honfitársunkat tartja nyilván, de becsléseink szerint ez a szám akár a duplája is lehet. Ön szerint mennyi a reális szám?

Ki tudja? Én is csak arra tudok alapozni, amit hivatalosan ismerünk: a Brexit miatti regisztrációt tavaly októberig 112 ezren kérvényezték, hogy a jövőben is maradhassanak az Egyesült Királyságban. Azoknak, akik már tavaly december 31-e előtt az Egyesült Királyságban tartózkodtak, erre még 2021 közepéig van lehetőségük, vagyis

biztosan nem ez a végleges szám, sokan az utolsó pillanatra hagyhatják a lépést.

Gondolja, hogy a regisztráció felgyorsul még az utolsó hónapokban? Ha azt tapasztalják, hogy sokan kimaradnak belőle, akkor meghosszabbíthatják ezt a határidőt?

Meglátjuk, egyelőre nem tervezzük meghosszabbítani ezt a határidőt.

Január óta egy új pontalapú rendszerrel bírálják el a munkavállalási kérelmeket az uniós állampolgárok, így a magyarok esetében is. Ez pontosan mit jelent? Minek kell megfelelni, hogy valaki munkát vállalhasson az országban?

A legfontosabb, hogy legyen állásajánlata az illetőnek, lényeges a fizetés mértéke, illetve az, milyen végzettsége van a jelentkezőnek. Emellett nagy súllyal szerepel a rendszerben az, hogy valaki beszél-e angolul. A lényeg, hogy hetven pontot kell valakinek elérnie ahhoz, hogy megkapja a munkavállalási engedélyt. Ha például valakinek van konkrét állásajánlata, az húsz pont, ha ennek megfelelő végzettsége van, az további húsz pont, ha a várható fizetés évi 25 ezer font felett van, az még húsz pont, ebben az esetben csak ebből a három tényezőből majdnem megvan a 70 pont.

Azért nehéz például Magyarországról úgy kiutazni, hogy már egy konkrét brit állásajánlat van az ember zsebében. Ehhez előbb állásinterjú kell, lakást kell bérelni, hogy bele merjen vágni.

Persze, látom a realitásokat , de a Brexit után valamennyire korlátoznunk kellett a szabad munkavállalást. És ez nem csak a magyarokra, hanem minden uniós állampolgárra egyformán vonatkozik, ez egyenlő elbánást biztosító rendszer. Más, mint az eddigi, amikor bárki szabadon vállalhatott munkát.

A Brexit után az eddigi képzetlen kelet-európai munkaerő helyét átvehetik a képzett bevándorlók? Ez erősítheti az agyelszívást a régióból?

Voltak, akik azzal érveltek, hogy az agyelszívás sokkal egyszerűbb volt a munkaerő szabad áramlása mellett. A pontrendszerrel persze a legjobb munkaerőt akarjuk megtalálni és az országunkba vonzani, ezért is szerepel nagy súllyal az elbírálásánál a képzettség.

Én jelentős igényt látok továbbra is az egészségügyben, a szolgáltató szektorban, és a járvány után majd a vendéglátásban a külföldi munkavállalók iránt.

A járvány elmúltával a kelet-európai munkavállalók számának csökkenése nem okoz majd munkaerőhiányt az Egyesült Királyságban?

Nem hiszem, hogy munkaerőhiány lenne, nem látok erre semmiféle okot, de persze nehéz előre jósolni a jövőt.

Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval ellentétben az Egyesült Királyság ritkán nyilvánul meg a magyar demokrácia és a jogállamiság kérdésében. Mit gondol erről?

Mindenekelőtt nem hiszem, hogy ezt az én dolgom lenne megítélni, továbbá nem lenne helyénvaló, ha én Magyarországot leckéztetni akarnám arról, mit kellene tennie.

Az Egyesült Királyság és Magyarország egyenlő szuverén felek, melyek jó kapcsolatot ápolnak, ehhez pedig nyílt és őszinte párbeszéd kell, és ez közöttünk működik. Természetesen, nem fogunk mindig mindenben egyetérteni. De én sosem voltam a „megafon-diplomácia híve”. Sokkal inkább hiszek a pragmatikus és őszinte eszmecserében.

Előfordul, hogy bizonyos országokkal kapcsolatban Nagy-Britannia vehemens és hangos módon nyilvánítja ki a véleményét, de erre csak olyankor van szükség, ha nincs lehetőségünk a hagyományos diplomáciai együttműködésre. A közelmúltban például, amikor az orosz kormányhoz köthető ügynökök brit állampolgárokat mérgeztek meg Salisbury-ben, és az orosz hatóságokkal nem lehetett tárgyalni, mert enyhén szólva is szűkmarkúan bántak az információkkal az ügyben betöltött szerepükkel kapcsolatban, akkor egyértelműen kiálltunk a nemzetközi szankciók mellett, így adva tudtára Oroszországnak, hogy a viselkedése számunkra elfogadhatatlan.

De nem ez a helyzet az uniós országokkal, melyekkel közösek az érdekeink és értékeink, mindannyian demokráciák vagyunk, közösek az érdekeink NATO-tagállamokként. Vannak nézetkülönbségeink, de működik közöttünk az eszmecsere és a párbeszéd.

paul fox_britnagykövet
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

A tervek szerint novemberben Glasgowban tartja 26. klímacsúcsát az ENSZ, brit elnökség vezetésével, Olaszországgal együttműködve. Az Egyesült Királyság önálló klímacélokat fogalmaz meg most, a Brexitet követő egyéves átmeneti időszak végeztével?

Már megfogalmaztuk a céljainkat, tavaly decemberben, az ENSZ-csúcsértekezletet előkészítő, nemzetközi online konferencián. Azt vállaltuk, hogy 2030-ig a karbonkibocsátásunkat 68%-kal csökkentjük az 1990-es szinthez képest, amely jóval ambiciózusabb cél, mint amit a világ bármely más fejlett országa kitűzött eddig.

Glasgowban az a célunk, hogy az eddiginél nagyobb nemzetközi együttműködést érjünk el a klímaváltozás elleni harcban, hiszen ezen a területen komoly válsághelyzetben vagyunk jelenleg.

A világjárvány is sok mindent megváltoztatott. Utána szerintem nem fogunk visszatérni oda, ahol előtte voltunk, valószínűleg nem fogunk annyit repülővel utazni, mint előtte. Az embereknek fontos lesz a levegő minősége, és nem akarnak majd visszatérni például az irodai munkához, ha otthonról is tudnak dolgozni, így nem lesz szükség a hatalmas irodaépítési beruházásokra. Bizonyos, hogy a klímaváltozás kezelése kapcsán is komoly változásokat hoz majd ez az időszak.

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio

mobil mobilbank netbank
érettségi iskola vizsga
kínai vakcina oltás egészségügy

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
érettségi iskola vizsga