Portfolio signature

A pánikban vették elő a jegybankok a csodafegyverüket, de talán soha többé nem teszik el

A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.

Mi ez és miért fontos most?

A 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásait kezelendő a Fed és az EKB is elkezdte felvásárolni az állam(ok) kötvényeit, amellyel egyrészt többletlikviditást biztosítottak a bankrendszernek, lenyomták a kötvényhozamokat, és kockázatmentes finanszírozást biztosítottak az államnak. A mennyiségi lazítás (quantitave easing, QE) a válság utóhatásainak mérséklésére alkalmas volt, de végül a normalizáció jegyében kivezették az eszközt, mert a jegybankok úgy ítélték meg, hogy már nem volt szükség az erőteljes hozamgörbe-kontrollra. A jegybankok úgy döntöttek, hogy visszaadják a piacnak a hozammeghatározás szerepét. Előbb a Fed döntött így, az EKB viszont már a kivezetés után nem sokkal, 2019 szeptemberében újra elindította az új eszközvásárlási programját azzal az indokkal, hogy ezzel könnyebben elérhetik az inflációs célt – az volt az első jele annak, hogy a QE szépen lassan beszivárog a jegybanki mainstream eszköztárba.

A koronavírus-válság viszont azonnali piaci pánikot generált, a befektetők menekülni kezdtek az állampapírokból, a részvényárfolyamok szakadtak.

A jegybankoknak lépni kellett, és mivel azonnali sokk érte a gazdaságot – ráadásul exogén válságról, mesterséges eredetű leállításról beszélünk–, így a jegybankok is bátrabban nyúltak a nem konvencionális eszközökhöz. A Fed újraindította az immár negyedik mennyiségi lazítási programját, amelynek keretében temérdek mennyiségű állampapírt vásárolt fel. Az alábbi ábra a Fed mérlegfőösszegének változását mutatja – szemléletes, hogy egyik korábbi eszközvásárlási program sem lökött akkorát a jegybanki eszközök állományán, mint amit a koronavírus miatt elindított új QE egy év alatt előidézett.

Miről szól ez az elemzés?

  • A jegybankok már a koronavírus-válság előtt is vásároltak állampapírokat
  • A válság idején a legtöbb jegybank magasabb fokozatba kapcsolt
  • Az inflációs aggodalmak megkérdőjelezhetik a laza monetáris politika fenntarthatóságát
  • Az eszközvásárlás viszont - más okok miatt is - szinte biztosan velünk marad egy ideig

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés