Infrastrukturális beruházások és energiaátmenet
Az elmúlt hónapokban számos olyan bejelentés történt a világban, ami arra utal, hogy begyorsulhat az energiaátmenet, számos kormány és csoport felismerte, hogy tempósabban kell haladni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, ha el szeretnénk kerülni a klímakatasztrófát.
- Joe Biden például nyolc év alatt 2000 milliárd dollárt költene el infrastrukturális fejlesztésekre, amelybe beletartozik a közlekedés, a közműhálózat, a szélessávú internethálózat és a feldolgozóipar is. A programban hangsúlyos szerepe van az energetikai átalakulásnak is, többek között a cél 500 ezer elektromosautó-töltő állomás kiépítése 2030-ig és 50 ezer hagyományos hajtású tömegközlekedési eszköz lecserélése. Emellett 10 évvel meghosszabbítanák a tiszta energiaforrások (pl. szél- és napenergia) beruházásai után járó adókedvezményeket és 100 milliárd dollárt költenének el a villamosenergia-infrastruktúra fejlesztésére annak érdekében, hogy az Egyesült Államok 2050-re képes legyen elérni a karbonsemlegességet. Ezt persze még a törvényhozáson is át kell vinnie még.
- Emellett persze Európa is klímasemlegessé válna 2050-re, Kína pedig ugyanezt 2060-ra tűzte ki a zászlójára. Az Európai Unió például legalább 1000 milliárd eurót mozgósítana a következő évtizedben a dekarbonizáció jegyében, amelybe szintén beletartozik a villamosenergia-termelés és a közlekedés is (pl. elektromos autók, hidrogénhajtás, akkumulátor technológia). Kínában pedig a 14. ötéves terv tervezete 20 százalékra növelné a nem-fosszilis energiaforrások arányát az áramtermelési mixben a jelenlegi 15,8 százalékról és jelentősen csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást is. Ez azért fontos, mivel az ország a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a globális kibocsátás közel 30 százalékáért felelős.
- A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint 2020-2030 között a telepített fotovoltaikus naperőmű-kapacitás évente 13 százalékkal bővülhet, és a villamosenergia-kereslet növekedésének a harmadát fedezheti. A szélenergia szintén dinamikus bővülés előtt áll a következő években, különösen a tengeri szélerőművek, és az IEA becslései szerint 2030-ban akár már 140 millió elektromos jármű is lehet az utakon, optimista esetben 245 millió.

Ezek összességében rettentő nagy számok, ugyanakkor viszonylag keveset lehet hallani arról – egyelőre -, hogy ez milyen erőforrásigényeket támaszt a világ bányaiparával szemben, és melyek azok a nyersanyagok, amik kritikus fontosságú szereppel bírnak majd ebben a több évtizedes energiaátmenetben. Sokmillió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel, néhány esetben a jelenlegi termelés többszörösét.
Jelentősen magasabb igény lesz egyes nyersanyagokra
A Világbank egy 2020-as részletes tanulmányában azonosított számos olyan nyersanyagot, amelyek kifejezetten fontos szerepet játszhatnak a következő évtizedekben az energetikai átalakulás során, beleértve azokat, amelyek az akkumulátor technológiához kellenek, illetve a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának a kialakításához (pl. napelem, szélerőmű). Az alábbi táblázatban láthatóak azok a területek, amelyek kapcsán a jövő erőforrás-igényeit próbálta megbecsülni a szervezet.
Miről szól még a cikk?
- Fókuszban az energiaátmenet
- Ezekre a nyersanyagokra lesz szükség
- Technológiai kockázatok
- A legfontosabb nyersanyagok áttekintése
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!