Portfolio signature

Példátlan átalakulás előtt áll a világ, ezekre a dolgokra lehet a legnagyobb szükség hozzá

Nem túlzás azt állítani, hogy a következő évtizedekben olyan átalakuláson megy majd keresztül a világgazdaság, amelyre korábban még talán nem volt példa annak érdekében, hogy képesek legyünk elérni a klímasemlegességet 2050-ig. Ennek legfontosabb összetevői közé tartozik a megújuló energiaforrások korábban nem látott mértékű elterjedése, az elektromos autók széles körű adaptálása, illetve az infrastrukturális hálózat megfelelő bővítése. A világ kormányai pedig már most fogadkoznak, hogy több ezer milliárd dollárt és eurót fognak elkölteni a következő években az energiaátmenet támogatására. Arról azonban egyelőre keveset hallani, hogy ez milyen igényeket támaszt a bányaiparral szemben, amely az ehhez szükséges nyersanyagokat termeli ki. Több millió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel. Egyes esetekben a jelenlegi termelés többszörösére lehet szükség, de a technológiai fejlődésnek is nagy szerep jut majd.


Infrastrukturális beruházások és energiaátmenet

Az elmúlt hónapokban számos olyan bejelentés történt a világban, ami arra utal, hogy begyorsulhat az energiaátmenet, számos kormány és csoport felismerte, hogy tempósabban kell haladni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, ha el szeretnénk kerülni a klímakatasztrófát.

  • Joe Biden például nyolc év alatt 2000 milliárd dollárt költene el infrastrukturális fejlesztésekre, amelybe beletartozik a közlekedés, a közműhálózat, a szélessávú internethálózat és a feldolgozóipar is. A programban hangsúlyos szerepe van az energetikai átalakulásnak is, többek között a cél 500 ezer elektromosautó-töltő állomás kiépítése 2030-ig és 50 ezer hagyományos hajtású tömegközlekedési eszköz lecserélése. Emellett 10 évvel meghosszabbítanák a tiszta energiaforrások (pl. szél- és napenergia) beruházásai után járó adókedvezményeket és 100 milliárd dollárt költenének el a villamosenergia-infrastruktúra fejlesztésére annak érdekében, hogy az Egyesült Államok 2050-re képes legyen elérni a karbonsemlegességet. Ezt persze még a törvényhozáson is át kell vinnie még.
  • Emellett persze Európa is klímasemlegessé válna 2050-re, Kína pedig ugyanezt 2060-ra tűzte ki a zászlójára. Az Európai Unió például legalább 1000 milliárd eurót mozgósítana a következő évtizedben a dekarbonizáció jegyében, amelybe szintén beletartozik a villamosenergia-termelés és a közlekedés is (pl. elektromos autók, hidrogénhajtás, akkumulátor technológia). Kínában pedig a 14. ötéves terv tervezete 20 százalékra növelné a nem-fosszilis energiaforrások arányát az áramtermelési mixben a jelenlegi 15,8 százalékról és jelentősen csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást is. Ez azért fontos, mivel az ország a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a globális kibocsátás közel 30 százalékáért felelős.
  • A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint 2020-2030 között a telepített fotovoltaikus naperőmű-kapacitás évente 13 százalékkal bővülhet, és a villamosenergia-kereslet növekedésének a harmadát fedezheti. A szélenergia szintén dinamikus bővülés előtt áll a következő években, különösen a tengeri szélerőművek, és az IEA becslései szerint 2030-ban akár már 140 millió elektromos jármű is lehet az utakon, optimista esetben 245 millió.
commodity8
Forrás: IEA - Global EV Outlook 2020

Ezek összességében rettentő nagy számok, ugyanakkor viszonylag keveset lehet hallani arról – egyelőre -, hogy ez milyen erőforrásigényeket támaszt a világ bányaiparával szemben, és melyek azok a nyersanyagok, amik kritikus fontosságú szereppel bírnak majd ebben a több évtizedes energiaátmenetben. Sokmillió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel, néhány esetben a jelenlegi termelés többszörösét.

Jelentősen magasabb igény lesz egyes nyersanyagokra

A Világbank egy 2020-as részletes tanulmányában azonosított számos olyan nyersanyagot, amelyek kifejezetten fontos szerepet játszhatnak a következő évtizedekben az energetikai átalakulás során, beleértve azokat, amelyek az akkumulátor technológiához kellenek, illetve a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának a kialakításához (pl. napelem, szélerőmű). Az alábbi táblázatban láthatóak azok a területek, amelyek kapcsán a jövő erőforrás-igényeit próbálta megbecsülni a szervezet.

Miről szól még a cikk?

  • Fókuszban az energiaátmenet
  • Ezekre a nyersanyagokra lesz szükség
  • Technológiai kockázatok
  • A legfontosabb nyersanyagok áttekintése

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2490 forint. Az éves előfizetés díja 29845 forint. Ezzel közvetlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések