Portfolio signature

Kína pontosan tudja, mi kell a világuralomhoz - és mindent megtesz azért, hogy elérje

Kína az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődése után egyre inkább globális szereplővé akar válni. A célzott kínai gazdaságfejlesztő intézkedések eddig sikeresek voltak, a jól bevált modellek adoptálása helyett most viszont valami újat kell kitalálni. A népességnövekedés megállt, a bérek versenyképessége elolvadt, így Kínának a termelékenység terén kell nagyot alkotnia, ha el akarja kerülni a közepes jövedelem csapdáját. A kínai vezetők pontosan tudják, mivel érhetik ezt el: rengeteg erőforrást fektetnek célzott technológiai, infokommunikációs, mesterséges intelligencia és zöld infrastrukturális projektekbe. A pénz és az eltökéltség nem akadály, a meglévő tudás és az infrastruktúra annál inkább. Ha ezeket az (egyébként nagyon magas) akadályokat Kína átugorja, könnyen domináns technológiai iparnagyhatalommá válhat. A Fitch Solutions elemzésében azt vizsgálta, hogyan áll az ország ezen a téren.

Kína célja a következő években az lesz, hogy folytassa az átmenetet a szolgáltatásokra alapozott gazdaság felé, ezzel és a technológiai fejlődést előmozdító negyedik ipari forradalommal (4IR) próbálva meg elkerülni a közepes jövedelem csapdáját. Kína 2010 óta a felső-közepes jövedelmű országok közé tartozik a Világbank szerint (2020-ban ennek a feltétele, hogy az egy főre jutó nemzeti termék 4046 és 12 525 dollár között legyen). Kínának ezt úgy sikerült elérnie, hogy az 1970-es években meghirdetett reform és nyitás politikája után átlagosan évente 10%-kal nőtt a GDP, kiépült az ország feldolgozóipari kapacitása, amit az alacsony munkaerőköltség és a rohamosan növekvő munkaképes korú népesség jelentős mértékben támogatott – emlékeztet elemzésében a Fitch Solutions.

A munkaerő adta versenyképesség viszont épp elolvad, ahogy Kínában gyorsan nőnek a jövedelmek, és öregszik a társadalom.

Ezen a héten érkezett a hatalmas meglepetést jelentő hír, hogy a népszámlálási adatok szerint Kína népessége hosszú évtizedek óta most először csökkenhetett, ami a fejlődéssel járó természetes termékenység-csökkenés mellett a szigorú népességszabályozó politika eredménye (amit a kínai döntéshozók azóta részben fel is adtak). Mivel a versenyképesség romlása miatt egyre több vállalat vette át a „Kína+1” politikát, azaz az országból egy környező fejletlenebb országba telepítette át az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést (főleg Vietnam volt haszonélvezője ennek), Kína számára égetően fontos lett, hogy a versenyképessége fókuszát a termelékenység, innováció, minőségi szolgáltatások adják. A nemrég elfogadott 14. ötéves tervben (2021-2025) a technológiai innováció fejlesztését tűzte ki fő szakpolitikai célként. A digitális gazdaság méretét 2025-re 10%-ra akarják növelni a 2020-as 7,8%-ról.

Miről szól ez az elemzés?

  • Kína versenyképességi előnye szép lassan elolvad
  • A kínai döntéshozók mindent megtesznek a termelékenység növekedéséért
  • Az ipari átmenet koncepciója kidolgozott és megalapozott
  • A rendelkezésre álló képzett munkaerő és a fejlett infrastruktúra viszont hiányzik
  • Kína globális szerepe azon múlik, hogy mennyire lesz sikeres a technológiai átmenet

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés