Kína pontosan tudja, mi kell a világuralomhoz - és mindent megtesz azért, hogy elérje

Kína célja a következő években az lesz, hogy folytassa az átmenetet a szolgáltatásokra alapozott gazdaság felé, ezzel és a technológiai fejlődést előmozdító negyedik ipari forradalommal (4IR) próbálva meg elkerülni a közepes jövedelem csapdáját. Kína 2010 óta a felső-közepes jövedelmű országok közé tartozik a Világbank szerint (2020-ban ennek a feltétele, hogy az egy főre jutó nemzeti termék 4046 és 12 525 dollár között legyen). Kínának ezt úgy sikerült elérnie, hogy az 1970-es években meghirdetett reform és nyitás politikája után átlagosan évente 10%-kal nőtt a GDP, kiépült az ország feldolgozóipari kapacitása, amit az alacsony munkaerőköltség és a rohamosan növekvő munkaképes korú népesség jelentős mértékben támogatott – emlékeztet elemzésében a Fitch Solutions.

A munkaerő adta versenyképesség viszont épp elolvad, ahogy Kínában gyorsan nőnek a jövedelmek, és öregszik a társadalom.

Ezen a héten érkezett a hatalmas meglepetést jelentő hír, hogy a népszámlálási adatok szerint Kína népessége hosszú évtizedek óta most először csökkenhetett, ami a fejlődéssel járó természetes termékenység-csökkenés mellett a szigorú népességszabályozó politika eredménye (amit a kínai döntéshozók azóta részben fel is adtak). Mivel a versenyképesség romlása miatt egyre több vállalat vette át a „Kína+1” politikát, azaz az országból egy környező fejletlenebb országba telepítette át az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést (főleg Vietnam volt haszonélvezője ennek), Kína számára égetően fontos lett, hogy a versenyképessége fókuszát a termelékenység, innováció, minőségi szolgáltatások adják. A nemrég elfogadott 14. ötéves tervben (2021-2025) a technológiai innováció fejlesztését tűzte ki fő szakpolitikai célként. A digitális gazdaság méretét 2025-re 10%-ra akarják növelni a 2020-as 7,8%-ról.