Egy kis háttér
Amit feltétlenül fontos megértenünk, hogy a magyar állam évente sok ezer milliárd forintnyi adósságot vesz fel. Nagyjából annyit, amennyi a költségvetés hiánya és amennyi adóssága lejár, ez utóbbi az adósságmegújítás, vagy refinanszírozás. Évente hozzávetőleg a GDP 20-25%-át teszi ki ez az összeg. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) feladata, hogy a költségvetés működését biztosítsa azzal, hogy ennek a bruttó 10 ezer milliárd forint körüli finanszírozási igénynek eleget tegyen. Látható, hogy a mostani devizakötvény-kibocsátás 1600 milliárd forintja ehhez az összeghez képest sem kicsi, de már nem is mindent elsöprően domináns.
Jó, de nem sok ez egy kicsit?
De igen, elég sok, az EU-ban inkább a magasabb finanszírozási igényű országok közé tartozunk. Ennek oka a viszonylag magas adósságszint, amit meg kell újítani és a magas hiány, valamint néhány adósságszerkezeti sajátosság (javuló, de még mindig viszonylag rövid átlagos futamidő). Az, hogy ennek az adósságigénynek jelentős részét hirtelen, egy lépésben bevonjuk, furcsa lehet, de valójában a kibocsátás formája magyarázza. Amíg idehaza egy jól felépített rendben, hetente, apránként értékesít az állam az aukciós rendszerén forint alapú állampapírokat, addig a devizakötvény-kibocsátások rendje más. Ezeket eseti jelleggel szervezik meg, évente egy-két alkalommal, összetrombitálva a potenciális nagybefektetőket. Megfelelő érdeklődés esetén szépen hízik az ajánlati könyv, és milliárd eurós nagyságrendű forrást lehet egyszerre bevonni. (Kevesebbre a magas szervezési költségek miatt sem igazán érdemes lőni.)
Miért ezt választottuk? Már nem ciki a devizahitel?
Mivel az állam úgy döntött, neki gyorsan kell a pénz (ennek okairól lásd később), nem maradt más választása, mint a devizakötvény-kibocsátás. Sem a lakosságtól, sem pedig a forintalapú aukciós rendszeren keresztül nem lehet ilyen sok pénzt egyszerre bevonni. Ez utóbbi piacon egyébként az elmúlt hetekben csak egy jelentősebb hozamemelkedés tudta normalizálni a keresletet, bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem merült fel az apránként történő forintalapú forrásbevonás.
Amiről még szó lesz:
- Már nem ciki a devizahitel?
- Hogyan alakul az államadósság és a devizaarány?
- Választási költekezés vagy logikus finanszírozási lépés?
- Mennyibe kerül nekünk mindez?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
