FONTOS Véget ért Magyarország legsúlyosabb problémája
 
Előfizetői tartalom

Az oltásellenesek győzelme (TOP10 sztori - 4.)

Portfolio
A tavalyi év végén szinte mindenki azt várta, hogy 2021-ben megszelídül a koronavírus-járvány, hiszen a világ kezébe végre olyan dolog kerül, amivel már sok halálos betegséget leküzdött a történelem során. Ez pedig nem más, mint az oltás, ami képes győzelmet aratni a koronavírus-járvány felett. Az élet azonban rácáfolt a pozitív várakozásokra és az előrejelzésekre, hiszen az idei járványhullámok kifejezetten súlyosak voltak, amelyek drasztikus korlátozásokhoz vezettek Európában; sőt, számos országban még most is érvényben vannak ezek az intézkedések. De nem azért jutottunk ide, mert az oltás ne működne, hanem azért, mert sokan voltak, akik nem oltatták be magukat. Az idei év nem a vakcináktól remélt felszabadulást, hanem egyértelműen az oltásellenesek győzelmét hozta.

Rekordsebességgel állította elő a forradalmi technológiával rendelkező koronavírus elleni oltást a Pfizer/BioNTech és a Moderna is. A Karikó Katalin által kifejlesztett mRNS technológián alapuló vakcina kulcsszerepet játszott abban, hogy a fél világ felszabaduljon a 2020 tavasza óta tartó lezárások alól, de a folyamatban az AstraZeneca, a Janssen, és a Gamaleya adenovírust tartalmazó vakcinája, valamint a kínai SinoVac és a Sinopharm elölt vírust tartalmazó oltása is nagy szerepet kapott. Ezek a vállalatok olyan sebességgel fejlesztettek vakcinát és vontak be tízezreket a tesztelési fázisba, amit korábban senki sem tudott elképzelni.

Az oltási programok során minden országban vakcinahiány alakult ki az idei év elején, hiszen kevesebb volt az oltás, mint ahányan fel szerették volna venni azt. Hosszú hónapokig Európában is fennmaradt az a helyzet, hogy nem állt rendelkezésre elegendő oltóanyag. Aztán szépen lassan – hol előbb, hol később – megfordult ez a helyzet, és vakcinabőség alakult ki. A baj csak az, hogy sokkal hamarabb vált nagyobbá a kínálat, mint az oltások iránti kereslet a legtöbb helyen, minthogy az egyes országok elérjék a közösségi immunitást. Vagyis összességében túl kevesen oltatták be magukat ahhoz, hogy az éppen aktuális vírusvariánst legyőzzék.

  • A vírus első, vuhani variánsa esetén még úgy becsülték a virológusok, hogy 60% körüli átoltottsággal úrrá lehet lenni a járványon.
  • Az alfa variáns (korábbi nevén brit változat) már halálosabb és fertőzőképesebb volt, ami tavaly év végén és az idei év elején terjedt leginkább, így ennél a változatnál már 70-80%-ra tették a szakértők az immunitási küszöböt.
  • A delta változat (indiai variáns) azonban kiszorította az alfát is, hiszen még sokkal gyorsabban terjedt, így itt már 90%-os átoltottságra van szükség ahhoz, hogy a variáns megfékezhető legyen.
  • Az omikronnál pedig nem kérdés, hogy mindenkinek fel kell vennie (a harmadik) oltást ahhoz, hogy ne okozzon gondot.

Így tehát tízből kilenc embernek be kell oltania magát a világ legnagyobb részén jelenleg domináns vírusváltozat legyőzéséhez. A legtöbb fejlett országban 50-70%-os átoltottságot értek el mindezidáig, vagyis távol vannak attól, hogy megállítsák a deltát. Azonban pozitív példák is adódtak, Portugália 90%-hoz közeli átoltottsággal gyakorlatilag legyőzte a vírust, de természetesen továbbra is igaz, hogy amíg nem győzött minden ország, addig végső soron senki sem lélegezhet fel.

Miről szól a cikk

  • Nem értük el a nyájimmunitást
  • Nem oltatták be magukat elegen
  • Újabb korlátozások a 4. hullámban

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés