Beismerte tévedését a Fed, és ez mindenki másnak jobban fájt
A tavalyi év olyan fordulatot hozott a monetáris politikában, amelyre a közgazdasági tankönyvek alighanem évtizedek múlva is hivatkozni fognak. A legjelentősebb hatást a Fed éles irányváltása fejtette ki a világra. Az amerikai jegybank 2021 nagy részében még úgy érvelt, hogy a magas infláció átmeneti, és már 2022-ben visszatérhet a jegybanki célhoz (2%). Nem ez történt, a fogyasztói árindex júniusi tetőzésekor elérte a 9%-ot is, ráadásul ezen a ponton már nehéz volt azonosítani, hogy a valóban jó eséllyel átmeneti, részben külföldről importált kínálati inflációról volt-e szó, vagy már az amerikai fogyasztás húzta fel az árindexet.
Az infláció emelkedésére a Fed is határozottan reagált: szó sem volt már arról, hogy az infláció átmeneti, a nyugtató narratíva helyét átvette az „inlfációt minden áron letörjük” dogma, amelynek jegyében a Fed olyan lépésekre szánta el magát, amelyre a ’80-as évek óta nem volt példa: négy alkalommal emeltek 2022-ben 75 bázisponttal az irányadó kamaton, összesen pedig 4,25%-kal nőtt az irányadó ráta.
2022-ben véget ért a rekordalacsony kamatok kora,
Miről olvashatsz ebben a cikkben?
- Miért volt fontos év 2022 a globális monetáris politikában?
- Mire számíthatunk a Fedtől?
- Miért van nagyon nehéz helyzetben az EKB?
- Melyik jegybankokra érdemes még figyelni 2023-ban?
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
