Beismerte tévedését a Fed, és ez mindenki másnak jobban fájt
A tavalyi év olyan fordulatot hozott a monetáris politikában, amelyre a közgazdasági tankönyvek alighanem évtizedek múlva is hivatkozni fognak. A legjelentősebb hatást a Fed éles irányváltása fejtette ki a világra. Az amerikai jegybank 2021 nagy részében még úgy érvelt, hogy a magas infláció átmeneti, és már 2022-ben visszatérhet a jegybanki célhoz (2%). Nem ez történt, a fogyasztói árindex júniusi tetőzésekor elérte a 9%-ot is, ráadásul ezen a ponton már nehéz volt azonosítani, hogy a valóban jó eséllyel átmeneti, részben külföldről importált kínálati inflációról volt-e szó, vagy már az amerikai fogyasztás húzta fel az árindexet.
Az infláció emelkedésére a Fed is határozottan reagált: szó sem volt már arról, hogy az infláció átmeneti, a nyugtató narratíva helyét átvette az „inlfációt minden áron letörjük” dogma, amelynek jegyében a Fed olyan lépésekre szánta el magát, amelyre a ’80-as évek óta nem volt példa: négy alkalommal emeltek 2022-ben 75 bázisponttal az irányadó kamaton, összesen pedig 4,25%-kal nőtt az irányadó ráta.
2022-ben véget ért a rekordalacsony kamatok kora,
Miről olvashatsz ebben a cikkben?
- Miért volt fontos év 2022 a globális monetáris politikában?
- Mire számíthatunk a Fedtől?
- Miért van nagyon nehéz helyzetben az EKB?
- Melyik jegybankokra érdemes még figyelni 2023-ban?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
