Portfolio signature

Nincs baj a magyar devizatartalékkal, de az MNB továbbra is titkolja, mennyit költött az energiaimportra

Javult az MNB tartalékmegfelelési mutatója a tavalyi negyedik negyedévben elsősorban az energiaárak zuhanása miatt – derül ki a jegybank most megjelent fizetési mérleg jelentéséből. Azt azonban most sem árulta el az MNB, mennyi devizát kellett a tartalékból felhasználnia az energiaszámla kiegyenlítéséhez.

Magyarország bruttó külföldi forrásbevonási szükséglete 2022-ben érdemben emelkedett. A bruttó külső finanszírozási igény a 2011 óta tartó fokozatos mérséklődés után az elmúlt 3 évben – a külső egyensúlyi pozíció finanszírozási igénybe fordulásával – párhuzamosan emelkedésbe váltott. Az ország külső forrásigényét mutató, a pénzügyi mérleg tételeiből számított éves külső finanszírozási igény a GDP 9 százalékát tette ki – derül ki az MNB fizetési mérleg jelentéséből. A 2021. december végi – vagyis 2022-ben lejáró – rövid külső adósság a GDP 16 százaléka volt, ami szintén növekedést jelent az előző évi szinthez képest. Összességében a magyar gazdaság adott évben megújítandó külső forrásait mutató – a két érték összegeként adódó – bruttó külső finanszírozási igény a GDP 25 százalékát tette ki.

Az MNB nemzetközi tartalékai az év végén 38,7 milliárd eurón álltak, ami megegyezett a szeptember végi szinttel. A negyedik negyedévben az alábbi tényezők befolyásolták a tartalékot:

  • Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nettó devizafinanszírozási műveletei összesen 1,7 milliárd euró tartaléknövelő hatással jártak, melyben a legnagyobb szerepet az ÁKK euróban és renminbiben denominált zöld kötvény kibocsátásai, illetve dollárban denominált zártkörűen végrehajtott rábocsátása játszották.
  • Az európai uniós források tartaléknövelő hatása 1,3 milliárd euró volt, amely döntően még a 2014-2020-as kohéziós források beáramlásához köthető, de részben már az új ciklusból származó előleget is tartalmazott.
  • Az egyéb devizák, illetve az arany árfolyamának euróval szembeni elmozdulásából adódó átértékelődés összességében csökkentette a tartalékot.
  • A nettó energiaimport fedezéséhez kapcsolódó eszközt 2022 novemberében indította el az MNB, a devizalikviditási igény kielégítése csökkentette a tartalékok szintjét. Az nem szerepel a mostani jelentésben, hogy pontosan mekkora összeget kellett ehhez felhasználni.
  • A Magyar Államkincstár devizatranzakciói szintén a devizatartalék csökkenése irányába hatottak.
  • A negyedév végi eurólikviditást nyújtó swapeszköz kihasználtsága és az igénybe vett nemzetközi repólehívások egyenlege 2022. szeptember végéhez képest csökkentette a tartalékot.

Az egész évet vizsgálva a jegybank devizatartaléka 0,3 milliárd euróval emelkedett döntően az alábbi tényezőkhöz köthetően:

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés