Brutális aknákkal van tele a 2024-es költségvetés - Így maradnak velünk az extraprofitadók

Aknák mindenhol

A 2,9%-ra emelt jövő évi költségvetési hiánycélt kockázatok övezik - hívja fel véleményében a Költségvetési Tanács a figyelmet, majd sorolja:

• Az egyik, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit.
• A bevételek 2024 évi teljesülése tekintetében kockázatot hordoz egyes – elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó – bevételek 2023. évi várható alulteljesülése, amely ezen előirányzatok bázisát rontja.
• Komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai – az energiakompenzáció figyelembevételével is – jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől.
• Több, nem a Kormány irányítása alá tartozó intézmény költségvetési fejezetének az egyéb működési előirányzata a 2023. évi előirányzathoz képest 10 százalékot elérő mértékben csökken, ami reálértékben igen jelentős visszaesést okoz ezen intézményeknél. Célzott takarékossági és feladat racionalizáló intézkedések nélkül – fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szervek működőképességének megőrzése a 2024. év folyamán nagymértékű, nem tervezett kiadásokat tesz majd szükségessé. 
• a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank várhatóan szükséges veszteségtérítését, így nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 166.§ (3) bekezdésével, amely arról rendelkezik, hogy „amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben (…) közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.” 
• A Tanács a tervezet vizsgálata során azonosította, hogy több bevételi és kiadási előirányzat teljesülése további intézkedéseket tesz szükségessé. Ennek kapcsán a KT azt az információt kapta a Pénzügyminisztériumtól, hogy "ezen intézkedések kidolgozása folyamatban van". Ez lényegében a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségvetést új nyújtja be a kormány, hogy több tekintetben nincs megalapozva. Pont emiatt a KT azt hangoztatja, hogy a korai költségvetés korlátozottan képes teljesíteni a céljait, mert a kockázatok miatt jelentős bizonytalanságok terhelik a tervezetet. "Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét" - emelik ki.

A 2,9 százalékos hiánycél eleve azt jelenti, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt - figyelmeztet a KT. Azt is hozzáteszik: a pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból 2024-ben tervezett 2479,8 milliárd forint bevétel nem teljes összegben kerülne folyósításra, miközben az uniós programok 3605,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzata nagyrészt felhasználásra kerülne.   

Összességében a KT azt írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott véleményében, hogy

a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak ítélhető.

"Ennek fő oka, hogy a makropályát sok kockázat övezi. A 2024. évben a kormány prognózisa a GDP növekedést, a közösségi és háztartási fogyasztást, a bruttó állóeszköz felhalmozást és az exportot is optimistábban ítélte meg, mint a mérvadó makrogazdasági elemzők. Hozzájárulnak ehhez a hazánknak járó uniós források folyósításával kapcsolatos bizonytalanságok. Mindezekkel szemben kicsi az a költségvetési mozgástér, amely a kitűzött hiányt a hazai és uniós fiskális szabályok által előírt deficittől elválasztja. Mindössze 51,2 milliárd Ft-tal léphető túl a kormányzati szektor hiánya úgy, hogy a hiányra vonatkozó szabály teljesüljön, változatlan GDP növekedést feltételezve" - fogalmaznak.

Törvényt sért a kormány vagy felülírja a terveit

A Tanács azt is kiemelte a jegybanki veszteségtérítés kapcsán, hogy az MNB esetében 2023 végére a saját tőke várhatóan a jegyzett tőke alá csökken. "A Tanács szükségesnek tartja, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe ezt a várható törvényi kötelezettséget is úgy, hogy a kitűzött hiánycél és az adósságszabály továbbra is teljesüljön" - fogalmaz a dokumentum. Vagyis ezzel gyakorlatilag egyszerre mondja ki a KT, hogy

• a költségvetés törvényt sért, mert nem számolja el a jegybanki veszteségtérítés hatását (ez egyes piaci becslések szerint a GDP 0,2%-a, ami nominálisan 180 milliárd forint)
• másrészt a költségvetésben explicit benne van egy valós bomba, amit a kormány egész egyszerűen figyelmen kívül hagyott. Vagyis ha a törvényi előírásnak meg akarna felelni, akkor valahonnan kellene még 180 milliárd forintot találnia, hogy helyre tegye a jövő évi hiánycélt.

Vagyis ha így marad a törvény, akkor törvényt sért a jegybanki veszteségtérítés elmaradása miatt, ha pedig a KT felhívása nyomán lereagálná ezt a kényszerhelyzetet a kormány, akkor kb. 180 milliárd forintos kiigazítást kellene végrehajtania a 2024-es büdzsén a következő hetekben a benyújtás és a parlamenti megszavazás ideje között.

Így alakulhatnak a különadók

A Költségvetési Tanács a kormány által betervezett 2024-es főbb kiadási és bevételi sorokra is kitér részletesen. Ez azért lényeges, mert ezekből a számokból, illetve azok 2023-as évhez viszonyított változásukból ki lehet olvasni például, hogy egyes különadók/extraprofitadók esetében mit is tervez jövőre a kormány.

A pénzügyi szektort érinti adóterhelések változásáról külön cikket írtunk:

• Az energia ágazatok befizetéseinek előirányzata 513,6 milliárd forint, amely 28,3 százalékkal (összegében 202,5 milliárd forinttal) kevesebb az előző évinél.
• A bányajáradék előirányzata 192 milliárd forint, amely 42,5 százalékkal (összegében 142 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi előirányzatoknál.
• A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 253,4 milliárd forint, amely 29,2 százalékkal (összegében 104,6 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi várhatónál. A bevételi előirányzatából a pótadó bevétel 50 százalékkal csökken 2024-re (132 milliárd Ft) a bázishoz képest. "Ez azt jelenti, hogy a pótadó kivezetése csak részben történik meg, azonban ennek jogszabályi háttere még nem biztosított. A pótadó nélküli különadó bevétel 29,1 százalékkal nő a bázishoz viszonyítva, amelynek teljesíthetősége kockázatos" - írja a KT.
• A kiskereskedelmi adó előirányzata 249,7 milliárd forint, amely 21,7 százalékkal (összegében 44,5 milliárd forinttal) magasabb az előző évi várhatónál.
• A gyógyszergyártói adó előirányzata 32 milliárd forint, amely összegében 90,5 milliárd forinttal kevesebb az előző évi előirányzatnál.

• A pénzügyi tranzakciós illeték előirányzata (348,3 milliárd forint), amely 4,8 százalékkal (összegében 15,9 milliárd forinttal) múlja felül az előző évi várható teljesítést.

• A biztosítási adó előirányzata 234,2 milliárd forint, 6,7 százalékkal (összegében 14,8 milliárd forinttal) több az előző évi vártnál.

• A turizmusfejlesztési hozzájárulás előirányzata 54,5 milliárd forint, 48,9 százalékkal (összegében 17,9 milliárd forinttal) több az előző évre várt teljesítésnél.

• A távközlési adó 2024. évi előirányzata 95,6 milliárd forint, amely 0,8 milliárd forinttal elmarad az előző évi várhatótól.

• A légitársaságok hozzájárulásának előirányzata 39,3 milliárd forint, amely 11,6 százalékkal nagyobb az előző évi várhatónál, itt szintén várhatóan szinten tartja a kormány az adókulcsokat.

A fenti információk alapján egyelőre óvatos következtetést lehet levonni arra vonatkozóan, hogy az egyes különadókkal terhelt szektorok adóterhelése hogyan változik 2024-ben (erről végső információnk akkor lesz, ha megérkeznek a friss adószabályok, extraprofitadó-szabályok). Azért csak óvatos következtetéseket, mert adóbevétel-változásokat sorol fel a Költségvetési Tanács dokumentuma. Ahol mérsékeltebb az adóbevétel elmozdulása, az feltehetően az adóalapok változásával magyarázható, ahol pedig nagyobb valamelyik irányba a bevételek változása, ott kormányzati beavatkozás is történhet a különadó-extraprofitadó szabályokban (vagy az adóalap vagy - kerekebb százalékos változások, pl. a bankok adóterhének feleződése esetén - a kulcsok csökkennek). Mindezek fényében az körvonalazódik, hogy az energetikai szektor extraprofitadó-terhelése csökken, a Mol bányajáradék-fizetési kötelezettsége szintén csökken, a bankok extraprofitadóját mérsékli a kormány, és a gyógyszergyártók esetében is kivezetésre kerülhet a gyártói különadó (amit tavaly decemberben kaptak a nyakukba). A pénzügyi tranzakciós illeték szabályai feltehetőleg nem változnak. A kiskereskedelmi szektor több adót fog befizetni jövőre, mint az idei várható, és ez akár abból is fakadhat, hogy a kormány itt még tovább szorít a présen, de az sem zárható ki, hogy az adóalap emelkedés miatt több a különadó-befizetés jövőre. Hasonlóan megmarad az extraprofitadó a biztosítók esetében.

Összességében tehát a kormány 2022 nyári, eredeti ígéretével szemben nem vezeti ki az átmeneti időszakra, 2 évre kivetett extraprofitadókat (vagyis megemelt különadókat), csak bizonyos szektorok kapnak könnyítést az idei évhez képest. Ezzel tehát nem teljesíti az Európai Bizottságnak tett tavaly decemberi ígéretét, amit a helyreállítási tervében vállalt Magyarország. Érdekes lesz látni, hogy ezek az extraprofitadók milyen jogcímen maradnak bent az adórendszerben, vagyis, hogy jogilag/technikailag kivezeti-e őket és más jogcímen hozza vissza, hogy látszólag teljesüljön a Bizottságnak tett vállalása.

Első gyors számításaink szerint 560 milliárd forintnyi extraprofitadóról mond le jövőre a kormány az idén várható teljesüléshez képest.

Érdemes azt is felidézni, hogy a Bizottság épp szerdán hozta nyilvánosságra az országspecifikus ajánlásait Magyarország esetében, amelyben kritikával illeti a különadók rendszerét:

Hiány és államadósság

A 2024-es költségvetés GDP-arányos hiánya 2,9% lehet az idei 3,9%-os cél után. A jövő évi ESA deficit így jön össze: a központi alrendszer 2,8 százalékos hiányából, az önkormányzati alrendszer 0,2 százalékos hiányából, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 0,1 százalékos többletéből adódik össze.

Az MNB előzetes pénzügyi számla adata alapján 2023 első negyedév végén az adósságráta változatlanul a GDP 73,3 százaléka maradt. A törvénytervezet szerint a mutató mértéke 2023 végére 69,7 százalékra, 2024 végére pedig 66,7 százalékra mérséklődik. 2024-ben az államadósság-ráta csökkenéséhez az államháztartási hiány mérséklődése mellett az erőteljes gazdasági növekedés is hozzájárul - állapítja meg a tanács. Azt is hozzáteszi a három fős (Kovács Árpád elnök, Windisch László Állami Számvevőszék elnök, Matolcsy György jegybankelnök) testület, hogy "az adósságmutató tervezett 3 százalékpontos csökkenése számottevő mozgásteret ad arra az esetre, hogy az adósságmutatót akkor is csökkenjen, ha a nominális GDP növekedése mérsékeltebb vagy a pénzforgalmi hiány magasabb lesz a tervezettnél. Ez kellő tartalékot biztosít ahhoz, hogy minimalizálja az államadósság szabály nem teljesülésének kockázatát".

A központi költségvetés adósságán belüli devizaarány 2024 végére közel 27 százalékra emelkedik. Így a devizaadósság aránya az Államadósság Kezelő Központ részére meghatározott 30 százalékos korlát alatt marad.

Az egyes bevételi sorok

További érdekes részlet a KT dokumentumából, hogy hogyan alakulnak a költségvetés főbb bevételei, a fentebb már részletezett különadókon túl.

• A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 38.912,3 milliárd forint, amely a 2022. évi előzetes teljesítésnél 30,6 százalékkal, a 2023. évi – januárban – módosított előirányzatnál (következőkben: várható teljesítésnél) 7,0 százalékkal (összegében 2536,4 milliárd forinttal) nagyobb.
• A gazdálkodó szervezetek befizetésének előirányzata 3772,9 milliárd forint, 4,2 százalékkal (összegében 166 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi módosított előirányzatnál.
• Ezen bevételi csoporton belül meghatározó súlyú a társasági adó, melynek az előirányzata (1153,3 milliárd forint), a 2023. évi várható teljesítéshez viszonyítva 14,8 százalékkal (összegében 148,43 milliárd forinttal) van magasabban tervezve. A társasági adó 2023 I-IV. hónapjának teljesítése alapján (az éves előirányzat 23,4 százaléka) a 2023. évre kockázat állapítható meg. Az előirányzat tervezését befolyásoló jelentősebb tényezők (a nominális GDP, a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése, export növekedése) nem indokolják az ilyen nagyságrendű növekedést, és a 2023. évi várható elmaradás is növeli ennek kockázatát.
• A kisvállalati adó előirányzata (227,6 milliárd forint) a 2023. évi várható teljesítéshez mérten (24,0 százalékkal), összegében 44 milliárd forinttal nőhet – a kisadózók tételes adójának átalakítását követő átjelentkezések (az adóalanyok számának bővülése) révén.
• Ugyanakkor ezzel összefüggésben a kisadózók tételes adójának előirányzata (77,8 milliárd forint) 4,2 százalékkal kisebb, (összegében 3,4 milliárd forinttal) az előző évi előirányzatnál. A visszaesés az adónem 2022. szeptemberi átalakításával (létszámszűkülés) függ össze.
• Az útdíjak előirányzata 549 milliárd forint, amely 33,7 százalékkal (összegében 138,4 milliárd forinttal) lehet magasabb az előző évi várhatónál.
• A cégautóadó előirányzata (80,8 milliárd forint), 2,5 százalékkal, a játékadó előirányzata (52,7 milliárd forint) 12,4 százalékkal nagyobb az előző évi várható teljesítésnél. A közműadó előirányzata (41,4 milliárd forint) 12 milliárd forinttal csökken 2023-hoz képest, míg az ökoadó előirányzata (5,3 milliárd forint) nem változik az előző évihez képest.
• Az egyéb központosított bevételek (bírság bevételek, környezetvédelmi termékdíj stb.) előirányzata 145,5 milliárd forint, 6,4 százalékkal (összegében 9,9 milliárd forinttal) lehet alacsonyabb az előző évi előirányzathoz mérten.
• A rehabilitációs hozzájárulás előirányzata 173,8 milliárd forint, 10,1 százalékkal (összegében 15,9 milliárd forinttal) nagyobb az előző évi várható teljesítésénél.
• A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek biztosítják a központi alrendszer forrásainak 28,4 százalékát. E bevételi csoport előirányzata 11.041,3 milliárd forint, 8,4 százalékkal haladja meg az előző évi várható teljesítést.
• Az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárd, amely 7,4 százalékkal (összegében 588,0 milliárd forinttal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. Az adóból származó bevétel 2023. első négy hónapjában az éves előirányzat mindössze 29,7 százalékában teljesült. Amennyiben a 2023. évi bázis jóval alacsonyabban teljesül, az a 2024. évi bevételeket is negatívan érinti.
• A jövedéki adó előirányzata 1677,7 milliárd forint, ami összegében 212,8 milliárd forinttal (14,5 százalékkal) több az előző évi bevételeknél, ami számottevően magasabb a vásárolt fogyasztás előrejelzett növekedésénél (9,3 százalék). Emellett a 2023. évi teljesítésben is látható kockázat a fogyasztás visszaesése miatt (az első 4 hónapban a teljesítés az időarányos, 33 százalék alatt maradt, 29 százalékon teljesült.)

• A regisztrációs adó előirányzata 17,7 milliárd forint, 5,9 százalékkal (összegében 1 milliárd forinttal) több az előző évi várható teljesítésnél.

• A lakossági befizetéseinek együttes összege 4857,2 milliárd forint, 9,5 százalékkal (422,5 milliárd forinttal) magasabb a 2023. évi várható teljesítésnél. Ebben a bevételi csoportban a személyi jövedelemadó a meghatározó súlyú bevétel, melynek előirányzata (4475,8 milliárd forint), 10,2 százalékkal, összegében 415,3 milliárd forinttal több a várható teljesítéshez mérten.

• A gépjárműadó címén az éves előirányzat 101,2 milliárd forint, amely az előző évi várható teljesítést alig – 0,8 milliárd forinttal – haladja meg.

• A központi alrendszer szociális hozzájárulási adóból és a járulékokból származó bevételének előirányzata 7968,9 milliárd forint, amely 10,1 százalékkal (összegében 731,8 milliárd forinttal) magasabb, mint az előző évi várható teljesítés.

• Az önkormányzati támogatások részbeni bevételeként tervezett önkormányzati szolidaritási hozzájárulás (IX. fejezet) összege 29,7 százalékkal magasabb a 2023. év várható értéknél és majdnem a duplája (195,9 százaléka) a 2022. évi tényadatnak. A hozzájárulás alapjára elsődlegesen a helyi iparűzési adófizetők nettó árbevételének alakulása van hatással. A tervezett bevétel teljesülését a 2023-ban megváltozott szabályozás alapozza meg.

De mégis mire lesz pénz 2024-ben?

A tervezet szerint az államháztartás központi alrendszerének összes – nem konszolidált – kiadási előirányzata 41 427,1 milliárd forint, a 2022. évi előzetes teljesítésnél 19,8 százalékkal, míg a 2023. évi - januárban módosított - előirányzatnál 4,2 százalékkal nagyobb.

A tervezetben 2024-ben is külön fejezetben jelenik meg a Rezsivédelmi Alap. Előirányzata 1361,2 milliárd forint, ami mintegy 1218,8 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2023. évi módosított előirányzat. A jelentős eltérést az energiaárak 2022-es tetőzése utáni mérséklődése indokolja. A lakossági rezsicsökkentés fenntartásán túl, az Alapból a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok, továbbá az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok is részesülhetnek.

A kisebb volumenű központi költségvetési segítési lehetőséget – és a később tárgyalt bérfejlesztéseket is – figyelembe véve a költségvetési intézmények működésének 2023. évi szinten történő fenntarthatóságát, szolgáltató képességének megőrzését erős kockázatok övezik. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak 2024. évre tervezett összege 9 718,3 milliárd forint 2,3 százalékkal alacsonyabb, mint a 2023. évi törvényi előirányzat. Ugyan a személyi jellegű kiadások növekedésének forrását a céltartalék tartalmazza, azonban kockázatot jelent, hogy az előirányzat a 6 százalékos fogyasztói áremelkedés miatti magasabb kiadásokra, valamint a korábbi visszafogást követően a kormányzati célok között megfogalmazott felhalmozási kiadások emelésére már nem nyújt fedezetet. 

A Honvédelmi Alap szerepel a 2024. évi költségvetésben is külön fejezetként. A 2024. évben (is) teljesülhet - a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítése érdekében –, hogy a honvédelemre fordítható összes kiadás kitegye a GDP 2 százalékát.

A közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése is be van tervezve a büdzsébe. A korábban elindult életpályaprogramokhoz, eldöntött bérintézkedésekhez ugyanúgy biztosított a forrás, mint az újabbakra. A 2024. évi költségvetés tartalmazza az egészségügyi szakdolgozókat megillető 2023-ban elkezdett bérfejlesztési program két ütemének, valamint az alap-, a szakellátásban, a járványügyben dolgozó orvosokat és szakdolgozókat a korábbi bérfejlesztési program alapján megillető béremelések fedezetét. A korábbi illetményemelés ún. „bázisba építése” megtörtént a pedagógusok, a szakképzésben dolgozók, valamint a rendvédelemi és a honvédelemi hivatásos foglalkoztatottak esetében. A céltartalék biztosít lehetőséget újabb bérintézkedésekre, mint a pedagógus és a szakképzési dolgozók további illetményemelése, a kormányhivatalok bérfejlesztése.

Az elemzés kockázatosnak ítéli meg a helyi önkormányzatok támogatásainak több előirányzatát is (IX. fejezet). A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásainak kiadásai már 2022-ben csak átcsoportosítással voltak biztosíthatók, azonban összegét változatlanul tervezték 2023-ban és 2024-ben is.

Az E. Alap kiadásain belül a Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 2024. évre tervezett kiadási előirányzata 258,8 milliárd Ft, amely 0,4 százalékkal (1,1 milliárd Ft-tal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. Az alacsony növekményt szervezeti változás indokolhatja, mivel 2023. év folyamán az önkormányzati hatáskörben lévő ügyeleti ellátás átkerül a mentőszolgálatokhoz, azonban erre az indoklásban információ nem áll rendelkezésre.

Az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcímen egyik legnagyobb kiadási előirányzata az összevont szakellátás előirányzata, amelynek keretében a járó- és fekvőbetegszakellátás finanszírozása történik. 2024-re 903,6 milliárd Ft előirányzatot terveztek ezen a jogcímen, amely 24,5 milliárd Ft-tal (2,6 százalékkal) kevesebb, mint a bázis előirányzat. Az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcímének részét képezi a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás – felülről nem nyitott – előirányzata. Az előirányzat 2024-re tervezett összege (129,7 milliárd Ft) megegyezett a 2023. évi módosított törvényi előirányzattal. A kiadási előirányzat 2021-2022-ben 119,7 milliárd Ft volt, amelyet a 2021. évi teljesítés 26,1 százalékkal, a 2022. évi 48,1 százalékkal haladt meg. A 2023. április havi teljesítés elérte az előirányzat 35,3 százalékát. Ez alapján a 2024. évi előirányzat elégségessége nem biztosított, mivel azt a 2021-től (2023-ban időarányosan) mindig túllépték.

Uniós forrásokból 2024-ban 2479,8 milliárd forintra számít a tervezet – a maga kockázataival. Az Európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3605,8 milliárd forint. A különbözet a tagállami társfinanszírozás (önrész), valamint a költségvetés által kifizetett előlegek összege. Az összes kiadás legnagyobb hányada – közel 51 százaléka – már a 2021-2027-es operatív programjaihoz kapcsolódik. Még mindig magas – 18,5 százalékos – a megelőző hétéves ciklushoz kapcsolódó kiadások aránya. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kiadása 21,3 százalékot képvisel a tervezetben. A fennmaradó hányad egyéb célokat szolgál.

Az Unió költségvetéséhez való hozzájárulás 2024-ben 692,4 milliárd forintot tehet ki, ami 30,2 milliárd forinttal, 4,6 százalékkal több, mint az előző évben.

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila