varga mihály költségvetés kovács árpád
Gazdaság

Brutális aknákkal van tele a 2024-es költségvetés - Így maradnak velünk az extraprofitadók

Csiki Gergely
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.

Aknák mindenhol

A 2,9%-ra emelt jövő évi költségvetési hiánycélt kockázatok övezik - hívja fel véleményében a Költségvetési Tanács a figyelmet, majd sorolja:

  • Az egyik, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit.
  • A bevételek 2024 évi teljesülése tekintetében kockázatot hordoz egyes – elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó – bevételek 2023. évi várható alulteljesülése, amely ezen előirányzatok bázisát rontja.
  • Komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai – az energiakompenzáció figyelembevételével is – jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől.
  • Több, nem a Kormány irányítása alá tartozó intézmény költségvetési fejezetének az egyéb működési előirányzata a 2023. évi előirányzathoz képest 10 százalékot elérő mértékben csökken, ami reálértékben igen jelentős visszaesést okoz ezen intézményeknél. Célzott takarékossági és feladat racionalizáló intézkedések nélkül – fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szervek működőképességének megőrzése a 2024. év folyamán nagymértékű, nem tervezett kiadásokat tesz majd szükségessé. 
  • a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank várhatóan szükséges veszteségtérítését, így nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 166.§ (3) bekezdésével, amely arról rendelkezik, hogy „amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben (…) közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.” 
  • A Tanács a tervezet vizsgálata során azonosította, hogy több bevételi és kiadási előirányzat teljesülése további intézkedéseket tesz szükségessé. Ennek kapcsán a KT azt az információt kapta a Pénzügyminisztériumtól, hogy "ezen intézkedések kidolgozása folyamatban van". Ez lényegében a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségvetést új nyújtja be a kormány, hogy több tekintetben nincs megalapozva. Pont emiatt a KT azt hangoztatja, hogy a korai költségvetés korlátozottan képes teljesíteni a céljait, mert a kockázatok miatt jelentős bizonytalanságok terhelik a tervezetet. "Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét" - emelik ki.

A 2,9 százalékos hiánycél eleve azt jelenti, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt - figyelmeztet a KT. Azt is hozzáteszik: a pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból 2024-ben tervezett 2479,8 milliárd forint bevétel nem teljes összegben kerülne folyósításra, miközben az uniós programok 3605,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzata nagyrészt felhasználásra kerülne.   

Összességében a KT azt írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott véleményében, hogy

a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak ítélhető.

"Ennek fő oka, hogy a makropályát sok kockázat övezi. A 2024. évben a kormány prognózisa a GDP növekedést, a közösségi és háztartási fogyasztást, a bruttó állóeszköz felhalmozást és az exportot is optimistábban ítélte meg, mint a mérvadó makrogazdasági elemzők. Hozzájárulnak ehhez a hazánknak járó uniós források folyósításával kapcsolatos bizonytalanságok. Mindezekkel szemben kicsi az a költségvetési mozgástér, amely a kitűzött hiányt a hazai és uniós fiskális szabályok által előírt deficittől elválasztja. Mindössze 51,2 milliárd Ft-tal léphető túl a kormányzati szektor hiánya úgy, hogy a hiányra vonatkozó szabály teljesüljön, változatlan GDP növekedést feltételezve" - fogalmaznak.

Törvényt sért a kormány vagy felülírja a terveit

A Tanács azt is kiemelte a jegybanki veszteségtérítés kapcsán, hogy az MNB esetében 2023 végére a saját tőke várhatóan a jegyzett tőke alá csökken. "A Tanács szükségesnek tartja, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe ezt a várható törvényi kötelezettséget is úgy, hogy a kitűzött hiánycél és az adósságszabály továbbra is teljesüljön" - fogalmaz a dokumentum. Vagyis ezzel gyakorlatilag egyszerre mondja ki a KT, hogy

  • a költségvetés törvényt sért, mert nem számolja el a jegybanki veszteségtérítés hatását (ez egyes piaci becslések szerint a GDP 0,2%-a, ami nominálisan 180 milliárd forint)
  • másrészt a költségvetésben explicit benne van egy valós bomba, amit a kormány egész egyszerűen figyelmen kívül hagyott. Vagyis ha a törvényi előírásnak meg akarna felelni, akkor valahonnan kellene még 180 milliárd forintot találnia, hogy helyre tegye a jövő évi hiánycélt.

Vagyis ha így marad a törvény, akkor törvényt sért a jegybanki veszteségtérítés elmaradása miatt, ha pedig a KT felhívása nyomán lereagálná ezt a kényszerhelyzetet a kormány, akkor kb. 180 milliárd forintos kiigazítást kellene végrehajtania a 2024-es büdzsén a következő hetekben a benyújtás és a parlamenti megszavazás ideje között.

Így alakulhatnak a különadók

A Költségvetési Tanács a kormány által betervezett 2024-es főbb kiadási és bevételi sorokra is kitér részletesen. Ez azért lényeges, mert ezekből a számokból, illetve azok 2023-as évhez viszonyított változásukból ki lehet olvasni például, hogy egyes különadók/extraprofitadók esetében mit is tervez jövőre a kormány.

A pénzügyi szektort érinti adóterhelések változásáról külön cikket írtunk:

  • Az energia ágazatok befizetéseinek előirányzata 513,6 milliárd forint, amely 28,3 százalékkal (összegében 202,5 milliárd forinttal) kevesebb az előző évinél.
  • A bányajáradék előirányzata 192 milliárd forint, amely 42,5 százalékkal (összegében 142 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi előirányzatoknál.
  • A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 253,4 milliárd forint, amely 29,2 százalékkal (összegében 104,6 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi várhatónál. A bevételi előirányzatából a pótadó bevétel 50 százalékkal csökken 2024-re (132 milliárd Ft) a bázishoz képest. "Ez azt jelenti, hogy a pótadó kivezetése csak részben történik meg, azonban ennek jogszabályi háttere még nem biztosított. A pótadó nélküli különadó bevétel 29,1 százalékkal nő a bázishoz viszonyítva, amelynek teljesíthetősége kockázatos" - írja a KT.
  • A kiskereskedelmi adó előirányzata 249,7 milliárd forint, amely 21,7 százalékkal (összegében 44,5 milliárd forinttal) magasabb az előző évi várhatónál.
  • A gyógyszergyártói adó előirányzata 32 milliárd forint, amely összegében 90,5 milliárd forinttal kevesebb az előző évi előirányzatnál.
  • A pénzügyi tranzakciós illeték előirányzata (348,3 milliárd forint), amely 4,8 százalékkal (összegében 15,9 milliárd forinttal) múlja felül az előző évi várható teljesítést.

  • A biztosítási adó előirányzata 234,2 milliárd forint, 6,7 százalékkal (összegében 14,8 milliárd forinttal) több az előző évi vártnál.

  • A turizmusfejlesztési hozzájárulás előirányzata 54,5 milliárd forint, 48,9 százalékkal (összegében 17,9 milliárd forinttal) több az előző évre várt teljesítésnél.
  • A távközlési adó 2024. évi előirányzata 95,6 milliárd forint, amely 0,8 milliárd forinttal elmarad az előző évi várhatótól.

  • A légitársaságok hozzájárulásának előirányzata 39,3 milliárd forint, amely 11,6 százalékkal nagyobb az előző évi várhatónál, itt szintén várhatóan szinten tartja a kormány az adókulcsokat.

A fenti információk alapján egyelőre óvatos következtetést lehet levonni arra vonatkozóan, hogy az egyes különadókkal terhelt szektorok adóterhelése hogyan változik 2024-ben (erről végső információnk akkor lesz, ha megérkeznek a friss adószabályok, extraprofitadó-szabályok). Azért csak óvatos következtetéseket, mert adóbevétel-változásokat sorol fel a Költségvetési Tanács dokumentuma. Ahol mérsékeltebb az adóbevétel elmozdulása, az feltehetően az adóalapok változásával magyarázható, ahol pedig nagyobb valamelyik irányba a bevételek változása, ott kormányzati beavatkozás is történhet a különadó-extraprofitadó szabályokban (vagy az adóalap vagy - kerekebb százalékos változások, pl. a bankok adóterhének feleződése esetén - a kulcsok csökkennek). Mindezek fényében az körvonalazódik, hogy az energetikai szektor extraprofitadó-terhelése csökken, a Mol bányajáradék-fizetési kötelezettsége szintén csökken, a bankok extraprofitadóját mérsékli a kormány, és a gyógyszergyártók esetében is kivezetésre kerülhet a gyártói különadó (amit tavaly decemberben kaptak a nyakukba). A pénzügyi tranzakciós illeték szabályai feltehetőleg nem változnak. A kiskereskedelmi szektor több adót fog befizetni jövőre, mint az idei várható, és ez akár abból is fakadhat, hogy a kormány itt még tovább szorít a présen, de az sem zárható ki, hogy az adóalap emelkedés miatt több a különadó-befizetés jövőre. Hasonlóan megmarad az extraprofitadó a biztosítók esetében.

Összességében tehát a kormány 2022 nyári, eredeti ígéretével szemben nem vezeti ki az átmeneti időszakra, 2 évre kivetett extraprofitadókat (vagyis megemelt különadókat), csak bizonyos szektorok kapnak könnyítést az idei évhez képest. Ezzel tehát nem teljesíti az Európai Bizottságnak tett tavaly decemberi ígéretét, amit a helyreállítási tervében vállalt Magyarország. Érdekes lesz látni, hogy ezek az extraprofitadók milyen jogcímen maradnak bent az adórendszerben, vagyis, hogy jogilag/technikailag kivezeti-e őket és más jogcímen hozza vissza, hogy látszólag teljesüljön a Bizottságnak tett vállalása.

Első gyors számításaink szerint 560 milliárd forintnyi extraprofitadóról mond le jövőre a kormány az idén várható teljesüléshez képest.

Érdemes azt is felidézni, hogy a Bizottság épp szerdán hozta nyilvánosságra az országspecifikus ajánlásait Magyarország esetében, amelyben kritikával illeti a különadók rendszerét:

Hiány és államadósság

A 2024-es költségvetés GDP-arányos hiánya 2,9% lehet az idei 3,9%-os cél után. A jövő évi ESA deficit így jön össze: a központi alrendszer 2,8 százalékos hiányából, az önkormányzati alrendszer 0,2 százalékos hiányából, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 0,1 százalékos többletéből adódik össze.

Az MNB előzetes pénzügyi számla adata alapján 2023 első negyedév végén az adósságráta változatlanul a GDP 73,3 százaléka maradt. A törvénytervezet szerint a mutató mértéke 2023 végére 69,7 százalékra, 2024 végére pedig 66,7 százalékra mérséklődik. 2024-ben az államadósság-ráta csökkenéséhez az államháztartási hiány mérséklődése mellett az erőteljes gazdasági növekedés is hozzájárul - állapítja meg a tanács. Azt is hozzáteszi a három fős (Kovács Árpád elnök, Windisch László Állami Számvevőszék elnök, Matolcsy György jegybankelnök) testület, hogy "az adósságmutató tervezett 3 százalékpontos csökkenése számottevő mozgásteret ad arra az esetre, hogy az adósságmutatót akkor is csökkenjen, ha a nominális GDP növekedése mérsékeltebb vagy a pénzforgalmi hiány magasabb lesz a tervezettnél. Ez kellő tartalékot biztosít ahhoz, hogy minimalizálja az államadósság szabály nem teljesülésének kockázatát".

A központi költségvetés adósságán belüli devizaarány 2024 végére közel 27 százalékra emelkedik. Így a devizaadósság aránya az Államadósság Kezelő Központ részére meghatározott 30 százalékos korlát alatt marad.

Az egyes bevételi sorok

További érdekes részlet a KT dokumentumából, hogy hogyan alakulnak a költségvetés főbb bevételei, a fentebb már részletezett különadókon túl.

  • A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 38.912,3 milliárd forint, amely a 2022. évi előzetes teljesítésnél 30,6 százalékkal, a 2023. évi – januárban – módosított előirányzatnál (következőkben: várható teljesítésnél) 7,0 százalékkal (összegében 2536,4 milliárd forinttal) nagyobb.
  • A gazdálkodó szervezetek befizetésének előirányzata 3772,9 milliárd forint, 4,2 százalékkal (összegében 166 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi módosított előirányzatnál.
  • Ezen bevételi csoporton belül meghatározó súlyú a társasági adó, melynek az előirányzata (1153,3 milliárd forint), a 2023. évi várható teljesítéshez viszonyítva 14,8 százalékkal (összegében 148,43 milliárd forinttal) van magasabban tervezve. A társasági adó 2023 I-IV. hónapjának teljesítése alapján (az éves előirányzat 23,4 százaléka) a 2023. évre kockázat állapítható meg. Az előirányzat tervezését befolyásoló jelentősebb tényezők (a nominális GDP, a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése, export növekedése) nem indokolják az ilyen nagyságrendű növekedést, és a 2023. évi várható elmaradás is növeli ennek kockázatát.
  • A kisvállalati adó előirányzata (227,6 milliárd forint) a 2023. évi várható teljesítéshez mérten (24,0 százalékkal), összegében 44 milliárd forinttal nőhet – a kisadózók tételes adójának átalakítását követő átjelentkezések (az adóalanyok számának bővülése) révén.
  • Ugyanakkor ezzel összefüggésben a kisadózók tételes adójának előirányzata (77,8 milliárd forint) 4,2 százalékkal kisebb, (összegében 3,4 milliárd forinttal) az előző évi előirányzatnál. A visszaesés az adónem 2022. szeptemberi átalakításával (létszámszűkülés) függ össze.
  • Az útdíjak előirányzata 549 milliárd forint, amely 33,7 százalékkal (összegében 138,4 milliárd forinttal) lehet magasabb az előző évi várhatónál.
  • A cégautóadó előirányzata (80,8 milliárd forint), 2,5 százalékkal, a játékadó előirányzata (52,7 milliárd forint) 12,4 százalékkal nagyobb az előző évi várható teljesítésnél. A közműadó előirányzata (41,4 milliárd forint) 12 milliárd forinttal csökken 2023-hoz képest, míg az ökoadó előirányzata (5,3 milliárd forint) nem változik az előző évihez képest.
  • Az egyéb központosított bevételek (bírság bevételek, környezetvédelmi termékdíj stb.) előirányzata 145,5 milliárd forint, 6,4 százalékkal (összegében 9,9 milliárd forinttal) lehet alacsonyabb az előző évi előirányzathoz mérten.
  • A rehabilitációs hozzájárulás előirányzata 173,8 milliárd forint, 10,1 százalékkal (összegében 15,9 milliárd forinttal) nagyobb az előző évi várható teljesítésénél.
  • A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek biztosítják a központi alrendszer forrásainak 28,4 százalékát. E bevételi csoport előirányzata 11.041,3 milliárd forint, 8,4 százalékkal haladja meg az előző évi várható teljesítést.
  • Az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárd, amely 7,4 százalékkal (összegében 588,0 milliárd forinttal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. Az adóból származó bevétel 2023. első négy hónapjában az éves előirányzat mindössze 29,7 százalékában teljesült. Amennyiben a 2023. évi bázis jóval alacsonyabban teljesül, az a 2024. évi bevételeket is negatívan érinti.
  • A jövedéki adó előirányzata 1677,7 milliárd forint, ami összegében 212,8 milliárd forinttal (14,5 százalékkal) több az előző évi bevételeknél, ami számottevően magasabb a vásárolt fogyasztás előrejelzett növekedésénél (9,3 százalék). Emellett a 2023. évi teljesítésben is látható kockázat a fogyasztás visszaesése miatt (az első 4 hónapban a teljesítés az időarányos, 33 százalék alatt maradt, 29 százalékon teljesült.)
  • A regisztrációs adó előirányzata 17,7 milliárd forint, 5,9 százalékkal (összegében 1 milliárd forinttal) több az előző évi várható teljesítésnél.

  • A lakossági befizetéseinek együttes összege 4857,2 milliárd forint, 9,5 százalékkal (422,5 milliárd forinttal) magasabb a 2023. évi várható teljesítésnél. Ebben a bevételi csoportban a személyi jövedelemadó a meghatározó súlyú bevétel, melynek előirányzata (4475,8 milliárd forint), 10,2 százalékkal, összegében 415,3 milliárd forinttal több a várható teljesítéshez mérten.
  • A gépjárműadó címén az éves előirányzat 101,2 milliárd forint, amely az előző évi várható teljesítést alig – 0,8 milliárd forinttal – haladja meg.

  • A központi alrendszer szociális hozzájárulási adóból és a járulékokból származó bevételének előirányzata 7968,9 milliárd forint, amely 10,1 százalékkal (összegében 731,8 milliárd forinttal) magasabb, mint az előző évi várható teljesítés.
  • Az önkormányzati támogatások részbeni bevételeként tervezett önkormányzati szolidaritási hozzájárulás (IX. fejezet) összege 29,7 százalékkal magasabb a 2023. év várható értéknél és majdnem a duplája (195,9 százaléka) a 2022. évi tényadatnak. A hozzájárulás alapjára elsődlegesen a helyi iparűzési adófizetők nettó árbevételének alakulása van hatással. A tervezett bevétel teljesülését a 2023-ban megváltozott szabályozás alapozza meg.

De mégis mire lesz pénz 2024-ben?

A tervezet szerint az államháztartás központi alrendszerének összes – nem konszolidált – kiadási előirányzata 41 427,1 milliárd forint, a 2022. évi előzetes teljesítésnél 19,8 százalékkal, míg a 2023. évi - januárban módosított - előirányzatnál 4,2 százalékkal nagyobb.

A tervezetben 2024-ben is külön fejezetben jelenik meg a Rezsivédelmi Alap. Előirányzata 1361,2 milliárd forint, ami mintegy 1218,8 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2023. évi módosított előirányzat. A jelentős eltérést az energiaárak 2022-es tetőzése utáni mérséklődése indokolja. A lakossági rezsicsökkentés fenntartásán túl, az Alapból a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok, továbbá az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok is részesülhetnek.

A kisebb volumenű központi költségvetési segítési lehetőséget – és a később tárgyalt bérfejlesztéseket is – figyelembe véve a költségvetési intézmények működésének 2023. évi szinten történő fenntarthatóságát, szolgáltató képességének megőrzését erős kockázatok övezik. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak 2024. évre tervezett összege 9 718,3 milliárd forint 2,3 százalékkal alacsonyabb, mint a 2023. évi törvényi előirányzat. Ugyan a személyi jellegű kiadások növekedésének forrását a céltartalék tartalmazza, azonban kockázatot jelent, hogy az előirányzat a 6 százalékos fogyasztói áremelkedés miatti magasabb kiadásokra, valamint a korábbi visszafogást követően a kormányzati célok között megfogalmazott felhalmozási kiadások emelésére már nem nyújt fedezetet. 

A Honvédelmi Alap szerepel a 2024. évi költségvetésben is külön fejezetként. A 2024. évben (is) teljesülhet - a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítése érdekében –, hogy a honvédelemre fordítható összes kiadás kitegye a GDP 2 százalékát.

A közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése is be van tervezve a büdzsébe. A korábban elindult életpályaprogramokhoz, eldöntött bérintézkedésekhez ugyanúgy biztosított a forrás, mint az újabbakra. A 2024. évi költségvetés tartalmazza az egészségügyi szakdolgozókat megillető 2023-ban elkezdett bérfejlesztési program két ütemének, valamint az alap-, a szakellátásban, a járványügyben dolgozó orvosokat és szakdolgozókat a korábbi bérfejlesztési program alapján megillető béremelések fedezetét. A korábbi illetményemelés ún. „bázisba építése” megtörtént a pedagógusok, a szakképzésben dolgozók, valamint a rendvédelemi és a honvédelemi hivatásos foglalkoztatottak esetében. A céltartalék biztosít lehetőséget újabb bérintézkedésekre, mint a pedagógus és a szakképzési dolgozók további illetményemelése, a kormányhivatalok bérfejlesztése.

Az elemzés kockázatosnak ítéli meg a helyi önkormányzatok támogatásainak több előirányzatát is (IX. fejezet). A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásainak kiadásai már 2022-ben csak átcsoportosítással voltak biztosíthatók, azonban összegét változatlanul tervezték 2023-ban és 2024-ben is.

Az E. Alap kiadásain belül a Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 2024. évre tervezett kiadási előirányzata 258,8 milliárd Ft, amely 0,4 százalékkal (1,1 milliárd Ft-tal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. Az alacsony növekményt szervezeti változás indokolhatja, mivel 2023. év folyamán az önkormányzati hatáskörben lévő ügyeleti ellátás átkerül a mentőszolgálatokhoz, azonban erre az indoklásban információ nem áll rendelkezésre.

Az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcímen egyik legnagyobb kiadási előirányzata az összevont szakellátás előirányzata, amelynek keretében a járó- és fekvőbetegszakellátás finanszírozása történik. 2024-re 903,6 milliárd Ft előirányzatot terveztek ezen a jogcímen, amely 24,5 milliárd Ft-tal (2,6 százalékkal) kevesebb, mint a bázis előirányzat. Az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcímének részét képezi a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás – felülről nem nyitott – előirányzata. Az előirányzat 2024-re tervezett összege (129,7 milliárd Ft) megegyezett a 2023. évi módosított törvényi előirányzattal. A kiadási előirányzat 2021-2022-ben 119,7 milliárd Ft volt, amelyet a 2021. évi teljesítés 26,1 százalékkal, a 2022. évi 48,1 százalékkal haladt meg. A 2023. április havi teljesítés elérte az előirányzat 35,3 százalékát. Ez alapján a 2024. évi előirányzat elégségessége nem biztosított, mivel azt a 2021-től (2023-ban időarányosan) mindig túllépték.

Uniós forrásokból 2024-ban 2479,8 milliárd forintra számít a tervezet – a maga kockázataival. Az Európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3605,8 milliárd forint. A különbözet a tagállami társfinanszírozás (önrész), valamint a költségvetés által kifizetett előlegek összege. Az összes kiadás legnagyobb hányada – közel 51 százaléka – már a 2021-2027-es operatív programjaihoz kapcsolódik. Még mindig magas – 18,5 százalékos – a megelőző hétéves ciklushoz kapcsolódó kiadások aránya. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kiadása 21,3 százalékot képvisel a tervezetben. A fennmaradó hányad egyéb célokat szolgál.

Az Unió költségvetéséhez való hozzájárulás 2024-ben 692,4 milliárd forintot tehet ki, ami 30,2 milliárd forinttal, 4,6 százalékkal több, mint az előző évben.

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila

budapest, millenáris, park, napelem, buda, ii. kerület
Ferenc pápa besokallt: emberiséget fenyegető katasztrófa a klímaváltozás
idojaras-nyar-elorejelzes-forrosag-aszaly-homerseklet-eghajlat-dobokocka
zaporizzsja atomerőmű
Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor
2023. október 17.
Budapest Economic Forum 2023
2023. szeptember 12.
Sustainable World 2023
2023. szeptember 12.
Követeléskezelési trendek 2023
2023. szeptember 19.
Private Health Forum 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Ferenc pápa besokallt: emberiséget fenyegető katasztrófa a klímaváltozás