sötét út
Gazdaság

Ijesztő számok érkeztek az állam költségvetéséről - Ekkora lenne már a baj?

Csiki Gergely
A soha nem látott áprilisi költségvetési hiányszám mögött továbbra is aggasztó folyamatokat tudunk felfedezni, ez pedig a jelenleg már kvázi kész 2024-es büdzsére nézve nem túl jó. A kedvezőtlen idei költségvetési kép tehát nem változott: a rezsikiadások magasak, a kamatkiadások kezdenek elszállni, de ami igazán drámai, az a költségvetés áfabevételeinek alakulása.

Két héttel ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy folytatódott a költségvetés havi adatainak rossz szériája, nem is akármilyen módon: a 620 milliárd forintos negyedik havi hiány a valaha volt legmagasabb. A Pénzügyminisztérium kedden hozta nyilvánosságra a részletes államháztartási adatokat, amelyek segítségével pontosabb képet kapunk a büdzsé valós teljesítményéről.

A kiadási oldalon is vannak bombák

Áprilisban a kiadások 504 milliárd forinttal teljesültek magasabban, mint egy évvel ezelőtt, ami 16,3%-os növekedés. Ebből a növekményből 390 milliárd forint érkezett az egyedi és normatív támogatások miatt, ami azért van, mert a kormány itt számolja el a rezsicsökkentés rendszerének költségeit. A PM tájékoztatója most annyit részletez, hogy az első négy hónapban 848,5 milliárd forintot költött az állam rezsivédelmi kiadásokra, vagyis csak áprilisban 170 milliárd forintot fordított erre a célra.

Az egyedi és normatív támogatások kiadáscsoportban is van még érdekesség. Az alábbi pénzügyminisztériumi grafikonból is jól látható, hogy a rezsivédelem itt a legnagyobb tétel, ugyanakkor az úthálózat üzemeltetésre is egyre többet fizet az állam. A minisztérium továbbá annyit részletez még, hogy az M5 és M6 gyorsforgalmi utak kapcsán felmerülő rendelkezésre állási díj az első négy hónapban 63,1 milliárd forint volt (a bázisidőszakban még nem ezen a mérlegsoron számolták el), és ebből kiindulva, valamint a lenti grafikont felhasználva, azt mondhatjuk, hogy az állam április végéig körülbelül 70 milliárd forintot fizetett ki a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjaira, amit már az új (tavaly kihirdetett nyertes koncesszornak, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) szerződés alapján fizet (az M5 és M6 autópályák után fizetett díjak nem az MKIF-hez mennek, hiszen azokat más társaságok nyerték el). Ezzel kapcsolatban friss fejlemény volt, hogy a kormány az indoklás szerint a pénzügyi stabilizáció érdekében felülvizsgálta a nemrégiben megkötött koncessziós szerződést, melynek nyomán csökkenhetnek az állami kiadások. Ennek pontos hatását azonban nem részletezték már akkor sem.

egyedi es normativ tamogatasok

A lakástámogatások szintén nagyobb összegben teljesültek, mint tavaly, de itt a növekmény nominálisan nem jelentős: 12 milliárd forinttal 56 milliárd forintra híztak. Hasonló mondható el az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál: 65 milliárd forintra emelkedtek idén áprilisban, tavaly még csak 50 milliárdot költött erről a sorról.

A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait fogja a kormány, itt 8%-os csökkenés volt év/év alapon.

A kiadási oldalon két lényeges, és negatív fejlemény van a költségvetés egyenlege szempontjából. Az egyik ilyen a kamatkiadások alakulása, amelyről részletesen már írtunk. Áprilisban ezen a soron 100 milliárd forintos többletkiadás keletkezett. A másik fejlemény sem meglepő a makrogazdasági adatok tükrében: a nyugellátások 427 milliárd forintban teljesültek az év negyedik hónapjában, ami 26%-kal, 88 milliárd forinttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A várakozások szerint pedig a magasabb infláció miatt még további százmilliárdokat kell még kifizetnie az államnak az év második felében a nyugdíjasok számára, szóval ebben a tekintetben a feszültségnek nincs vége.

Az igazi időzített bomba

Ami talán a leginkább aggodalomra okot adó folyamat, hogy miközben áprilisban a kiadások 16,3%-kal növekedtek a tavalyihoz képest, a bevételek csupán szerényebb mértékben, 7,6%-kal növekedtek, ezen belül a központi költségvetés bevételei csupán 3,1%-kal (vs. központi költségvetés kiadásai, ahol 15% volt a növekedési ütem).

A gazdálkodó szervezetek befizetései eközben mentik a menthetőt, de ez önmagában nem elegendő: 29%-kal magasabb összegben, 282 milliárd forint folyt be ezen a soron. Ez a fejlemény nem is váratlan, hiszen ide folynak be leginkább a megemelt különadók, az extraprofitadók. Nem véletlen, hogy erről a költségvetési egyenleget látványosan stabilizáló eszközről nem is nagyon akar lemondani jövőre a kormány. Erről épp tegnap írtunk elemzést:

A részletes számokat nézve talán a legnagyobb baj az általános forgalmi adóból származó bevételekkel lehet az idei költségvetésben.

Az alábbi ábráról jól látható mekkora a baj: lényegében stagnálnak az áfabevételek a 2022-es számokhoz képest.

afabevetel

A fogyasztáshoz kapcsolt adók áprilisban 932 milliárd forintos bevételt eredményeztek az állami büdzsének, ami 3,2%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül áfából bejött 766 milliárd forint, és ez csak 2,3%-kal haladja meg a tavaly áprilisi értéket. Vagyis az áfabevételek alig-alig növekednek, miközben 25%-os infláció van jelen a magyar gazdaságban. Az áfabevételek alulteljesítésének hátterében több tényező is meghúzódhat (ezek csak feltételezések, feltehetően a PM sokkal több, valós idejű információval rendelkezik, többek között az online pénztárgépek adatszolgáltatása nyomán):

  • Egyértelmű, hogy a zsugorodó lakossági reáljövedelmek és ennek nyomán visszaeső lakossági fogyasztás miatt csökkennek a kiskereskedelmi eladások és ezáltal az áfabevételek.
  • Lehet egy olyan tényező is, hogy az emberek megélhetési költségei (magas infláció, elszálló energia- és élelmiszerárak) miatt elkezdték tömegesen átrendezni a fogyasztási szerkezetüket, és lényegesen nagyobb százalékban fogyasztanak alapvető élelmiszert (míg más termékek és szolgáltatások "fogyasztásával" spórolnak), amely termékek áfakulcs kedvezményes, 5%-os, így az ide átsúlyozott fogyasztás nem is járhat akkora árbevétellel.
  • Elképzelhető még egy hatás az áfabevételek tekintetében. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy tavaly ilyenkor még hatályban volt a benzinárstop, ami túlfogyasztásra ösztönözte a lakosságot az üzemanyagok piacán, a pörgő benzinfogyasztás pedig a normál folyamatoknál magasabb áfabevételeket eredményezhetett (márciusban az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene). Vagyis ez a bázishatás is szerepet játszhat abban, hogy az áfabevételek növekedése idén eddig nagyon gyászos. Bár ezzel a ténnyel feltehetően a Pénzügyminisztérium is tisztában volt és a 2023-as költségvetés tavaly év végi újratervezésekor ezzel számolt.

A lakosság befizetései ezzel szemben jobban alakultak idén áprilisban: szja-ból 40 milliárd forinttal több folyt be, ami 15%-os bővülést jelez. És közben a TB alapok bevételei is 20%-kal tudtak növekedni, ezen belül mind a nyugdíjbiztosítási alap, mind az egészségbiztosítási alap esetében a járulékoknál 17-18%-os növekedést láthatunk éves szinten.

Összességében tehát nem változott a költségvetésről alkotott képünk, sőt. A kormány is elismerte legutóbb, hogy a folyamatok a vártnál rosszabban alakulnak, és egyelőre az sem látható, hogy mi az, ami meg tudná menteni a büdzsét. Az első négy hónapban az éves pénzforgalmi hiánycél 80%-a már teljesült, ami még mindig nagyon magas és könnyen lehet, hogy korrekció nélkül az idei költségvetési hiánycélt (a GDP arányában 3,9%) is elvétené, amennyiben ezek a kedvezőtlen trendek (főleg az áfabevételi dinamika) tartósnak bizonyulnak.

Ezért szerintünk most az a legfontosabb kérdés, hogy

NAGY KÉRDÉS, HOGY A KORMÁNY BEVÁLLAL-E TOVÁBBI KIIGAZÍTÁSI LÉPÉSEKET, AMELYEK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST IS LASSÍTJÁK, AKÁR A RECESSZIÓT KOCKÁZTATVA, VAGY INKÁBB ENGED A HIÁNYCÉLON AKÁR MÁR AZ IDÉN.

Amellett, hogy látjuk az igen magas áprilisi pénzforgalmi hiányszámot, a napokban megérkezett az első negyedéves eredményszemléletű deficitadat is, ami szintén a költségvetési romló pozícióját mutatja, az uniós módszertanhoz közeli formában. Eszerint az első negyedévben a GDP-arányos államháztartási deficit 12%-os volt, az utóbbi négy negyedév teljes hiánya pedig 8,4%. Mindkét mutató azt jelzi, hogy a költségvetés helyzete ugyanannyira pocsék, mint az elmúlt 25 évben azokban az időszakokban, amikor az államháztartási egyensúly a legjelentősebb mértékben felborult.

államháztartás finanszírozási képesség

Címlapkép forrása: Getty Images

balaton balatonfüred
koszovó szerbia feszültség nato biztonsági erők
erdogan beszédet mond
zelenszkij public domain
orosz ukrán háború moszkva páncélos btr
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Sales manager

Sales manager

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
balaton balatonfüred