Előfizetői tartalom

Elkerüli a katasztrófát Amerika, de egyszer szembe kell nézniük az óriásira hizlalt problémával

Zsoldos Ákos
Ismét egy utolsó pillanatos megoldással kerülte el az államcsődöt az Egyesült Államok, az adósságplafont két évre fel is függesztették. A megoldás kedvező, sőt, közgazdasági szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha a jelenlegi adósságplafon-szabályt elfelejtenénk úgy, ahogy van. Az USA-ra leselkedő legjelentősebb kockázatot, az adósság rohamos növekedését ugyanis nem volt képes megakadályozni, miközben rendre csődközeli állapotba kerül miatta az ország, teljesen feleslegesen. Az adósságplafonnal kapcsolatos viták helyett a gazdaságpolitikai vezetésnek magára az adósságra kéne fókuszálnia, hiszen az egyre fenyegetőbb mértékeket ölt, amely már középtávon is súlyos károkat okozhat az országnak. A közgazdászok már évek óta figyelmeztetnek a költségvetési felelőtlenségben rejlő veszélyekre, de a washingtoni politikusok nemcsak nem veszik ezt figyelembe, de egyre terjed egy olyan iskola, amely szerint az államadóssággal valójában nem is kell foglalkozni. A helyzet egyre nehezebbé válik, a kiútkeresés pedig még el sem kezdődött.

Nem az eladósodottság féken tartását szolgálja az adósságplafon

Tovább nőhet az Egyesült Államok adóssága, miután több hétig tartó idegfeszítő huzavona után a republikánusoknak és demokratáknak sikerült megállapodniuk az adósságplafon emeléséről. Az adósságplafon-szabályozásról és annak értelméről (pontosabban inkább értelmetlenségéről) korábbi cikkünkben már írtunk, ezért most csak röviden tekintjük át a szabályozás lényegét. Az USA-ban – sok ország gyakorlatától eltérően – nominális, nem pedig relatív adósságplafont határoznak meg. Azaz tehát míg például az EU-ban GDP-arányosan 60%-os államadósság-ráta a megengedett, az USA-ban egy konkrét összeghez kötik a megengedett eladósodottság felső határát.

Az államadósságplafon-szabályozás ennélfogva nem is azt a célt szolgálja, amit logikusan feltételeznénk ezzel kapcsolatban: a szabályozás nem az eladósodottságot hivatott féken tartani, hiszen nem is ezzel a céllal jött létre. Az adósságplafon-szabály 1917-ben azért született meg, hogy a szövetségi kormány egy bizonyos összeghatárig korlátlanul tudjon hitelt felvenni, hiszen korábban minden egyes hitelfelvételt a Kongresszusnak kellett jóváhagynia. Az adósságplafon létrejötte tehát nem jogkorlátozó, hanem jogkiterjesztő hatással járt a szövetségi kormány számára.

Az államadósság, ha nem túlzott mértékű, áldás lesz nemzetünknek. Erős köteléket alkot majd Uniónk számára

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

2 223 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái