Sikerült elkerülni a horror forgatókönyvet, de van egy rossz hírünk a magyar államadósságról

Csillapodott a kamatkiadások emelkedése

Tavaly bruttó 2764,1 milliárd forintot költött kamatkiadásra a központi költségvetés a 2022-es 2100 milliárd forint után – derül ki a hétfőn közölt államháztartási beszámolóból. Két évvel ezelőtt azonban ez az összeg még az 1500 milliárd forintot sem érte el, vagyis 2021-hez képest már több mint 1200 milliárd forint a különbség. Ezzel párhuzamosan a kamatbevételek is emelkedtek, de a nettó összegben is hasonló a tendencia.

Sokszor írtunk már arról, minek az eredménye a kamatkiadások megugrása, alapvetően két tényező okozta:

• Az infláció elleni küzdelem jegyében a jegybankoknak jelentősen szigorítaniuk kellett a monetáris politikát, ami az állampapírpiaci kamatok emelkedéséhez vezetett. Ráadásul ebben a szigorításban az MNB szinte az egész világon az élen járt, hiszen 2022 októberében a forint védelme érdekében 18 százalékra kellett emelnie az irányadó kamatot.
• Az állam továbbra is erőteljesen ösztönzi a lakosságot állampapírpiaci befektetésekre, ami alapvetően pozitív, hiszen a hazai kisbefektetői kör stabilabb és az országban marad a kifizetett kamat. A probléma, hogy a megtakarítások bevonzása érdekében nagyon magas, már-már extrém kamatot kell fizetni. Önmagában a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) infláció feletti hozama éves szinten több százmilliárd forintos pluszkiadást jelent az állam szempontjából.

Főleg 2023 első fele volt aggasztó a kamatkiadások emelkedése szempontjából, akkor még arról írtunk, hogy akár a 3000 milliárd forintot is átlépheti az év végére az adósságszolgálatra kifizetett összeg. A második félévben aztán megtorpant a korábban látott emelkedés, így végül a bruttó összeg sem érte el ezt a határt. Ez annak köszönhető, hogy az MNB májusban elkezdte fokozatosan lefaragni a kamatot. Persze a kamatra fordított összeg még jó ideig nem fog érdemben csökkenni, de már az is eredmény, hogy magasabb szinten stabilizálódott a korábbi évekhez képest.