Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az északkelet-franciaországi Verdun környékén az első világháború alatt lezajlott csaták tájsebei és mérgező maradványai még mindig megtalálhatók az ún. vörös zónában (Zone Rouge), ahol napjainkban is táblák figyelmeztetnek az aknákra és a fel nem robbant lövedékekre.
A Geneva Academy összesítése szerint napjainkban is több mint 110 háborús és fegyveres konfliktus zajlik a világban. Ezekben a háborúkban is sok tízezer-százezer katona esik el, a civil áldozatok száma is lehet akár tízezres nagyságrendű, és több millió család kényszerül elhagyni otthonát, valamint a lerombolt épített infrastruktúrában is tetemes a kár. Ugyanakkor a napi hadicselekményekről szóló beszámolók és biztonságpolitikai elemzések mellett komolyabb figyelmet érdemelne a brutális háború „csendes áldozata”, a természeti környezet, annak súlyos, több esetben visszafordíthatatlan pusztítása, ami hosszú távon, akár több nemzedékre is befolyásolja a környezet állapotát, a lakosság életminőségét és egészségét.
Általános megközelítésben is könnyen belátható, hogy a fegyverkezés nemcsak az emberre káros. A háború és általában a fegyverkezés sokrétű és sokáig fennálló negatív hatással van a környezetre. A környezeti-természeti károk már a fegyveres konfliktusok, háborúk előtt is keletkeznek a hadiipar nagyon intenzív erőforrás- és energiafogyasztásával, valamint a katonai kiképzés, a hadgyakorlatok, a fegyverek tesztelése, vagy az ártalmatlanítás során előforduló szennyezéssel.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
