Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap jelentette be, hogy miként alakítja át a finanszírozási tervét a költségvetés idei megemelt hiánycéljára reagálva. Az idei GDP-arányos hiánycél 2,9%-ról 4,5%-ra emelése (és néhány egyéb tétel) az államháztartás pénzforgalmi hiányát közel 4000 milliárd forintra emeli. Ez tulajdonképpen az az összeg, amit nettó adósságkibocsátással finanszírozni kell. A növekedés 1468 milliárd forint volt, az ÁKK szinte hajszálra ekkora mértékben emelte a friss kibocsátási tervében a decemberi változathoz képest a nettó finanszírozási igényt.
Ma az ÁKK háttérbeszélgetést tartott, ahol Kurali Zoltán vezérigazgató válaszolt a finanszírozási terv részleteivel kapcsolatosan.
Az új kibocsátások szerkezetéről
- A nettó finanszírozási igény emelkedésére válaszul az ÁKK több területen emelt kicsit az adósságkibocsátáson, tehát karakteres elmozdulás a finanszírozási szerkezetben nem történik. Nő a devizafinanszírozás, illetve a rövid és hosszú lejáratú forint állampapír finanszírozás is.
- A legsajátosabb finanszírozási faktor, hogy a rövid lejáratú forint adósságállomány kisebb mértékben csökken az év végére, mint azt decemberben tervezte az ÁKK. Eszerint tehát a lakossági és intézményi kézben lévő diszkont kincstárjegyek értéke az év végén még mindig kisebb lesz, mint 2024 elején volt, de mivel ennek az állománynak a leépülése kisebb a vártnál, ezért egyfajta természetes finanszírozási forrást jelent. Az 1468 milliárd forintos többlet nettó finanszírozásból ez önmagában 649 milliárdot fedez.
- Nem lesz nagy, publikus euró- vagy dollárkötvény kibocsátás. Az év hátralévő részében az eddig is ismert devizaforrás-bevonás történik: EIB- és más projekt hitelek, ázsiai kisebb kibocsátások a japán és a kínai piacon. Decemberhez képest a forrásbevonási többletet a már meglévő devizakötvények értékesítési keretének újranyitása jelenti, vagyis mintegy 500 millió euró zártkörű kibocsátási keret nyílik meg az érdeklődő befektetők számára.
- A forintalapú állampapírpiacon cél, hogy a többletkibocsátás az egyes lejáratokon kiegyensúlyozottan történjen, hogy a hozamgörbe egyik szakaszát se terhelje túl. A régiós sajátdeviza-kibocsátások iránti piaci kereslet erős, ezért az ÁKK bízik benne, hogy a nagyobb kibocsátás nem okoz problémát a piacon.
A nagy kép
- Az államadósságráta az ÁKK számításai szerint az idén is csökkenni fog. Ahogy arra rámutattunk, ennek mértéke a tervek szerint igen kicsi (73,5%-ról 73,2%-ra), tehát a paraméterek elmozdulása könnyen növekedésbe fordíthatja a GDP-arányos adósságmutatót. Kurali Zoltán ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁKK a likvid tartalékainak menedzselésével néhány tized százalékpontnyi változást könnyen el tud érni az év végi mutatóban, ha erre szükség lenne a csökkenő adósság szabályának betartása érdekében. Ebben segít, hogy az idei finanszírozási terv a likvid tartalék (kesz) növelésével készült.
- Jelenleg a devizaadósság aránya a teljes államadósságon belül 28,8%, vagyis közel van a benchmark sáv 30%-os tetejéhez. "Nem fogjuk megsérteni a 30%-os szabályt, de ott leszünk a közelében" - mondta Kurali, aki hozzátette, hogy mivel a devizaadósság-állományban nem lesznek nagy lejáratok, ezért a jövőben kevésbé lehet számítani nagy devizakötvény-kibocsátásokra.
- A jövő évben a központi költségvetés államadóssága után fizetendő kamat érdemben csökken, a GDP 4,1%-áról 3,1%-ra.
- A lakossági piacot sem akarja az ÁKK túlterhelni, ebben a makrokörnyezetben nem tudna többet finanszírozni a lakosság. Jelenleg a GDP 2%-át fizeti ki az állam a lakosságnak kamatként.
A lakossági piac
- A MÁP Plusz kötvény megújul, a megváltozott kondíciókat májusban ismerteti az ÁKK.
- Mivel ez egy visszaváltható (likvid) termék, ezért "kisebb kamatot fizet majd, mint a hároméves lejáratú fixMÁP, de azért versenyképesnek kell lennie az intézményi papírokkal".
- Egy ilyen MÁP Plusz mellett az egyéves lejáratú 1MÁP-ra nincs szükség - utalt Kurali nyíltan utóbbi megszüntetésére (nem először, tavaly év végén már érkezett hasonló jelzés).
- A MÁP Plusz esetében is komolyan fogja venni az ÁKK a személyenkénti értékesítési korlátokat, amelyeket a közelmúltban (a PMÁP esetében tavaly nyáron) bevezettek.
- Kurali újfent hangsúlyozta, hogy a PMÁP visszaváltási árfolyamát az ÁKK nem fogja változtatni.
- A lakosság számára kínált befektetési termékek köre megfelelő. Fix, változó és inflációkövető kamatozású termék is van, eltérő likviditásokkal, ezek mindenféle kamat- és inflációs környezetre kínálnak megoldást, ezért az ÁKK nem gondolkodik új megtakarítási formák bevezetésében, a meglévők finomhangolásával, kondícióinak változtatásával fog reagálni a piaci változásokra.
- Kurali optimista a tekintetben, hogy a lakosság miként fog viselkedni a 2025 eleji nagy kamatfizetések után. "Az emberek eddig is racionális, szofisztikált befektetőként viselkedtek, 20 éves banki tapasztalattal én is hasonló megtakarítási döntéseket hoztam volna, mint amilyeneket a lakossági állampapírpiacon láthattunk." Ezért a lakosság ezután is az alternatív befektetési lehetőségeket fogja vizsgálni, amikor dönt a kamatok újrabefektetéséről vagy éppen a kamatfordulókor való tőkekivonásról. Ez pedig az ÁKK részéről egy árazási kérdés, olyan kondíciókkal kell kínálni a befektetési termékeket, amelyek az intézményi piacot figyelve versenyképesek lesznek - mondta a vezérigazgató.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
