Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap jelentette be, hogy miként alakítja át a finanszírozási tervét a költségvetés idei megemelt hiánycéljára reagálva. Az idei GDP-arányos hiánycél 2,9%-ról 4,5%-ra emelése (és néhány egyéb tétel) az államháztartás pénzforgalmi hiányát közel 4000 milliárd forintra emeli. Ez tulajdonképpen az az összeg, amit nettó adósságkibocsátással finanszírozni kell. A növekedés 1468 milliárd forint volt, az ÁKK szinte hajszálra ekkora mértékben emelte a friss kibocsátási tervében a decemberi változathoz képest a nettó finanszírozási igényt.
Ma az ÁKK háttérbeszélgetést tartott, ahol Kurali Zoltán vezérigazgató válaszolt a finanszírozási terv részleteivel kapcsolatosan.
Az új kibocsátások szerkezetéről
- A nettó finanszírozási igény emelkedésére válaszul az ÁKK több területen emelt kicsit az adósságkibocsátáson, tehát karakteres elmozdulás a finanszírozási szerkezetben nem történik. Nő a devizafinanszírozás, illetve a rövid és hosszú lejáratú forint állampapír finanszírozás is.
- A legsajátosabb finanszírozási faktor, hogy a rövid lejáratú forint adósságállomány kisebb mértékben csökken az év végére, mint azt decemberben tervezte az ÁKK. Eszerint tehát a lakossági és intézményi kézben lévő diszkont kincstárjegyek értéke az év végén még mindig kisebb lesz, mint 2024 elején volt, de mivel ennek az állománynak a leépülése kisebb a vártnál, ezért egyfajta természetes finanszírozási forrást jelent. Az 1468 milliárd forintos többlet nettó finanszírozásból ez önmagában 649 milliárdot fedez.
- Nem lesz nagy, publikus euró- vagy dollárkötvény kibocsátás. Az év hátralévő részében az eddig is ismert devizaforrás-bevonás történik: EIB- és más projekt hitelek, ázsiai kisebb kibocsátások a japán és a kínai piacon. Decemberhez képest a forrásbevonási többletet a már meglévő devizakötvények értékesítési keretének újranyitása jelenti, vagyis mintegy 500 millió euró zártkörű kibocsátási keret nyílik meg az érdeklődő befektetők számára.
- A forintalapú állampapírpiacon cél, hogy a többletkibocsátás az egyes lejáratokon kiegyensúlyozottan történjen, hogy a hozamgörbe egyik szakaszát se terhelje túl. A régiós sajátdeviza-kibocsátások iránti piaci kereslet erős, ezért az ÁKK bízik benne, hogy a nagyobb kibocsátás nem okoz problémát a piacon.
A nagy kép
- Az államadósságráta az ÁKK számításai szerint az idén is csökkenni fog. Ahogy arra rámutattunk, ennek mértéke a tervek szerint igen kicsi (73,5%-ról 73,2%-ra), tehát a paraméterek elmozdulása könnyen növekedésbe fordíthatja a GDP-arányos adósságmutatót. Kurali Zoltán ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁKK a likvid tartalékainak menedzselésével néhány tized százalékpontnyi változást könnyen el tud érni az év végi mutatóban, ha erre szükség lenne a csökkenő adósság szabályának betartása érdekében. Ebben segít, hogy az idei finanszírozási terv a likvid tartalék (kesz) növelésével készült.
- Jelenleg a devizaadósság aránya a teljes államadósságon belül 28,8%, vagyis közel van a benchmark sáv 30%-os tetejéhez. "Nem fogjuk megsérteni a 30%-os szabályt, de ott leszünk a közelében" - mondta Kurali, aki hozzátette, hogy mivel a devizaadósság-állományban nem lesznek nagy lejáratok, ezért a jövőben kevésbé lehet számítani nagy devizakötvény-kibocsátásokra.
- A jövő évben a központi költségvetés államadóssága után fizetendő kamat érdemben csökken, a GDP 4,1%-áról 3,1%-ra.
- A lakossági piacot sem akarja az ÁKK túlterhelni, ebben a makrokörnyezetben nem tudna többet finanszírozni a lakosság. Jelenleg a GDP 2%-át fizeti ki az állam a lakosságnak kamatként.
A lakossági piac
- A MÁP Plusz kötvény megújul, a megváltozott kondíciókat májusban ismerteti az ÁKK.
- Mivel ez egy visszaváltható (likvid) termék, ezért "kisebb kamatot fizet majd, mint a hároméves lejáratú fixMÁP, de azért versenyképesnek kell lennie az intézményi papírokkal".
- Egy ilyen MÁP Plusz mellett az egyéves lejáratú 1MÁP-ra nincs szükség - utalt Kurali nyíltan utóbbi megszüntetésére (nem először, tavaly év végén már érkezett hasonló jelzés).
- A MÁP Plusz esetében is komolyan fogja venni az ÁKK a személyenkénti értékesítési korlátokat, amelyeket a közelmúltban (a PMÁP esetében tavaly nyáron) bevezettek.
- Kurali újfent hangsúlyozta, hogy a PMÁP visszaváltási árfolyamát az ÁKK nem fogja változtatni.
- A lakosság számára kínált befektetési termékek köre megfelelő. Fix, változó és inflációkövető kamatozású termék is van, eltérő likviditásokkal, ezek mindenféle kamat- és inflációs környezetre kínálnak megoldást, ezért az ÁKK nem gondolkodik új megtakarítási formák bevezetésében, a meglévők finomhangolásával, kondícióinak változtatásával fog reagálni a piaci változásokra.
- Kurali optimista a tekintetben, hogy a lakosság miként fog viselkedni a 2025 eleji nagy kamatfizetések után. "Az emberek eddig is racionális, szofisztikált befektetőként viselkedtek, 20 éves banki tapasztalattal én is hasonló megtakarítási döntéseket hoztam volna, mint amilyeneket a lakossági állampapírpiacon láthattunk." Ezért a lakosság ezután is az alternatív befektetési lehetőségeket fogja vizsgálni, amikor dönt a kamatok újrabefektetéséről vagy éppen a kamatfordulókor való tőkekivonásról. Ez pedig az ÁKK részéről egy árazási kérdés, olyan kondíciókkal kell kínálni a befektetési termékeket, amelyek az intézményi piacot figyelve versenyképesek lesznek - mondta a vezérigazgató.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
