Miért nem tudnak a magyarok visszatérni a boltokba?
Idén februárban váratlanul lefordult a magyarországi kiskereskedelmi forgalom volumene, amely azt jelentette, hogy nem épült még vissza a fogyasztói bizalom, arra még várni kell. Mindez azért is volt meglepő, mert a minimálbér és a garantált bérminimum már decemberben emelkedett - vagyis a számlákra már januárban a magasabb összeg érkezett - és a tanárok is jelentős béremelést kaptak.
Az okok sokrétűek lehetnek, Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza többek arról beszélt a Checklist podcastban, hogy
- az elmúlt időszak inflációs hatása a költekezés helyett inkább spórolásra, megtakarításra ösztönzi az embereket, illetve hogy
- magasabb jövedelmű háztartásokban, ahol a válsághatás nem vált meghatározóvá, eleve nem a fogyasztási hajlandóság növekedik meg, ha kicsit jobban kezdenek keresni.
A kiskereskedelmi forgalom alakulásából sok mindent ki lehet olvasni. A járvány Magyarországon egy aránylag lendületes növekedést tört meg és 2021-ben sem sikerült visszakapaszkodni a korábbi szintre. Ehhez a választások előtti kormányzati osztogatás, az szja visszafizetése, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz kellett, amely egy lendületes, ám kérészéletű növekedést hozott. A visszaesés látványos volt és sokak számára fájdalmas az égbeszökő infláció miatt.
Februárban a magyarországi kiskereskedelem volumene a kiigazított adatok szerint a 2019 januárinál 4,8 százalékkal magasabb, de decemberben és januárban volt egy 5,4 százalék is. Az európai uniós átlag eközben 4,3 százalék ugyanezen a bázison.
Magyarország - ahogy a fenti ábrán is látszik - hozza az uniós átlagot a kiskereskedelemben, az azonban figyelemreméltó, hogy több régiós ország is jelentősen elhúzott tőlünk legalábbis saját bázisukat alapul véve. Ilyen Románia, Bulgária, Lengyelország és Horvátország is. Ezekben az országokban ráadásul nem csak a forgalom áll sokkal magasabban - 20-32 százalékkal -, mint a járvány előtt, de a trend is növekvő.
Arról, hogy Románia miért hagyta le Magyarországot fejlettségben, arról Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke is beszélt a Portfolio Checklistben. Az adás meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva.
Vannak ellenpéldák is
Csehország, Szlovákia és Szlovénia azon régiós országok közé tartozik, ahol a kiskereskedelem volumene még alacsonyabb szinten áll 2019 elejéhez képest, mint Magyarországon, bár akkora differencia nincs, mint az előző csoport országai és hazánk között.
A lentiek közül Szlovákia helyzete tűnik a legjobbnak, hiszen ott egyértelmű növekvő trend látható.
Látható, hogy a magyarországi kiskereskedelmi forgalom régiós összevetésben nem áll nagyon fényesen: négy ország fényévekkel előttünk jár, három mögöttünk, de Szlovákia esetében - ha a trend nem változik - akkor ebben is fordulat jöhet. Vannak azonban olyan uniós országok, például Németország, Olaszország, de ide sorolhatjuk Ausztriát is, ahol még mindig nem érték el a 2019 eleji szintet, vagy éppen most csúsztak be alá (Németország).
Az azonban szembetűnő, hogy a fejlett országokban nem voltak olyan kiugrások, mint Magyarországon a választási évben.
A magyar jövő nehezen jósolható. Láthatóan a lakosság fogyasztási magatartásában jóval erősebb az óvatossági motívum, mint korábban gondoltuk. Azonban a közgazdaság szabályai szerint előbb-utóbb élénkülnie kell a lakossági keresletnek, azt azonban nehéz megmondani, hogy ez milyen tempóban jöhet el.
Címlapkép forrása: Getty Images