A fényszennyezés hatása súlyosabb, mint gondolnánk

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Thomas Edisonnak köszönhetően, aki 1879-ben feltalálta az izzólámpát, az éjszakai fény a modern társadalom mindenütt jelenlévő jellemzőjévé vált. A népesség növekedésével és a városi élet fejlődésével a fényszennyezés napjainkra viszont globális környezeti problémává vált. A mesterséges fény éjszakai szóródása az éjszakai égbolt folyamatos kivilágosodását és a sötétség tartós hiányát eredményezheti a környező éjszakai ökoszisztémákban.

A fényszennyezés számos formája közül a következők figyelhetők meg leggyakrabban:

• Égi csillogás: Az éjszakai égbolt természetellenes fényesedése, amelyet a mesterséges fény okoz, jellemzően lakott területek felett, és amely eltakarja az égi objektumokat.
• Káprázás: Intenzív, ellenőrizetlen fényerő, amely kellemetlenséget okoz vagy csökkenti a látási viszonyokat.
• Fénybehatolás: A nem kívánt fény bejutása olyan területekre, ahol nincs rá szükség vagy nem szándékos.
• Vizuális zavar: Egy adott területen sok fényforrás túlzó jelenléte.

A Bortle-skála az éjszakai égbolt fényességének minőségét méri egy adott helyen, és kilenc fokozatból áll. Az 1. fokozat a Föld legsötétebb égboltját jelenti, míg a 9. fokozat a belvárosi égboltot, amely alig látható.

Amikor 1977. július 13-án éjjel villámcsapások sorozata megszakította az áramellátást New Yorkban, az utcai lámpák, a neonreklámok, a házak és a felhőkarcolók csillogó fényei elsötétültek. Évtizedek óta először volt látható a Tejút a sötét égbolton, fényes csillagok ezreivel tarkítva. „Olyan égboltot láttam a bronxi lakhelyemről, amelyet még sosem láttam korábban, és soha többé nem is láttam” – számolt be Joe Rao, meteorológus és amatőr csillagász, aki az áramszünet éjszakáján New Yorkban élt.

Negatív hatások állatra, emberre

A tudományos közösség növekvő felismerése a mesterséges éjszakai fény (Artificial-Light-At-Night, ALAN) emberi egészségre, az ökológiai folyamatokra és az égi láthatóságra gyakorolt negatív hatásairól arra vezetett, hogy a társadalom körében a fényszennyezés egyre fontosabb környezetvédelmi kérdéssé vált. A kutatások kimutatták, hogy a mesterséges éjszakai világítás negatív következményekkel jár számos állatfajra, beleértve a vízi és szárazföldi gerincteleneket, kétéltűeket.

Mivel a különböző taxonokba tartozó fajok biológiai folyamatait a természetes fényviszonyok szabályozzák, az ALAN-expozícióval kapcsolatos aggályok azzal kapcsolatosak, hogy az ALAN atipikus fiziológiai válaszokat válthat ki, amelyek negatív egészségügyi vagy környezeti következményekkel járnak.

Az élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások leginkább az állatok viselkedését szabályozó veleszületett cirkadián (biológiai) óra megváltozásához kapcsolódnak a természetes fényjelzések révén. Ez a vándorlással kapcsolatos viselkedési minták, a szaporodás vagy a kommunikáció és az aktivitás megváltozását eredményezte.

A negatívan befolyásolt ökoszisztémák a természetes éjszakai égbolt, illetve a sötét környezetek menedékként működnek a fényre érzékeny fajok számára. Ehhez társul továbbá a trófikus kölcsönhatások megszakadása és a biológiai sokféleség túlzott mértékű csökkenése az élőhelyek összekapcsolódásának globális csökkenése miatt.  

Az Egyesült Királyságban például 18 denevérfaj él, amelyek mindegyike védett. Minden faj másképp reagál a fényre, viszont ami közös bennük, hogy a nagyon érzékeny szemük igen hatékonyan funkcionál gyenge fényviszonyok között.

A fényszennyezés emberi egészségre gyakorolt káros hatásai körében pedig a megzavart alvási szokásokat, a rák kifejlődését, a depressziós zavarokat és a súlygyarapodást lehet kiemelni.  

A madarak különösen érintettek

Számos állatfaj súlyosan megszenvedi a fényszennyezés káros következményeit.

Sok madárfaj a csillagokból származó fényt használja vándorlásuk során. A mesterséges fény megzavarhatja vándorlásukat, és elvéthetik az irányt.

Az Egyesült Államokban évente mintegy egymilliárd madár pusztul el épületeknek ütközve, és ezt a globális problémát súlyosbítja, hogy az erős fények eltérítik őket éjszakai vonulási útvonalukról.

A természetellenes megvilágítás megzavarhatja a rovarokat, és befolyásolhatja a fák levélfejlődését is. Egy 2017-es tanulmány szerint a fényszennyezés az éjszaka élő gerincesek 30%-át és a gerinctelenek több mint 60%-át fenyegeti.

A fényszennyezés fajokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatása jelenleg egyre nagyobb figyelmet kap, tekintettel az ALAN használatának felgyorsult növekedésére. A kutatások azonban elsősorban a természetes környezetükben, laboratóriumi vagy állattenyésztési körülmények között élő szervezetekre összpontosítottak, míg a városi környezetben a vadon élő állatokra gyakorolt hatásról kevesebbet tudunk.

A fényszennyezés azonban a városokban a legsúlyosabb, és a városi területek a 21. században várhatóan egyre gyorsabban bővülnek, és egyre több élőlény lesz kitéve az erős ALAN-nak. A városi környezet számos egyéb stresszt okozó zavarnak is ki van téve, mint például a megemelkedett hőmérséklet, a magasabb zajszint, a vegyi szennyezés és a megváltozott élőhelyszerkezet. Ezek a változások kölcsönhatásba léphetnek a fényszennyezéssel, és felerősíthetik annak a fajokra gyakorolt negatív hatásait. Egyes fajok azonban képesek voltak alkalmazkodni a városok fényviszonyaihoz, sőt néhányan még az új körülmények között is boldogulnak, mint például a patkányok és a galambok.

Sok faj számára azonban súlyos problémát jelent a fényszennyezés, és kevéssé ismert, hogy milyen mértékben lesznek képesek alkalmazkodni. Érdekes állítás, hogy a fényszennyezés megkönnyítheti az idegen fajok invázióját a városi környezetbe, beleértve a kártevőket és a betegséghordozókat is, azáltal, hogy stresszt okoz az őshonos fajokra, és csökkenti versengő képességüket a betolakodókkal szemben. Az invazív fajok gyakran generalisták, és sikeresebbek lehetnek a fényszennyezéshez való alkalmazkodásban, mint sok őshonos faj.

Nincs közös uniós szakpolitika

A fényszennyezéssel kapcsolatban jelenleg nem létezik közös uniós szakpolitika.

Franciaország, Horvátország, Szlovénia és Csehország azonban rendelkezik a fénykibocsátás korlátozására vonatkozó előremutató nemzeti jogi kerettel csakúgy, mint Olaszország és Spanyolország régiói. Ausztriában és Írországban nem kötelező érvényű iránymutatások vannak, de nincs hatályos szakpolitika.

Globálisan különböző politikai stratégiákat dolgoztak ki a fényszennyezés mérséklésére. Egyes szakpolitikák szigorú mérőszámoktól függenek vagy a polgárok párhuzamos oktatásával kényszerítik ki őket. Másokat egy meglévő törvénybe építettek be, vagy a csillagászati közösséggel szoros együttműködésben fogalmaztak meg.

A világ népességének legalább 80%-át, az európaiak több mint 99%-át érinti a fényszennyezés, a túlzott vagy rosszul irányított éjszakai mesterséges fény.

A LED-ek terjedése sem segít

Mivel a hagyományos világítástechnológiát fénykibocsátó diódákkal (LED) váltják fel az energiafogyasztás, a szén-dioxid-kibocsátás és az energiaköltségek csökkentésére tett kísérlet során, a Föld éjszakai mesterségesen megvilágított felszíne egyre fényesebb és kiterjedtebb lesz.

A LED-ek olcsóbbá válása miatt a fényforrások megnövekedett használata 1992 és 2017 között 49%-kal növelte a fényszennyezést.

Így nem meglepő, hogy az éjszakai égbolt természetellenes fényekkel való kivilágítása világszerte egyre növekszik.

Az égbolt évente átlagosan 10%-kal világosodik világszerte, a leggyorsabb változás Észak-Amerikában tapasztalható.

Ezért elengedhetetlen, hogy a fényszennyezést ugyanolyan fontosnak tekintsük és kezeljük, mint a környezetszennyezés más típusait.

Ironikus, hogy miközben a magas és közepes jövedelmű országok szenvednek az ALAN-tól, 2021-ben világszerte 675 millió embernek nem volt hozzáférése az elektromos áramhoz. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljairól szóló 2023-as SDG-jelentés szerint ez a szám 2030-ban várhatóan 660 millió körül lesz.

Mit tehet az átlagember?

A fényszennyezés elleni küzdelemről és a fényszennyezés uniós ellenőrzéséről szóló kiáltványt – közismert nevén az „Európai fényszennyezési kiáltványt” – Spanyolország 2023-as EU-elnöksége alatt fogadták el. Ez jelentős előrelépést jelent az éjszaka megőrzésére és visszaszerzésére irányuló európai erőfeszítésekben, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a fényszennyezést Európa-szerte komoly problémaként ismerjék el. A fellépés célja az, hogy széles körű támogatást szerezzen a fényszennyezés erősebb szabályozásához Európában.

Az európai fényszennyezési kiáltvány célkitűzései:

• A mesterséges fény szennyező anyagként való jogi és politikai azonosításának előmozdítása.
• Célkitűzések meghatározása a fényszennyezés csökkentése érdekében.
• A fényszennyezés beépítése a környezeti monitoringrendszerekbe.
• A fényszennyezés folyamatos mérésének biztosítása.
• A fényszennyezés mérséklése a környezetvédelem érdekében.
• Nyílt és hozzáférhető világítási adatok biztosítása.

Bár a fényszennyezés az egyik legkevésbé ismert szennyezési típus, ugyanakkor a legkönnyebben kezelhető és csökkenthető antropogén eredetű szennyezés lehetne. A legegyszerűbb, ha a kívánt helyen hatékonyan használjuk a fényt, és ahol lehet természetes sötétet hagyjunk.

A fényszennyezés kérdésével kapcsolatos lakossági tudatosság bizonyos kampányok szervezésével és a nyilvánosság részvételén alapuló kutatásokkal növelhető. Például a „Föld órája” arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a lámpákat egy órára, persze az energiatakarékosság jegyében is. Jó megoldás szabványos világítási irányelveket és előírásokat alkalmazni.

És vannak jó protokollok is. Ilyen például az „Öt alapelv a felelős kültéri világításhoz”, amely kimondja, hogy csak akkor és ott, ahol szükség van rá, és csak a szükséges mennyiségben használjunk világítást.

A felelős kültéri világítás öt alapelve:

• csak akkor használjon fényt, ha szükséges;
• legyen célzott, azaz közvetlen a fény: csak oda essen, ahová szükséges¸
• a fény ne legyen erősebb a szükségesnél;
• legyen irányított időben és térben, azaz használjunk vezérlőket (ha lehetséges, halványítsunk);
• legyen meleg színű, azaz korlátozzuk a rövidebb hullámhosszú (kék-ibolya) fény mennyiségét a szükséges legkisebb mennyiségre.

A hazai szabályozás

Magyarországon a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) településpolitikai, településfejlesztési kontextuson belül és természetvédelmi oldalról is vizsgálja a fényszennyezés ügyét. Az NKP részeként a Természetvédelmi Alapterv IV. tervezési időszakában került sor egy kiemelten a fényszennyezés hazai mérésére és hatásainak vizsgálatára irányuló projektre három hazai egyetem együttműködésében.

A projekt egyik fontos eleme a hazai védett természeti területek, kiemelten nemzeti parkok fényszennyezettségének felmérése volt. 2020-ban, a Fény nemzetközi napján tette közzé az Agrárminisztérium a „Fényszennyezésről – világosan!” című szakmai útmutatót, amelynek a célja, hogy a táj- és természetvédelmi szervezetrendszeren kívül is, széles körben támogassa a mesterséges éjszakai világítás felelős és környezettudatos alkalmazását.

2020 szeptemberében jelent meg a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetének kijelöléséről szóló agrárminiszteri rendelet, amely az első olyan hazai jogszabály, amely célzottan és kifejezetten az „éjszakai csillagos égbolt láthatóságát veszélyeztető és az élővilágra káros hatással lévő fényszennyezés megelőzése, csökkentése” érdekében állapít meg kültéri világítótestekre vagy fényforrásokra vonatkozó táj- és természetvédelmi célú rendelkezéseket. Magyarországon már három csillagoségbolt-park található: a hortobágyi mellett a zselici és a bükki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images