Magyarország inkább a szövetségeseitől vagy az ellenségeitől függ?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Geopolitikai konfliktusok kora

Az országok közötti viszályok, fegyveres konfliktusok nem új keletűek, azonban a 20. század végén és a 21. század elején a gazdasági és piaci mechanizmusokat kevésbé befolyásoltak az ilyen jellegű események. A vállalatok úgy alakították ki saját termelésüket, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen. Ha ez azzal járt, hogy a munkaigényes folyamatokat Ázsiába kellett áthelyezni, akkor ezt tették. Ha pedig a versenykésességhez olcsó orosz energiára volt szükség, akkor onnan vásárolták meg.

Az utóbbi években ezekben a folyamatokban jelentős változások tapasztalhatók. Ahogy azt a magyar gazdaság globális kitettségével foglalkozó cikkemben is kifejtettem, számos olyan esemény történt, amely válságokhoz, áruhiányhoz és az árak növekedéshez vezetett. Ezen történések egy csoportja azonban kifejezetten geopolitika jellegű volt. Még Donald Trump első ciklusa alatt bontakozott ki a vámháború az USA és Kína között, amely nagyobb hullámokat és változásokat idézett elő a globális kereskedelemben. Az igazi változások azonban mégis a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódik. Az európai és más fejlett országok szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben és igyekeztek leépíteni a külkereskedelmi kapcsolatokat az oroszokkal. Emellett Kína és Tajvan között is felerősödtek a feszültségek, ami a globális chiptermelés szemszögéből növelte meg elsősorban a kockázatokat. Ezt követően Izrael és Palesztina között robbant ki háború, mellyel párhuzamosan a jemeni húszi lázadók zavarták meg a Vörös-tenger hajóforgalmát. Aztán az elektromos autók tiltott támogatása kapcsán az EU és Kína között nőttek a feszültségek, míg 2025 tavasza az USA vámpolitikájától és főként Kínával szemben történő fellépéseitől hangos. Ezekben az eseményekben közös, hogy elsősorban nem gazdasági, hanem politikai és geopolitikai okok váltották ki őket és mindegyik jelentős kockázatokkal és átalakulásokkal járt a globális külkereskedelemben.

Egy ilyen gazdasági környezetben rendkívül fontossá válik, hogy az egyes országok és vállalataik milyen gazdaságpolitikát folytatnak a külkereskedelem vonatkozásában.  Az erősödő geopolitikai kockázatok miatt elmozdulás tapasztalható afelé, hogy a kapcsolatokat a baráti, a szövetséges országokkal egyre szorosabbá tegyék, míg ezzel párhuzamosan a nem szövetségesekkel gyengítsék. Az ilyen lépéseknek azonban ára van, hiszen ez a hatékonyság romlásához és a költségek növekedéséhez vezethet. Emiatt a geopolitikai és a gazdasági érdekek között is ellentétek alakulhatnak ki. A kérdés az, hogy vajon miként döntenek az egyes országok és mit tartanak fontosabbnak. A geopolitikai konfliktusok és a szövetségi rendszereknek megfelelően erősítik a külkereskedelmi kapcsolataikat, ezáltal csökkentve további geopolitikai események negatív hatásait, de rontva a hatékonyságot. Vagy pedig továbbra is a hatékonyságot tartják szem előtt, folytatva a korábbi globalizációs folyamatokat és vállalva a geopolitikai feszültségekből adódó kockázatokat.