Megvan, hogyan kezeli a fontos veszélyt jövőre a kormány

Siet a kormány

Ahogyan korábban már beszámoltunk arról, a kormány idén is a korai költségvetés elfogadásának útját választotta, vagyis nyáron már lesz 2026-os költségvetése az országnak.

Az egyik érdekessége a tervezetnek az volt, hogy a jelentős bizonytalanság ellenére eredetileg 50 milliárd forintos általános tartalékkal készült jövőre a kormány, és emiatt figyelmeztetést is kiadott a Költségvetési Tanács. A Tanács azzal érvelt, hogy ez az összeg elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékétől is, ezért a testület javasolta a tartalék jelentős megemelését. Erre felfigyelt a kormány is, és nagyon gyorsan reagált a KT kérésére, 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra emelte a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát, de kezdetben nem volt ismert, hogy minek a terhére növelte ezt a kiadási tételt. A költségvetésről szóló törvényjavaslat preambulumából viszont kiderül, hogy honnan vette el a kormány ezt a 142 milliárd forintot.

A Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, amely

összeget a költségvetés végrehajtása során az adóbevételek megfelelő alakulása esetén az adott területekre visszapótolunk

- fogalmaz a törvénytervezet, majd felsorolja, hogy hogyan jött össze az átcsoportosítás:

• a Miniszterelnökség beruházásai 2 milliárd forinttal,

• az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásai 35 milliárd forinttal,
• az Energiaügyi Minisztérium beruházásai 59 milliárd forinttal,
• további állami beruházások 10 milliárd forinttal,
• az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 11 milliárd forinttal,
• a központi költségvetési szervek kiadásai pedig 25 milliárd forinttal csökkenhet.

A jövő évi költségvetésről minden információ elérhető ide kattintva, valamint a bevételi oldalt részletesen alábbi cikkünkben elemeztük:

Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában is beszélt a jövő évi büdzsé részleteiről:

Az egyértelmű nyertesek

Nem meglepő, hogy a választások évében kiemelt figyelem övezi a családokat, háztartásokat, nyugdíjasokat, ugyanis a mindenkori kormány figyel arra, hogy népszerűségét javítsa jóléti intézkedésekkel. Ezek jelentős része adókedvezményeken keresztül valósul meg.

• emelt családi kedvezmény második lépcsője, 2026 februártól esedékes, 290 milliárd forintos hatással
• folytatódik az szja mentes csed és gyed, 2026 teljes egészében, 15 milliárd forintos hatás
• folytatódik a 3 gyermekes anyák szja mentessége, 2026 teljes egésze, 200 milliárd forintos hatás
• 40 év alatti 2 gyermekes anyák először kapják kézhez az szja mentes fizetésüket, 2026 februártól érvényes, 120 milliárd forint összegben
• minden 1 gyermekes, 30 év alatti anya először kapja kézhez szja mentes fizetését, 2026 februártól érvényes, 10 milliárd forintos hatás

A költségvetés kiegészítő mellékletében található adó- és járulékkedvezmények táblázatból az is kiolvasható, hogy jövőre a családi adókedvezmény összege 600 milliárd forintra emelkedik az idén várható 560 milliárd fornit után, az anyák adómentessége pedig összesen 398 milliárd forintba kerülhet, ami szintén emelkedés az idén várható 355 milliárd forint után.

Emellett béremelések is esedékesek lesznek 2026-ban:

• igazságügyi illetményemelés, év elejétől, 53 milliárd forint
• pedagógusok emelt bére, év elejétől, 156 milliárd forint
• köztisztviselői illetményemelés a 10 ezer lakos alatti hivatalt fenntartó önkormányzatoknál, év elejétől, 25 milliárd forint
• fegyverpénz kifizetése, 2026 februárban, 456 milliárd forint értékben

A nyugdíjasok év elején 3,6%-os emelésben részesülnek, majd februárban jövőre is kézhez kapják a 13. havi nyugdíjat, amire a kormány 531,69 milliárd forintot irányzott elő, de a nyugdíjprémium kifizetésére is félretett 24,3 milliárd forintot. Ez utóbbi azért állhat elő, hiszen a prémium kifizetésének törvényi feltételei a kormány várakozásai szerint teljesülnek (a 4,1%-os GDP-növekedési várakozás a 3,5%-os minimumfeltétel felett van).

Ezekre a célokra van pénz

2026-ban is lesz forrás bizonyos kiemelt beruházásokra, ahogyan az szerepelt a 2025-ös költségvetési tervezetben is. Ezek közül a legnagyobb tételek:

• Szárazföldi képességek fejlesztése 294 milliárd forint értékben.
• Légierő és légvédelmi képességek fejlesztése 75 milliárd forint értékben.
• Katonai infrastruktúra fejlesztése 49,6 milliárd forint értékben.
• Gazdálkodó és egyéb szervezetek támogatási programjai 52 milliárd forintért.
• Villamos energia és gázhálózat infrastruktúra-fejlesztés 76 milliárd forint.
• Turisztikai fejlesztési feladatok 52 milliárd forint.
• Területfejlesztési Alap 56,7 milliárd forint.
• Ipari parki és térségi infrastruktúra fejlesztési feladatok 44,5 milliárd forint értékben.
• Víziközművekkel és vízgazdálkodással összefüggő térségi fejlesztések 45 milliárd forint összegben.
• Kiemelt útberuházások 219,5 milliárd fornintért.
• Lakástámogatások felhalmozási része 423 milliárd forint. Összesen 438 milliárd forintot tervez költeni a lakástámogatásokra, ami 70%-kal magasabb, mint az idén előirányzott.
• Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése 103 milliárd forint.
• Paks II. beruházás 95 milliárd forintért.
• Egyedi magasépítési beruházások 74,6 milliárd forint.
• Az NGM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai 60,5 milliárd forintért.
• Térségi jelentőségű közúti beruházások 33 milliárd forintba kerül.
• Egyéb felhalmozási kiadások a költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál 774 milliárd forintért.
• Egyéb felhalmozási kiadások a központi költségvetésben 122 milliárd értékben.
• Helyi önkormányzatok felhalmozási támogatása 11 milliárd forint.
• Egyéb állami vagyonnal és beruházási fejezettel kapcsolatos beruházások 86 milliárd forint.
• Elkülönített állami pénzalapok felhalmozási kiadásai 56 milliárd forintért.

De mire jut kevesebb pénz?

Részletes vizsgálódásaink szerint vannak olyan kiadási célok, amelyekre kevesebb jut jövőre, mint az idén az előirányzatok szerint. A legnagyobb csökkenés (százalékos arányban) az úthálózat rendelkezésre állási díjakban következik be: 28,4%-kal 390 milliárd forintra esik ez a kiadási sor. A kormány az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokat is csökkenti, 134 milliárd forinttal 352 milliárd forintra.

Kedvező hír a magyar költségvetés számára, hogy pénzforgalmi szemléletben 522 milliárd forinttal kisebbek lehetnek a kamatkiadások, 3314 milliárd forintra rúghatnak. Az uniós programok kiadásai soron is csökkenhetnek 8,7%-kal, 2761 milliárd forintra.

Címlapkép: A kormány 2026. évi költségvetési törvényjavaslata május 6-án. Forrása: MTI Fotó/Lakatos Péter