Elképesztő számok a rezsiszámlákban: milliárdokkal ugrott meg a magyar háztartások kiadása

A 2022/2023-as és a 2023/2024-es telek rendkívül enyhének bizonyultak: az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú adatai szerint az átlagos téli hőmérséklet három évvel ezelőtt 2,8 °C-kal, két éve pedig 3,7 °C-kal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak sokévi átlagát.

A 2024-25 közötti fűtési szezonban azonban már ennél jóval hidegebb időjárást tapasztalhattunk meg.

A tavalyi téli középhőmérséklet országos szinten már 1,6 °C volt, amely „csak” 1,2 °C-kal haladja meg a hosszú távú átlagot. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt két télhez viszonyítva közel 2 °C-kal volt hidegebb – a fogyasztási adatokban ez markánsan visszaköszön. Az átlaghoz visszatérő hőmérsékleti adatok a HungaroMet grafikonjából is szépen látszik:

Az enyhe telek után tehát újra fűteni kellett – ráadásul nem keveset.

Az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy a háztartások fokozatosan állnak át elektromos alapú fűtési megoldásokra, főként hőszivattyús rendszerekre. A jelenség mögött részben a szabályozói ösztönzők, részben pedig az elektrifikációs trend áll. Márpedig ezek a rendszerek érdemben növelik a villamosenergia-felhasználást, amit tovább fokoz, hogy a napsütötte napok száma télen kevesebb, tehát a napelemek ilyenkor jóval kevesebb energiát termelnek - ergo nő a hálózati vételezési igény.

Ennek eredményeként 2025 első három hónapjában jelentősen ingadozott a lakossági áramfogyasztás az ötéves havi átlaghoz képest. Januárban 1362 GWh volt a felhasználás, ami 9,8%-kal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Februárban tovább nőtt a fogyasztás, elérte az 1183 GWh-t, ami már 14%-kal volt magasabb az ötéves átlagnál. Márciusban azonban éles fordulat következett be: a havi áramfogyasztás 923 GWh-ra csökkent, amely 13,8%-kal maradt el az átlagtól – ez a visszaesés a grafikonon is jól látható:

A tavalyi fűtési szezont (a 2024 novemberétől 2025 áprilisáig tartó időszak) megelőző két év azonos hónapjainak trendjeit vizsgálva is jól látható a lakossági áramfogyasztás növekedése 2025 első hónapjaiban:

• Januárban a felhasználás 7,1%-kal haladta meg a 2023-as, és 6,8%-kal a 2024-es szintet.
• Februárban még nagyobb volt az eltérés: a fogyasztás 15,9%-kal volt magasabb a 2023-asnál, és 13%-kal múlta felül a 2024-es értéket.
• Márciusban azonban éles fordulat következett: a fogyasztás jelentősen visszaesett, 2023-hoz képest 13,63%-kal, míg 2024-hez képest 10,46%-kal csökkent.

Utóbbi visszaesés nem véletlen, hiszen a HungaroMet kimutatása szerint tavasz első hónapjában a középhőmérséklet 8,0 °C volt, ami 2,2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot - a 10. legmelegebb március volt 1901 óta. 

Azt is figyelembe kell venni, hogy a tavasz közeledtével a napelemmel (és szerencsés esetben energiatárolóval) felszerelt háztartások egyre több energiát tudnak termelni saját ellátásukra a napsütötte időszakok növekedésével. Ez azt is jelenti egyben, hogy ilyenkor csökken a hálózatból vételezett villamosenergia-mennyisége, ami a melegebb időjárás kisebb felhasználásával együtt alátámasztja a közel 261 GWh visszaesést február és március között.

És mi a helyzet a földgázzal?

Bár az elektrifikáció lendületet vett, a hazai lakosság túlnyomó része továbbra is földgázzal fűt. Ezért a hidegebb időjárás a gázfogyasztási statisztikákon is nyomot hagyott - bár itt már nem ennyire egyértelmű a dolog:

Míg januárban az ötéves átlaghoz képest 10,3%-kal alacsonyabb volt a földgázfogyasztás – 593 ezer köbmétert tett ki –, addig februárban már 15,1%-kal meghaladta az átlagot, elérve az 561 ezer köbmétert. Márciusban viszont ismét visszaesés következett: a fogyasztás 16,6%-kal maradt el az ötéves havi átlagtól (375 ezer köbméter).

Hasonlóan az áramfogyasztáshoz, az előző három év adatait vizsgálva a lakossági földgázfogyasztás így alakult:

• 2025 januárjában a felhasznált mennyiség 2,8%-kal elmaradt a 2024-es értéktől, ugyanakkor 20%-kal meghaladta a 2023 eleji, különösen enyhe tél idején mért fogyasztást.
• Februárban még markánsabb eltérések voltak tapasztalhatók: az idei fogyasztás 53,1%-kal volt magasabb a 2024-esnél, és 17,6%-kal haladta meg a 2023-as szintet is.
• Márciusban ugyan az áramfogyasztás jelentősen visszaesett, a földgáz esetében ez nem következett be: a felhasználás 2,3%-kal nőtt 2023-hoz képest, és bár 2024-hez viszonyítva 16,2%-kal csökkent, továbbra is magas maradt az előző évekhez mérten.

Eszerint a 2024/2025-ös fűtési szezon összesített földgázfelhasználása

közel 1 milliárd köbméterrel haladta meg az előző azonos időszak fogyasztását.

A teljes lakossági gázfogyasztás 17%-kal emelkedett, amit elsősorban a szeptember–októberi, valamint a februári és áprilisi (erről egyelőre nincs fogyasztási adat) hűvösebb időjárás magyaráz - tették hozzá.

Ez a bevételi oldalon is jól látszik: 2025 első hónapjaiban látványosan megugrott a villamosenergia-értékesítésből származó bevétel az egyetemes szolgáltatónál. Januárban több mint 1,1 milliárd forinttal, februárban pedig több mint 2,5 milliárd forinttal haladta meg a bevétel az előző év azonos időszakának értékét,

ami 8,2%-os, valamint 21,2%-os növekedést jelent január és február hónapban (márciusban közel azonos volt)

- földgáz esetében nincs ilyen adat.

Negyedéves összevetésben - tehát az év első három hónapját figyelembe véve - 2023-hoz képest 4,2%-kal (1,68 milliárd Ft), míg 2024 első negyedévéhez képest 10%-kal (4 milliárd Ft) volt nagyobb az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energiából származó árbevétel.

Összességében, bár a rezsicsökkentett lakossági energiaárak továbbra is érvényben vannak, a jelentősen megnövekedett fogyasztás következtében sok háztartás számára így is emelkedtek a rezsiköltségek (fogyasztással arányosan). Utóbbi, a fogyasztási határok átlépésével akár azt is eredményezhette, hogy egyesek kikerültek a kedvezményes ársávból és "piaci " árat kellett fizetniük a fogyasztásuk után. A megemelkedett rezsiköltség az inflációs adatokban is visszatükröződhet, azonban hozzá kell tenni, hogy az egyetemes szolgáltatásban vételezett mennyiségekre fizetett kedvezményes árak miatt ez korlátozottan jelenik meg a végső számokban. Ráadásul a KSH inflációs statisztikájában is csak kis súlyt, nagyjából 4%-ot kap a háztartási energia. Tehát amíg a rezsivédett árazás marad, addig nem számíthatunk arra, hogy a elfogyasztott gáz- és villamosenergia mennyisége fogja érdemben növelni az inflációs mutatót.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images