Megint jönnek ítéletet mondani Magyarországról – Eljött a büntetés ideje?

Jön a Moody’s és a Fitch Ratings is

Idén eddig egy hitelminősítői felülvizsgálat volt Magyarország esetében, a Standard & Poor’s (S&P) áprilisban stabilról negatívra rontotta a kilátásunkat. Most a decemberben közzétett előzetes naptárak alapján egy hét különbséggel a Moody’s és a Fitch publikálhatja vizsgálatának eredményeit.

Szokás szerint azt érdemes hozzátenni, hogy a naptár nem jelent automatikus módosítást, ilyenkor három lehetősége van a cégeknek:

• Módosítják az ország adósbesorolását vagy annak kilátását
• Nem változtatnak semmit, de kiadnak egy friss elemzést a meglátásaikról
• Még új elemzést sem publikálnak, csak röviden jelzik, hogy az eddigi szinten hagyták a besorolást és a kilátást.

Jelenleg a Moody’s esetében Baa2 a magyar osztályzat negatív kilátással, utoljára tavaly novemberben rontották a kilátást stabilról. A Fitchnél a besorolás ezzel megegyező BBB, azonban a kilátást december elején negatívról stabilra javították. Az S&P kilátásrontása és az elmúlt hónapok globális és hazai gazdasági folyamatai alapján

negatív irányú lépések lehetnek indokoltak, ami a Moody’s esetében leminősítést, a Fitchnél pedig negatív kilátást jelentene.

Gyengébb növekedés, bizonytalan EU-pénzek

Az elmúlt fél évben sok pozitívumról nem tudunk beszámolni a magyar gazdasággal kapcsolatban, negatívumról annál inkább:

• Az év elején meglepetésre ismét megugrott az infláció, amit a kormány árrésstopokkal igyekszik kezelni.
• Az első negyedéves GDP-adat kellemetlen meglepetés volt, hiszen a várt 0,3%-os növekedés helyett az előző negyedévhez képest 0,2%-kal zsugorodott a gazdaság. Ez pedig alapjaiban írhatja át az egész éves kilátásokat.
• A költségvetési hiány sem a várakozások szerint alakul, a kormány fel is emelte deficitcélját 4,1%-ra 2025-re, míg a most a parlament előtt lévő 2026-os büdzsé 3,7%-os hiánnyal számol.

Tavaly novemberben a Moody’s úgy fogalmazott, hogy az uniós források elvesztése a vártnál gyengébb növekedési és költségvetési pályához vezethet, emellett kockázatot jelent a fő felvevőpiacok, elsősorban Németország várttól elmaradó gazdasági teljesítménye, illetve a 2026-os parlamenti választások előtti esetleges kormányzati költekezés. Éppen ezért azt írták elemzésükben, hogy a vártnál gyengébb növekedési és költségvetési helyzet, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos tartós bizonytalanság és az orosz energiafüggőség miatti esetleges ellátási fennakadások vezethetnek negatív irányú lépéshez.

Az uniós források kapcsán nem sok előrelépés történt az elmúlt fél évben, egyre nagyobb az esély arra, hogy augusztusig nem sikerül megállapodni az RRF-források lehívásáról, melyek így végleg elveszhetnek Magyarország számára. A költségvetésben  már a kormány is beismerte, hogy a korábbi hiánycélt kicsivel túl fogják lépni, azonban az elemzők szerint még a 4,1%-os deficitcél is ambiciózus. Legutóbb a múlt héten az Európai Bizottság friss prognózisában 2025-re 4,5%-os, jövőre pedig 4,6%-os hiányt vetített előre. Vagyis

a költségvetést részben a várttól elmaradó növekedés és az uniós források hiánya miatt komoly kihívások jellemzik.

A gazdasági növekedésről többször szót ejtettünk már a cikkben, a kormány hivatalosan továbbra is 2,5%-os GDP-bővüléssel számol idén, amit majd júniusban vizsgálnak felül. Az elemzők többsége ugyanakkor ma már egy százalék körüli növekedést vár, sőt egyre többen módosítják az alá a hivatalos előrejelzésüket. Az Európai Bizottság a már említett makrogazdasági prognózisában mindössze 0,8%-os növekedést vetített előre 2025-re.

Ezzel szemben a Moody’s tavaly novemberben 1,9%-os gazdasági növekedést jelzett előre 2025-re, míg a Fitch ennél is erősebb, 2,5%-os növekedési ütemet jósolt decemberben. A költségvetés kapcsán utóbbi hitelminősítő 4,2%-os deficitelőrejelzése nagyságrendileg helytálló is lehet, azonban

nem lenne meglepő, ha a két cég reagálna arra, hogy az elmúlt fél évben felére-harmadára estek a növekedési kilátásaink.

Ezt persze még lehetne átmeneti megingásra fogni, azonban az elmúlt években a magyar gazdaság a kormányzati törekvések ellenére látványosan nem tudja beindítani a motort. Ebben szerepe van az uniós forrásokkal kapcsolatos vitáknak is, melyek az elmúlt hat hónapban nem jutottak közelebb a megegyezéshez, sőt az RRF-források végleges elvesztése fenyeget.

Ősszel kerülhetünk igazán bajba

Magyarország szerencséje, hogy a most vizsgálódó két hitelminősítőnél még van tér az osztályzat rontására anélkül, hogy az a befektetésre ajánlott besorolásunkat veszélyeztetné. A Moody’s és a Fitch esetében is két fokozattal van a fontos határ felett a minősítésünk, vagyis

még egy esetleges leminősítéssel sem kerülnénk komoly bajba.

Sokkal fenyegetőbb a helyzet a Standard & Poor’s esetében, melynek BBB- osztályzata egy fokozattal már alacsonyabb, ráadásul április óta ahhoz negatív kilátás társul, így ott valóban

fenyegető az esetleges bóvli kategóriába sorolás.

Az S&P szakemberek legközelebb október 10-én értékelhetik a magyar fejleményeket, vagyis egyrészt nyertünk még fél évet, másrészt viszont addigra eldőlhet az RRF-források sorsa, ami a jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv szerint negatív lesz. Októberig még jön a második negyedéves növekedési adat, illetve a harmadik negyedév részadatai is ismertek lesznek. Emellett a költségvetés aktuális helyzete lehet fontos tényező az elemzők szemében.

Az biztos, hogy egy esetleges őszi leminősítés már fájdalmas lehetne, hiszen a befektetésre nem ajánlott kategóriába való átkerüléssel az intézményi befektetők egy részének el kellene adnia magyar eszközeiket, ami nyomás alá helyezhetné a forint és a magyar állampapírok piacát. Egyes befektetési stratégiák szerint akkor kell eladniuk a konzervatív befektetőknek, ha a három nagy hitelminősítő közül kettőnél a bóvliba csúszik az ország, azonban elképzelhető, hogy már az első ilyen lépés után megindulna az átpozicionálás a piacon.

A magyar kormány legfeljebb abban bízhatott az utóbbi időben, hogy ha a Moody’s esetében megússza a leminősítést, akkor még további időt nyerhet. A három nagy hitelminősítő osztályzatai ugyanis többnyire együtt mozognak, nem megszokott, hogy két fokozat eltérés legyen köztük. Márpedig ha a Mooody’s most Baa2-ben hagy, akkor az S&P októberi esetleges leminősítése már két fokozat különbséget jelentene. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy 

nincs olyan szabály, hogy az egyik minősítő ne mehetne két fokozattal a versenytársa alá.

Mindhárom cég hangsúlyozza, hogy eltérő modellekkel dolgoznak, az egyes gazdasági tényezőket más-más súllyal veszik figyelembe, így semmilyen hatással nincs rájuk a versenytárs minősítése.

Még Európában is találni bőven példákat nagyobb különbségre. Szlovénia például az S&P-nél AA- besorolással rendelkezik, ami három fokozattal jobb, mint a Moody’s A3 minősítése. Két lépcsős különbségre van még példa Szerbia vagy Szlovákia esetében is.

Címlapkép forrása: Portfolio