Alakul a szuperszövetség, a tét az emberiség legnagyobb kihívásának megoldása

Vezető szerepre törnek

Az EU és Kína klímaügyi közeledése már a tavalyi amerikai elnökválasztás másnapján elkezdődött, és legutóbbi jelentős fejleményeként Agnès Pannier-Runacher francia környezetvédelmi miniszter május végén személyesen is ellátogatott az ázsiai országba. A politikus hivatalosan csak Franciaország nevében járhat el, de az út előtt egyeztetett Wopke Hoekstrával, az EU klímavédelmi biztosával is.

Így azon törekvése, hogy a két ország nyilvánosan erősítse meg elkötelezettségét a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény mellett, összekapcsolódik utazása másik céljával, vagyis azzal, hogy előkészítse a júliusi Kína-EU csúcstalálkozót. A szándékok között szerepel annak elérése is, hogy

Brüsszel és Peking közösen vállalja a nemzetközi klímaügyi vezető szerepet,

illetve hogy együtt álljon ki a kulcsfontosságú Klímaegyezmény mellett.

Ennek indokoltságát nem csak az adja, hogy az Egyesült Államok az új Trump-adminisztráció alatt módszeresen visszavonul a klímapolitikai területéről, de a szintén a tengerentúlon indított vámháború, illetve az európai gazdaság versenyképességi problémái is ebbe az irányba terelhetik az EU-t.

A Párizsi Klímaegyezményben a világ vezetői tíz évvel ezelőtt elkötelezték magukat amellett, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg maximum 2 fokon tartják. Az amúgy is ambiciózus cél elérését azonban egyebek mellett veszélyezteti Trump azon döntése is, miszerint másodszor is kilépteti országát a Klímaegyezményből, miközben Amerika bőséges fosszilis tüzelőanyag-készleteit a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza.

"Amikor kétségek merülnek fel a klímapolitikai multilateralizmussal, az ENSZ által biztosított keretekkel és a Párizsi Megállapodással kapcsolatban,

rendkívül fontos, hogy Kína és az Európai Unió határozott üzenetet küldjön; úgy gondoljuk, hogy erőteljes EU-Kína vezetésre van szükség ezen a területen

- idézte a francia környezetvédelmi miniszter kabinetjének egyik tagját az Euractiv.

Akadnak égető kérdések

A Kínával való klímaügyi együttműködésnek is kényes kérdése, hogy kinek kellene állnia a legyszegényebb országok kibocsátáscsökkentését és klímaadaptációját elősegíteni hivatott pénzügyi támogatások számláját. A globális Dél országai régóta azzal érvelnek, hogy a gazdag iparosodott nemzetek történelmi felelősséggel tartoznak a klímaváltozásért, ezért kötelességük anyagi segítséget nyújtani a kevésbé fejlett országoknak. Ez a kérdés a tavalyi azerbajdzsáni COP29 klímacsúcs tárgyalásainak is a középpontjában állt, és a konferencián heves vita folyt arról, hogy Kínától elvárható-e a többi nagy kibocsátóéhoz hasonló szintű finanszírozás.

Az ENSZ definciója szerint Kína egyelőre még maga is fejlődő ország, és mint ilyen korábban nem várták tőle, hogy jelentős mértékben kivegye a részét a klímafinanszírozásból. Kína ugyanakkor egyben a világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója és a második legnagyobb gazdasága is. Így a klímacsúcson végül kompromisszumos megállapodás született - Kína beleegyezésével -, amely szerint

a résztvevő felek minden szereplőt felszólítanak, hogy működjenek együtt a finanszírozás növelése érdekében, a fejlődő országokat önkéntes hozzájárulásokra ösztönözve.

A francia kormány a klímafinanszírozás kérdésében is előre kíván lépni Kínával, és az Euractiv cikke szerint e téren lát is néhány pozitív jelet, noha az ügy csak lassan halad.

A francia környezetvédelmi miniszter azt is szerette volna elérni, hogy - lehetőleg még kínai ott-tartózkodása alatt - egy közös EU-Kína nyilatkozat is megszülessen a klímaügyi kooperációról, ettől azonban Kína a jelek szerint tartózkodott. Ennek több oka is lehet; az egyik lehetséges magyarázat szerint Kína egyszerűen nem kíván szorosabb együttműködést az EU-val, de az is elképzelhető, hogy a vámháborúval kapcsolatos megfontolások is szerepet játszottak, és az sem kizárt, hogy az Egyesült Államok klímaügyi visszavonulásának valóban van egy olyan hatása, hogy

versenyképességi szempontokra is tekintettel Kína is óvatosabbá vált és visszavett az energiaátállás tempójából.

Jöhet a nagy bejelentés?

Ezzel együtt az sem kizárt, hogy Kína a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából júliusban Pekingben tartandó Kína-EU csúcstalálkozóra időzíti a bejelentést, ahol a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi feszültségek kezelése ügyében is történhet előrelépés. (Ebben a tárgyban, így például az EU által a kínai elektromos autókra kivetetett vámtarifák, illetve a Kína által az európai brandy ellen bevezetett dömpingellenes intézkedések ügyében folynak az egyeztetések a két fél között.)

Az EU célja egy hasonló közös nyilatkozat kiadása Kínával, mint amilyet utóbbi az Egyesült Államokkal írt alá 2023 novemberében; ez a dokumentum alapvető fontosságú volt a 2023-as éves klímacsúcs, a dubaji COP28 előtt,

lehetővé téve a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről szóló megállapodás megszületését a konferencián.

Akadályok

Az értékelések szerint egy, az uniós politikusok és energetikai szakértők által is javasolt lehetséges európai-kínai klímakoalíció képes lenne fenntartani a konkrét klímacselekvést ösztönző nemzetközi nyomást. A közös kiállás esélyét ugyanakkor csökkenti, hogy egyelőre még az uniós tagállamok is megosztottak az új klímacélok, például a 2035-ös kibocsátáscsökkentési célértékek meghatározásának ügyében.

Kínát pedig az is óvatosságra intheti, hogy az elmúlt évek szükségesnél lassabb előrehaladását követően alaposan elmaradt gazdasága karbonintenzitásának csökkentésére - éppen a Párizsi Klímaegyezmény keretében - tett 2030-as kötelezettségvállalása teljesítésében.  A cél eléréséhez Pekingnek fokoznia kellene erőfeszítéseit, így a 2026-2030-s ötéves tervidőszakra kitűzendő szén-dioxid-intenzitási cél kulcsfontosságú tesztje lehet a Klímaegyezmény keretében tett ígéretei iránti elkötelezettsége szempontjából is.

Mindenesetre a közelmúltban, április végén Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen is megerősítette, hogy országa folytatja a globális felmelegedés elleni erőfeszítéseit, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok ismételten a Párizsi Klímaegyezményből való kilépés mellett döntött.

Az erőfeszítések fokozása, mindenekelőtt a klímaváltozást és globális felmelegedést okozó üvegházgáz-kibocsátás csökkentése egyre sürgetőbbé válik. Világszerte egyre többfelé, egyre gyakrabban és egyre súlyosabb időjárási szélsőségek jelentkeznek,

a kilátások pedig a témában egymás után napvilágot látó jelentések egyöntetű megállapítása szerint rendkívül kedvezőtlenek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images