
A mélytengeri bányászati kutatások és kísérletek az elmúlt 40 évben kimutatták, hogy az értékes nyersanyagokat tartalmazó gumók eltávolítása miképpen veszélyezteti a tengerfenék élőlényeit jelentős mértékben megzavarva élőhelyüket. A kitermelés azonban veszélyt jelenthet azokra az élőlényekre is, amelyek feljebb, a vízközépi ökoszisztémákban élnek. Ha a jövőbeni mélytengeri bányászati műveletek üledékfelhalmozódásokat engednek a vízoszlopba, a törmelék zavarhatja az állatok táplálkozását, felboríthatja a táplálékláncot, és megváltoztathatja az állatok viselkedését.
Alexus Cazares-Nuesser, a Hawaii Egyetem óceánkutatója, aki a Csendes-óceán – ilyen gumókban gazdag – térségében tanulmányozza a tengeri élővilágot, úgy véli: mielőtt az országok és a vállalatok elsietnék a bányászatot, meg kell érteni a sokrétű kockázatokat.
Hajlandó-e az emberiség megkockáztatni, hogy a jövőnk szempontjából fontos erőforrásokért egy olyan ökoszisztéma egyes részeinek összeomlását kockáztatja, amelyet alig ismerünk?
– fogalmazza meg a felelős tudomány alapdilemmáját.

Fokozódó érdeklődés a kitermelése iránt
Ezen ásványokban gazdag területek egy része az országok kizárólagos gazdasági övezetébe esik, ahol az államok tetszés szerint bányászhatnának. Számos vállalat és ország – például a Cook-szigetek, Japán és Norvégia – jelezte érdeklődését.
A norvég parlament például engedélyezte a mélytengeri bányászati kutatásokat az ország vizeiben egy Olaszország méretének megfelelő területen. Ez a döntés egy teljesen új iparágat nyithat meg. Igaz ugyan, hogy
januárban Norvégia lett az első ország a világon, amely a parlament jóváhagyását követően engedélyezte a kereskedelmi mélytengeri bányászatot,
de a kialakult koalíciós vita miatt felfüggesztetették a megvalósítást. Az előkészítő munkálatok, többek között a környezeti hatásvizsgálat elvégzése és a szabályozás megállapítása azonban tovább folytatódhat.
Egy másik, egyebekben zöldnek elkönyvelt országban, Svédországban is beindul a mélytengeri bányászat, mert a Scandinavian Ocean Minerals (SOM) kutatási engedélyt kapott 2024 szeptemberében a Svéd Éghajlati és Vállalkozásügyi Minisztériumhoz tartozó geológiai szolgálattól (SGU) a Botteni-öbölben található ásványlelőhelyek kutatásának kiterjesztésére. A SOM vezérigazgatója, Peter Lindberg farizeus módon éppen a környezet védelmével magyarázta az ügyet: „Az engedély lehetőséget ad arra, hogy megtegyük a következő lépést a fosszilis energiahordozóktól mentes társadalomhoz szükséges feltételek megteremtésére irányuló elképzelésünk felé”.
A polimetallikus gumókból álló ásványi lelőhelyek mintavételére kiadott kutatási engedély nyomán a Botteni-öbölben körülbelül 20 millió tonna mennyiség termelhető ki. A SOM közleménye szerint ez az üzletág megnyitja az utat egy új, zöld és egyedülálló iparág előtt Svédország számára, amely összeegyezteti az éghajlati előnyöket, a kereskedelmi érdekeket és a munkahelyteremtést.
Mindezek ellenére az bizonyos, hogy ez a lépés is egy régi környezetpolitikai alapelvet, a környezetszennyezés átterhelésének tilalmát sérti, de így van ez a többi lényeges alapelvvel is, hiszen kevéssé veszi figyelembe a döntéshozók legtöbbje, ha rengeteg pénzről van szó. A The Guardian cikke szemléletesen érzékelteti azt a módszert, ahogy a távvezérelt járművek a tengeri talapzatról üledéket gyűjtenek, például polimetallikus gumókat és a tengerfenékről különböző szulfidokat, vagy hogyan érik el a kobaltban gazdag legfelső rétegeket.
- Az egyik módszer szerint felszívják a kitermelt anyagot egy hajóba, amelyből kiszűrik a fémérceket, és a fel nem használt üledék ezután visszakerül a tengerbe.
- Egy másik módszer a „lebegő” távirányítású járművek használata, amely kevésbe zavarja fel az üledéket.
2024 nyarán az amerikai kongresszus tucatnyi demokrata párti képviselője azzal a kéréssel fordult az USA akkori elnökéhez, Joe Bidenhez, hogy elővigyázatossági okokra hivatkozva támogassa a mélytengeri bányászat szüneteltetését vagy moratóriumát mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos információ és ismeret a mélytengeri kitermelő ipar lehetséges környezeti, társadalmi és gazdasági hatásairól, de az új amerikai elnök, Donald Trump és kormányzata ezt éppen ellenkezőleg gondolja.
Az új aranyláz
Január elején Biden a külső kontinentális talapzatról szóló törvényre (OCSLA) támaszkodva végrehajtási intézkedést hozott, amely megtiltotta az új olaj- és gázkitermelési haszonbérleti szerződések megkötését hatalmas tengeri területeken. Biden rendelkezése a tengeri fúrásokkal kapcsolatos környezeti és gazdasági kockázatokra hivatkozott, amelyek különösen a part menti közösségeket, a tengeri ökoszisztémákat érintik, valamint rámutatott a halászaton, a turizmuson és a rekreáción alapuló helyi gazdaságokat fenyegető veszélyekre. A tilalom több mint 625 millió hektár területre terjedt ki, beleértve az Atlanti- és a Csendes-óceán teljes partvidékét, a Mexikói-öböl keleti részét és Alaszka mellett található Bering-tenger egy részét. Ez az intézkedés az Egyesült Államok történetében a tengeri területek legnagyobb mértékű kivonását jelentette az olaj- és gázkitermelési haszonbérleti szerződésekből. A már meglévő bérleti szerződéseket azonban ez a tilalom nem érintette.
Donald Trump hivatalba lépése előtti hetekben már jelezte, hogy gyorsan lépéseket fog tenni a tilalom visszavonására. Április végén aláírt rendelete arra utasította a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalt (NOAA), hogy gyorsítsa fel az amerikai és a nemzetközi vizeken az óceánfenék bányászatára vonatkozó engedélyek kiadását a vállalatok számára.
A „következő aranylázként” tekintett lépés azért történt, mert Kína számos kritikus ásványi anyag, például a csúcstechnológiai gyártásban használt nikkel, kobalt és mangán lelőhelyét ellenőrzi, és ezen ásványokat többek között katonai célokra is felhasználja. Trump azt mondta, hogy rendelete „az Egyesült Államokat a tengerfenék ásványkincseinek feltárása és fejlesztése terén világelsőnek tekinti mind a nemzeti joghatóságon belül, mind azon kívül”. Ezenkívül Trump szerint az USA alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke, hogy megőrizze vezető szerepét a mélytengeri tudomány és technológia, valamint a tengerfenék ásványkincseinek feltárása és kitermelése terén. A kormányzat becslése szerint
a mélytengeri bányászat 10 év alatt 300 milliárd dollárral növelheti az USA GDP-jét, és 100 ezer új munkahelyet teremthet.
A BBC elemzése szerint ez a lépés megkerüli a nemzetközi vizeken történő bányászatról szóló, már régóta zajló ENSZ-tárgyalásokat.
Számos ország, köztük Kína is, addig halogatta az engedélyek kiadását, amíg az országok meg nem állapodtak az erőforrások megosztásának kereteiről. „Az amerikai engedély sérti a nemzetközi jogot, a nemzetközi közösség általános érdekeit” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Indiát viszont Kína viselkedése nyugtalanítja, hiszen Kína ötéves terve kiemelt prioritást tulajdonít a mélytengeri kutatásnak – írja az Observer Research Foundation, hozzátéve, hogy Kína 2012 óta több mint megháromszorozta a tengerkutató és oceanográfiai flottáját.
Ugyanakkor India is fejleszti a mélytengeri bányászati technológiáit. Az óceáni erőforrások feltárására és hasznosítására szolgáló technológiák fejlesztésével foglalkozó indiai állami szervezet (NIOT) sikeres feltáró bányászati kísérletet hajtott végre 2024 októberében az Andamán-tengeren polimetallikus gumók tengerfenékből történő kinyerésére. Ez a kísérlet az Indiai Földtani Intézet (GSI) felméréseit és az India kizárólagos gazdasági övezetében (EEZ) található polimetallikus gumók azonosítását követte. Az indiai kormánynak jogában áll, hogy ezen a mintegy 200 tengeri mérföldes területen belül nyersanyagokat kutasson. A terület magában foglalja a Bengáli-öbölben és az Andamán-tengerben található Andamán- és Nikobár-szigeteket, valamint a Lakkadív-tengerben található Lakshadweep szigetcsoportot.
Tiltakoznak az USA törekvései ellen
Nemcsak Kína, hanem környezetvédő csoportok is elítélték a Donald Trump által aláírt, a mélytengeri ásványkincsbányászat felgyorsításáról szóló végrehajtási rendeletet, mondván, hogy az helyrehozhatatlanul károsíthatja a tengeri ökoszisztémákat, és figyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi szabályok elfogadására irányuló tárgyalási folyamatot.
Több mint 30 ország, valamint halászati szakmai csoportok, környezetvédők és néhány autóipari és technológiai vállalat szintén a tengerfenék alatti bányászat moratóriumára szólított fel.
A mélytengeri fenékvonóhálós halászat káros hatásai miatti nemzetközi aggodalmakra válaszul 2004-ben alakult meg a Deep Sea Conservation Coalition (DSCC) nevű szervezet. Ma már világszerte több mint 130 nem kormányzati szervezet (NGO), halászati szövetségek, valamint jogi és szakpolitikai intézetek dolgoznak együtt a DSCC égisze alatt, hogy biztosítsák a sérülékeny mélytengeri ökoszisztémák védelmét.

Portugália hivatalosan is a világ első olyan országává vált, amely megtiltotta a mélytengeri bányászatot a vizein. Az április elején életbe lépett moratórium 2050-ig biztosítja Portugália tengeri ökoszisztémáinak védelmét a víz alatti nyersanyag-kitermelés potenciálisan pusztító hatásaitól.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Változóban Trump hozzáállása, lecsapna Irán atomlétesítményeire - Híreink a közel-keleti konfliktusról kedden
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
Véget ért a vizsgálat: kiderült, hogy ki volt a spanyol áramszünet felelőse
Nem kell messze menni.
Trump megfenyegette Iránt - Lefordultak a világ tőzsdéi
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Amerika is belépne a háborúba Irán ellen? - Esik tovább a forint
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Kombinált támadás érte Ukrajnát, lövik az oroszok a fővárost - Keddi híreink az ukrajnai háborúról percről percre
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Aranylázban a jegybankok, és a vásárlásoknak még nincs vége
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Az amerikai hadsereg már készül Trump Iránnal kapcsolatos döntésére
Már nem kizárt már az USA bevonódása az Irán elleni háborúba.
Halálos balesetek miatt Citroeneket vonnak ki a forgalomból Franciaországban
A légzsákokkal van probléma.
Zöldenergia cégeknek: építs saját naperőművet és energiatárolót pályázati pénzből
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló és megújulóenergia-termelő kapacitásainak kiépítését.
"Fotózza le és küldje be!" - Ne, inkább ne tegye!
Nagy felháborodást váltott ki a Metropol c. ingyenes lap felhívása, amely arra buzdította olvasóit, hogy a \"Fotózza le és küldje be!\" rovathoz készítsenek és küldjenek a lapnak lehetőség
Komplex bér-, munkaügyi és HR audit
A munkajogi megfelelés, a pontos és precíz bérszámfejtés, valamint a megfelelő adminisztráció nemcsak a jogszabályoknak való megfelelés miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, mert a munkaüg
Fordul a széljárás: felgyorsul a Demján Sándor Program támogatásainak kiosztása
A hazai kis- és középvállalkozásokat célzó Demján Sándor Program (DSP) jelentős fordulóponthoz érkezett: a korábbi, kivárásra épülő ütemezés helyett a kormányzat most az azonnali kifiz
Legyünk optimisták!
A túlzottan drámai világképről címmel friss posztom olvasható a nagyszerű individualista blogon. Röviden: a világ jobb hely, mint azt gondoljuk. Köszönöm Seres Lászlónak a közlést.
Terjed az e-autózás, csak bírjuk energiával
Kétkedők ide vagy oda: az e-autózás térhódítása töretlen. Ugyan Európában stagnált tavaly az értékesítési számuk, de Kínában már közel minden második eladott autó elektromos volt....
Régen minden hosszabb volt
\"Ne untass, irány a refrén!\" - szól a Roxette Greatest Hits albumának címe. Hiszen az a rész üt igazán, amit együtt tudunk, összeborulva óbégatni. A...
The post Régen minden hosszabb volt ap
Követett részvények - 2025. június
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért

Új korszak az innovációban – 2025-től tanúsítható az ISO 56001 szabvány szerinti működés (x)

- Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?
- Özönlenek a külföldiek Magyarországra, kiderült, honnan jönnek
- Veszélyes időjárási jelenség csap le Magyarországra: hőkupola alakul ki hazánk felett
- Egyetlen dolgon áll vagy bukik Irán túlélése, éppen emiatt bombázza őket Izrael
- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Csökkenhetnek a gyógyszerárak, de mi lesz a patikákkal?
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
Csúcsközelben a tőzsdék - Mit tegyünk most?
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen