Megindult a hajsza az óceánok mélyén – Már új aranylázról beszélnek
Gazdaság

Megindult a hajsza az óceánok mélyén – Már új aranylázról beszélnek

Az elektromos autók akkumulátorai, az okostelefonok és elektronikai eszközök iránti kereslet növekedésével a bányavállalatok szerte a világban a mélytengerek felé fordítják figyelmüket, ahol értékes nyersanyagok, például a nikkel és a kobalt az óceánok fenekén burgonyaméretű gumókban találhatók. Egyre több kutatás és közvetlen készülődés tapasztalható így a mélytengerek ásványkincseinek kiaknázása terén az USA-ban, Kínában, Indiában és Japánban – de Európa sem marad ki a sorból az egyértelmű környezeti veszélyek ellenére.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A mélytengeri bányászati kutatások és kísérletek az elmúlt 40 évben kimutatták, hogy az értékes nyersanyagokat tartalmazó gumók eltávolítása miképpen veszélyezteti a tengerfenék élőlényeit jelentős mértékben megzavarva élőhelyüket. A kitermelés azonban veszélyt jelenthet azokra az élőlényekre is, amelyek feljebb, a vízközépi ökoszisztémákban élnek. Ha a jövőbeni mélytengeri bányászati műveletek üledékfelhalmozódásokat engednek a vízoszlopba, a törmelék zavarhatja az állatok táplálkozását, felboríthatja a táplálékláncot, és megváltoztathatja az állatok viselkedését.

Alexus Cazares-Nuesser, a Hawaii Egyetem óceánkutatója, aki a Csendes-óceán – ilyen gumókban gazdag – térségében tanulmányozza a tengeri élővilágot, úgy véli: mielőtt az országok és a vállalatok elsietnék a bányászatot, meg kell érteni a sokrétű kockázatokat.

Hajlandó-e az emberiség megkockáztatni, hogy a jövőnk szempontjából fontos erőforrásokért egy olyan ökoszisztéma egyes részeinek összeomlását kockáztatja, amelyet alig ismerünk?

fogalmazza meg a felelős tudomány alapdilemmáját.

graf1
A fémekben gazdag mélytengeri nyersanyaglelőhelyek négy elsődleges osztályának globális eloszlása: polimetallikus gumók (kék); polimetallikus vagy tengerfenéki masszív szulfidok (narancssárga); kobaltban gazdag ferromangán kéreg (sárga); és ritkaföldfémekben gazdag iszapok (sötétkék). (Forrás: Minerals and Mineral Materials)

Fokozódó érdeklődés a kitermelése iránt

Ezen ásványokban gazdag területek egy része az országok kizárólagos gazdasági övezetébe esik, ahol az államok tetszés szerint bányászhatnának. Számos vállalat és ország – például a Cook-szigetek, Japán és Norvégia – jelezte érdeklődését.

A norvég parlament például engedélyezte a mélytengeri bányászati kutatásokat az ország vizeiben egy Olaszország méretének megfelelő területen. Ez a döntés egy teljesen új iparágat nyithat meg. Igaz ugyan, hogy

januárban Norvégia lett az első ország a világon, amely a parlament jóváhagyását követően engedélyezte a kereskedelmi mélytengeri bányászatot,

de a kialakult koalíciós vita miatt felfüggesztetették a megvalósítást. Az előkészítő munkálatok, többek között a környezeti hatásvizsgálat elvégzése és a szabályozás megállapítása azonban tovább folytatódhat.

Egy másik, egyebekben zöldnek elkönyvelt országban, Svédországban is beindul a mélytengeri bányászat, mert a Scandinavian Ocean Minerals (SOM) kutatási engedélyt kapott 2024 szeptemberében a Svéd Éghajlati és Vállalkozásügyi Minisztériumhoz tartozó geológiai szolgálattól (SGU) a Botteni-öbölben található ásványlelőhelyek kutatásának kiterjesztésére. A SOM vezérigazgatója, Peter Lindberg farizeus módon éppen a környezet védelmével magyarázta az ügyet: „Az engedély lehetőséget ad arra, hogy megtegyük a következő lépést a fosszilis energiahordozóktól mentes társadalomhoz szükséges feltételek megteremtésére irányuló elképzelésünk felé”.

A polimetallikus gumókból álló ásványi lelőhelyek mintavételére kiadott kutatási engedély nyomán a Botteni-öbölben körülbelül 20 millió tonna mennyiség termelhető ki. A SOM közleménye szerint ez az üzletág megnyitja az utat egy új, zöld és egyedülálló iparág előtt Svédország számára, amely összeegyezteti az éghajlati előnyöket, a kereskedelmi érdekeket és a munkahelyteremtést.

Mindezek ellenére az bizonyos, hogy ez a lépés is egy régi környezetpolitikai alapelvet, a környezetszennyezés átterhelésének tilalmát sérti, de így van ez a többi lényeges alapelvvel is, hiszen kevéssé veszi figyelembe a döntéshozók legtöbbje, ha rengeteg pénzről van szó. A The Guardian cikke szemléletesen érzékelteti azt a módszert, ahogy a távvezérelt járművek a tengeri talapzatról üledéket gyűjtenek, például polimetallikus gumókat és a tengerfenékről különböző szulfidokat, vagy hogyan érik el a kobaltban gazdag legfelső rétegeket.

  • Az egyik módszer szerint felszívják a kitermelt anyagot egy hajóba, amelyből kiszűrik a fémérceket, és a fel nem használt üledék ezután visszakerül a tengerbe.
  • Egy másik módszer a „lebegő” távirányítású járművek használata, amely kevésbe zavarja fel az üledéket.

2024 nyarán az amerikai kongresszus tucatnyi demokrata párti képviselője azzal a kéréssel fordult az USA akkori elnökéhez, Joe Bidenhez, hogy elővigyázatossági okokra hivatkozva támogassa a mélytengeri bányászat szüneteltetését vagy moratóriumát mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos információ és ismeret a mélytengeri kitermelő ipar lehetséges környezeti, társadalmi és gazdasági hatásairól, de az új amerikai elnök, Donald Trump és kormányzata ezt éppen ellenkezőleg gondolja.

Az új aranyláz

Január elején Biden a külső kontinentális talapzatról szóló törvényre (OCSLA) támaszkodva végrehajtási intézkedést hozott, amely megtiltotta az új olaj- és gázkitermelési haszonbérleti szerződések megkötését hatalmas tengeri területeken. Biden rendelkezése a tengeri fúrásokkal kapcsolatos környezeti és gazdasági kockázatokra hivatkozott, amelyek különösen a part menti közösségeket, a tengeri ökoszisztémákat érintik, valamint rámutatott a halászaton, a turizmuson és a rekreáción alapuló helyi gazdaságokat fenyegető veszélyekre. A tilalom több mint 625 millió hektár területre terjedt ki, beleértve az Atlanti- és a Csendes-óceán teljes partvidékét, a Mexikói-öböl keleti részét és Alaszka mellett található Bering-tenger egy részét. Ez az intézkedés az Egyesült Államok történetében a tengeri területek legnagyobb mértékű kivonását jelentette az olaj- és gázkitermelési haszonbérleti szerződésekből. A már meglévő bérleti szerződéseket azonban ez a tilalom nem érintette.

Donald Trump hivatalba lépése előtti hetekben már jelezte, hogy gyorsan lépéseket fog tenni a tilalom visszavonására. Április végén aláírt rendelete arra utasította a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalt (NOAA), hogy gyorsítsa fel az amerikai és a nemzetközi vizeken az óceánfenék bányászatára vonatkozó engedélyek kiadását a vállalatok számára.

A „következő aranylázként” tekintett lépés azért történt, mert Kína számos kritikus ásványi anyag, például a csúcstechnológiai gyártásban használt nikkel, kobalt és mangán lelőhelyét ellenőrzi, és ezen ásványokat többek között katonai célokra is felhasználja. Trump azt mondta, hogy rendelete „az Egyesült Államokat a tengerfenék ásványkincseinek feltárása és fejlesztése terén világelsőnek tekinti mind a nemzeti joghatóságon belül, mind azon kívül”. Ezenkívül Trump szerint az USA alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke, hogy megőrizze vezető szerepét a mélytengeri tudomány és technológia, valamint a tengerfenék ásványkincseinek feltárása és kitermelése terén. A kormányzat becslése szerint

a mélytengeri bányászat 10 év alatt 300 milliárd dollárral növelheti az USA GDP-jét, és 100 ezer új munkahelyet teremthet.

A BBC elemzése szerint ez a lépés megkerüli a nemzetközi vizeken történő bányászatról szóló, már régóta zajló ENSZ-tárgyalásokat.

Számos ország, köztük Kína is, addig halogatta az engedélyek kiadását, amíg az országok meg nem állapodtak az erőforrások megosztásának kereteiről. „Az amerikai engedély sérti a nemzetközi jogot, a nemzetközi közösség általános érdekeit” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Indiát viszont Kína viselkedése nyugtalanítja, hiszen Kína ötéves terve kiemelt prioritást tulajdonít a mélytengeri kutatásnakírja az Observer Research Foundation, hozzátéve, hogy Kína 2012 óta több mint megháromszorozta a tengerkutató és oceanográfiai flottáját.

Ugyanakkor India is fejleszti a mélytengeri bányászati technológiáit. Az óceáni erőforrások feltárására és hasznosítására szolgáló technológiák fejlesztésével foglalkozó indiai állami szervezet (NIOT) sikeres feltáró bányászati kísérletet hajtott végre 2024 októberében az Andamán-tengeren polimetallikus gumók tengerfenékből történő kinyerésére. Ez a kísérlet az Indiai Földtani Intézet (GSI) felméréseit és az India kizárólagos gazdasági övezetében (EEZ) található polimetallikus gumók azonosítását követte. Az indiai kormánynak jogában áll, hogy ezen a mintegy 200 tengeri mérföldes területen belül nyersanyagokat kutasson. A terület magában foglalja a Bengáli-öbölben és az Andamán-tengerben található Andamán- és Nikobár-szigeteket, valamint a Lakkadív-tengerben található Lakshadweep szigetcsoportot.

Tiltakoznak az USA törekvései ellen

Nemcsak Kína, hanem környezetvédő csoportok is elítélték a Donald Trump által aláírt, a mélytengeri ásványkincsbányászat felgyorsításáról szóló végrehajtási rendeletet, mondván, hogy az helyrehozhatatlanul károsíthatja a tengeri ökoszisztémákat, és figyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi szabályok elfogadására irányuló tárgyalási folyamatot.

Több mint 30 ország, valamint halászati szakmai csoportok, környezetvédők és néhány autóipari és technológiai vállalat szintén a tengerfenék alatti bányászat moratóriumára szólított fel.

A mélytengeri fenékvonóhálós halászat káros hatásai miatti nemzetközi aggodalmakra válaszul 2004-ben alakult meg a Deep Sea Conservation Coalition (DSCC) nevű szervezet. Ma már világszerte több mint 130 nem kormányzati szervezet (NGO), halászati szövetségek, valamint jogi és szakpolitikai intézetek dolgoznak együtt a DSCC égisze alatt, hogy biztosítsák a sérülékeny mélytengeri ökoszisztémák védelmét.

graf2
A mélytengeri bányászat ellen moratóriumot hirdető országok listája (Forrás: Deep Sea Conservation Coalition)

Portugália hivatalosan is a világ első olyan országává vált, amely megtiltotta a mélytengeri bányászatot a vizein. Az április elején életbe lépett moratórium 2050-ig biztosítja Portugália tengeri ökoszisztémáinak védelmét a víz alatti nyersanyag-kitermelés potenciálisan pusztító hatásaitól.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes online előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.

Díjmentes online előadás

Számolj háromig és start!

Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.

Ez is érdekelhet