Hulladékgyűjtés: átfogó változtatásokra készül az Energiaügyi Minisztérium

Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely gyökeresen átalakítja az elemekre, akkumulátorokra és elektronikai eszközökre vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályozást, ami kiterjedt a használt termékek visszagyűjtésére, leadására is.

A tervezet célja az uniós előírások – különösen a 2023. júliusában elfogadott vonatkozó EU-rendelet – végrehajtásának biztosítása. Az új szabályozás a gyártók felelősségét kiterjeszti,

részletesebb engedélyezési rendszert vezet be, új pénzügyi és nyilvántartási kötelezettségeket ró rájuk, és jelentősen szigorítja a gyűjtés és újrafeldolgozás követelményeit.

A legjelentősebb változás az lenne, hogy a gyártók kiterjesztett felelőssége mostantól külön engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenység lehet. Ez vonatkozik mind az egyéni teljesítést választó gyártókra, mind a kollektív teljesítési rendszerekre, amelyeket a koncessziós társaság működtet. Az engedélykérelemhez kötelező lesz benyújtani a gyártó adatait, a forgalomba hozni kívánt termékek mennyiségét, a várható hulladék volumenét, a vállalt gyűjtési arányt, a gyűjtési és kezelési módszerek bemutatását, valamint az önellenőrzési mechanizmusra és a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó dokumentációt. Ha a gyártó nem maga végzi a gyűjtést és kezelést, szerződéseket is csatolni kell a megbízott gazdálkodó szervezetekkel.

A hulladékgazdálkodási hatóság hivatalból ellenőrzi a köztartozásmentességet, és 60 napon belül észrevételt tehet az engedélyezési dokumentációra.

A gyártóknak kötelező lesz saját önellenőrzést végezniük, és ha problémát tárnak fel, korrekciós intézkedési tervet is készíteniük kell. Az engedély visszavonhatóvá válik, ha a gyártó nem teljesíti az uniós szabályokban meghatározott feltételeket.

A forgalmazókra is új kötelezettségek hárulnak: a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat zárható konténerekben, az üzlethelyiségükben kialakított gyűjtőpontokon kell folyamatosan átvenniük.

Emellett tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az átadási lehetőségekről és a hulladékkezelés előnyeiről. A gyártóknak figyelemfelkeltő kampányokat kell indítaniuk a lakosság számára, hogy ösztönözzék az elemek és akkumulátorok visszavitelét.

Az új rendszerben az adminisztratív terhek is nőnek: a gyártóknak, illetve koncessziós társaságoknak részletes nyilvántartásokat kell vezetniük a forgalomba hozott és visszagyűjtött termékekről, a gyűjtési arányokról és kezelési módszerekről, minden esetben a 2023/1542-es uniós rendelet szerinti adattartalommal. A nyilvántartásokon túl az adatszolgáltatás is szigorodik: éves helyett negyedéves vagy esetenként éves bontásban kell az adatokat szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak. A rendelettervezet lehetővé tenné azt is, hogy az engedélyköteles gyártókat a hatóság törölje a nyilvántartásból, ha nem felelnek meg a követelményeknek vagy jogutód nélkül megszűnnek.

Szigorodnak a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírások is, ha a rendelet a jelenlegi formájában megy át.

A hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi biztosíték számítási módja is módosul: a gyűjtésre szánt hulladék éves mennyiségéből indulnak ki, és az új veszélyességi szorzók is bekerülnek a vonatkozó rendeletbe.

A koncessziós társaság az 1000 forintos értékhatár alatt is kiállíthat számlát az EPR-díjról, ha az az előző negyedévek során göngyölítetten elérte ezt az összeget.

A változások egy részét már 2025. augusztus 18-tól alkalmazni kell, más szabályok 2026. januárjától vagy augusztusától, sőt egyes részek csak 2027 februárjától lépnek hatályba.

Az Energiaügyi Minisztérium július 15-ig várja a társadalmi egyeztetés során beérkező véleményeket.

Címlapkép forrása: EU