Nagy bejelentést tett a kormány, indulhat a költekezés

Fontos közleményt jelentetett meg csütörtökön az NGM, ami arról szól lényegében, hogy

jövőre többletköltekezésre készül a költségvetésből.

Erre ugyanakkor meg is van a lehetősége az Európai Bizottság jóváhagyásával, a mentesítési záradékon keresztül.

A minisztérium azt részletezi, hogy "ez a lehetőség biztosítja, hogy Magyarország az Unióval közösen kialakított kiadási pályához képest annyival nagyobb mértékben növelheti kiadásait, amennyivel az adott évi védelmi kiadásai meghaladják a 2021-es szintet – legfeljebb a GDP 1,5%-áig".

A tárca arra is kitér, hogy "azok a tagállamok, akik nem növelték a katonai jellegű költéseiket 2021 után, most csak védelmi kiadásnövekedést hajthatnak végre". Hazánk viszont a NATO elvárásainak megfelelően az elmúlt években jelentősen növelte védelmi kiadásait, így a kormány értelmezése szerint

ez a mozgástér – az Unió által meghatározott szabályok értelmében – hazánk esetében védelmi és nem védelmi jellegű többlet kiadást egyaránt jelenthet.

Az NGM tájékoztatása arról is szól, hogy "a gazdaság fejlesztése érdekében kihasználja az így keletkező mozgásteret". Ez már sejthető volt, hiszen a nemrégiben elfogadott 2026-os költségvetés tartalmazott egy ilyen kiadási sort, Védelmi tartalék néven.

A minisztérium azt is fontosnak tartja hangoztatni, hogy emiatt a többletköltekezés miatt nem kell aggódni a jövő évi költségvetésért.

"A nemrég elfogadott 2026. évi költségvetési törvényt nem kell módosítani, az továbbra is megalapozott és érvényes, a pénzügyek rendezettek, az ország finanszírozása biztosított. A kormány továbbra is elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett" - hangsúlyozták.

Kitérnek arra is, hogy "mivel a Védelmi tartalék megnevezésnél a Gazdaságfejlesztési Keret megnevezés jobban kifejezi a kormányzati szándékot, a kormány a törvényben foglalt hatáskörével élve névváltoztatást hajt végre, s az így létrehozott Gazdaságfejlesztési Keretet aktiválja"

A keret lehetőséget teremt arra, hogy

2026-ban olyan célzott többletkiadásokra is sor kerüljön,

amelyeket a jelenleg hatályos költségvetési törvény még nem tartalmaz.

"A kormány csak annyival több kiadást teljesít 2026-ban, amennyit az Európai Unióval közösen elfogadott kiadási korlát az ország számára szankciók nélkül megenged. A kormány a Gazdaságfejlesztési Keret feltöltése és felhasználása során továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett" - üzennek a befektetőknek és a hitelminősítőknek.

Miről is van szó?

Az EU által jóváhagyott eszközről, a nemzeti mentesítési záradékról (national escape clause, NEC) részletesen ebben a cikkünkben írtunk épp a napokban:

Ez leegyszerűsítve GDP-arányosan 1,5 százaléknyi további költekezést enged a védelmi képességek fejlesztésére. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a viszonyítási pontot nem a bevezetéskori, 2025-ös év hadikiadásai jelentik, hanem a 2021-es évhez képest számítják.

Egyes számítások szerint már idén is GDP-arányosan 0,9 százalékpontos mozgásteret nyerhet magának Magyarország (ez nominálisan 770-780 milliárd forint is lehet).

Az Európai Bizottság jelentést is készített, hogy mi történik, ha Magyarország teljes egészében él ezzel az eszközzel:

• A költségvetési hiány 2028-ra 1,3 százalékponttal lehet magasabb, mint a „no-NEC” alapeseti forgatókönyvben.
• Az államadósság GDP-arányos értéke 2,5–2,7 százalékponttal nőhet ugyanebben az időszakban.
• A strukturális elsődleges egyenleg (SPB) romlása évente 0,375 százalékponttal gyorsulna, 2028-ra elérve az 1,5 százalékpontos eltérést a baseline forgatókönyvhöz képest.

Ez a pálya középtávon komoly korrekciót követel: a 2029–2032 közötti második kiigazítási ciklusban Magyarországnak – a Bizottság szimulációi szerint – évente plusz 0,4 százalékpontos költségvetési kiigazításra lesz szüksége az alapszcenárióhoz képest.

Az NGM szakértői a Portfolio-n pár héttel ezelőtt megjelent költségvetési elemzésükben szintén írtak a mentesítési záradék aktiválásáról és ennek következményeiről. Az NGM ebben úgy fogalmazott, hogy költségvetési mozgásteret jelent, hogy Magyarország – számos más tagállamhoz hasonlóan – kezdeményezte a nemzeti mentesítés záradék aktiválását.

Azon tagállamok esetén, amelyeknél jóváhagyják a NEC aktiválását, egy kiterjesztett („augmented”) kontrollszámla fog működni, ezáltal biztosítva a megnövekedett védelmi kiadásokból eredő rugalmasság rögzítését és értékelését. Fontos, hogy a rugalmasság felső határa a kiterjesztett kontrollszámlán a kumulált eltéréseknél (azaz nem az éves eltéréseknél) kerül elszámolásra. A figyelembe vehető „rugalmasság” az adott év GDP-arányos védelmi kiadása és a 2021. évi tény GDP-arányos védelmi kiadás közti különbség, de maximum a GDP 1,5%-a - írták elemzésükben.

A Költségvetési Tanács a 2026-os büdzsé kapcsán kiadott véleményében szintén részletesen értékelte ezt a kiadási sort is. "A központi alrendszer tartalék-előirányzatai között a kormány Védelmi tartalék címen új költségvetési sort hozott létre arra az esetre, ha egy – jelenleg tárgyalás alatt álló – uniós szabályozás alapján a védelmi célú kiadások kikerülnek a költségvetési szabályozás alól, és mozgástér nyílik a GDP 1,5 százalékáig terjedő védelmi kiadások uniós elszámolására. A Védelmi tartalék előirányzata fedezetet biztosít a védelmi kiadások növekedéséből levezethető általános vagy védelem specifikus rugalmassági mozgástér felhasználásakor teljesített kiadásokra. Az előirányzat jelenleg formális, összege 1,0 millió Ft. A Védelmi tartalékról a Kormány a vonatkozó uniós rendelkezések aktiválása esetén az általános vagy védelem specifikus rugalmassági mozgástér mértékéig átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás csak akkor hajtható végre, ha az uniós rendelet adott feltételei teljesülnek, és a tartalék felhasználása az Alaptörvényben meghatározott államadósságra vonatkozó követelmény teljesíthetőségét nem veszélyezteti" - írták a májusban megjelent dokumentumban. Ugyanakkor ebben az esetben is fennáll az állami vagyon növelését szolgáló tartaléknál jelzett kockázat - magyarázza a Tanács, vagyis:

ez a szabályozás is kockázatot jelent a törvényjavaslat tervezetében szereplő államadósság csökkenés teljesülésére nézve, ugyanis lehetővé teszi, hogy a Védelmi tartalékon keresztül (most már Gazdaságfejlesztési Keretre keresztelt) elszámolt többletkiadásokkal nagyrészben kitöltse a 2025. évi várható és a 2026. évi tervezett államadósság-mutató közötti, a GDP 0,8 százalékának megfelelő mozgásteret.

Már akkor kiemelte a KT, hogy "a később ismertté váló rugalmassági mozgástér és annak esetleges felhasználása befolyásolja a költségvetési hiányt, az államadósság alakulását, és a költségvetési szabályoknak való megfelelést". Éppen ezért azt javasolta a testület a kormánynak, hogy a megnevezett nemzeti mentesítési záradék Európai Bizottság általi végleges értékelését, valamint a vonatkozó uniós jogi szabályozás módosítását követően a Kormány – a Tanács vizsgálatával párhuzamosan – vizsgálja meg, hogy a 2026. évi költségvetés megfelel-e az uniós szabályoknak, és amennyiben nem, akkor tegye meg a szükséges intézkedéseket a Stab. tv. 3/A. §-ban foglalt előírás teljesülése érdekében.

A mentesítési záradékról részletesen kérdeztük Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat májusi benyújtásának sajtótájékoztatóján. Lapunk akkori kérdésére, hogy a védelmi kiadások mentesítési záradékával kapcsolatban milyen mozgástérhez jut jövőre a költségvetés, Nagy Márton kifejtette: a GDP arányában 1,5%-ról beszélünk, és ennek van egy generális mozgástere és egy védelmi kiadási mozgástere. A generális mozgásteret így lehet kalkulálni: 2021-ről 2024-re mennyivel emelkedtek meg a védelmi kiadások. Ez Magyarországon 1,1%-ról 1,9%-ra emelkedett, ami 0,8-0,9 százalékpontos mozgásteret jelent. Azt mondja az EU, hogy a tagállamok a védelmi kiadásokra ilyen mértékű emelést hajtottak végre és ezért elvették más céloktól a kiadásokat, ezért ezt generális mozgástérként visszaadja a tagállamoknak. A másik lába a védelmi kiadási mozgástér, az azonban egyelőre nem ismert, hogy mi lesz ennek a pontos definíciója, az EU újat alkot, vagy a szűkebb NATO értelmezést alkalmazza. Nem kizárt, hogy az infrastrukturális beruházásokat is el lehet számolni ezen a soron, így például útépítést, vagy energiahálózat-beruházásokat, és a védelmi ipar sincs a védelmi kiadások közé beszámolva - magyarázta a miniszter. Akkori elmondása szerint jelentős védelmi kiadások kerülhetnek felhasználásra jövő évben, de akár már 2025-ben is.

Azt is hozzátette érdeklődésünkre, hogy ha ezt rávetítjük a 2026-os költségvetésre és a 3,7%-os hiánycélra, akkor 0,6-07%-os mozgástér maradhat a védelemre.

De mégis mi várható?

Ezek fényében érdekes lesz látni, hogy az ügyben a költségvetésért felelős tárca egyeztet-e a Költségvetési Tanáccsal.

A mostani intézkedés következményének lényege, hogy a jövő évi többletkiadásnak effektív korlátot végül az államadósságcsökkentési előírás fog szabni.

Az viszont jól látható a friss NGM-bejelentésből, hogy amint a rendelkezésre áll a kormány számára mozgástér a költségvetésben, azt szinte azonnal kihasználja és kimaxolja a kabinet.

Címlapkép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter expozét tart a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én. Forrása: MTI Fotó/Soós Lajos