Megjött a kormány új GDP-prognózisa, 1%-ot vár az NGM 2025-re

A minisztérium ismertetése szerint 1% lehet az idei éves átlagos GDP-növekedés üteme.

Érdemes megemlíteni, hogy ez sokkal reálisabb, mint az eddigi 2,5%-os növekedési várakozás, azonban még mindig a legoptimistább feltételezés, ha a legfrissebb elemzői előrejelzésekhez viszonyítjuk. Kedvező hír tehát, hogy a kormány a várakozásait időben igazítja a valósághoz, ezzel fontos üzenetet küld a piaci szereplőknek, hitelminősítőknek, finanszírozóknak. A költségvetéshez ugyanakkor nem nyúlt a kormány, ami érdekesebbé teszi ezeklet az új számokat.

A tárca kivetítéséből kiolvasható továbbá, hogy a nagyon régóta áhított 4%-os kormányzati növekedési célt a magyar gazdaság egy év múlva fogja elérni, a 2026-os év második negyedévében.

Nagy Márton arról beszélt, hogy rég egyeztetett a piaci szereplőkkel és a sajtó képviselőivel, de már jobban van a két héttel ezelőtti műtéte után.

Az idei évi növekedés messze lesz a korábban tervezett összegtől. A kollégák már írtak egy cikket, idén ez alapján idén 1% lehet a gazdasági növekedés, míg jövőre 3,1% - ismertette. Ezzel az NGM elemzőinek anyagára utalt, ami a Portfolio-n jelent meg a múlt héten.

Így rontotta a kormány a 2025-ös növekedési prognózisát

A kormány március óta 2,5%-os növekedéssel kalkulált az idei évre (igaz a 2025-ös költségvetést még 3,4%-os GDP-bővüléssel szavazták meg a parlamenti képviselők). Innen csökkent most tovább a prognózis. Az alábbi ábráról leolvasható, hogy az elmúlt években hogyan romlott fokozatosan a kormány hivatalos várakozása a 2025-ös GDP-növekedésre vonatkozóan.

Konkrét intézkedések és ígéretek

6 pillérre épül a jelenlegi gazdaságpolitika, ami alá 70 konkrét intézkedés tartozik - kezdte Nagy Márton a háttérbeszélgetést.

Az állami alkalmazottaknak speciális lakhatást segítő programot indít a tervek szerint a kormány. Ők 430 ezren vannak

- jelentette be a miniszter. A 3%-os kedvezményes hitel mellé adna nekik valami extra támogatást a kormány - tette hozzá. Ezt őszre, szeptemberre tervezik elindítani. Később annyit tette hozzá, hogy többfajta segítségen gondolkodik a kormány.

További lépéseken dolgoznak a kkv-k megsegítése érdekében. A Demján Sándor 1+1 program kifeizetései a végéhez közelednek, és a terv az, hogy újra kiírnak egy hasonló programot.

Vizsgálat alá veszi a tárca a Széchenyi Kártya Programot, hogy tud-e a kormány további kamatelőnyt adni a kis- és közepes vállalkozások részére.

A kormány dolgozik a bérfelzárkózáson, és

dolgozik a további adócsökkentésen is.

Miből költ majd a kormány?

A Portfolio több kérdést is feltett a nemzetgazdasági miniszternek. Válaszából kiderült többek között, hogy az amerikai-uniós vámmegállapodás pozitív olvasata, hogy legalább a bizonytalanságnak vége, mert megszületettek a szabályok, tudnak az érintett gazdasági szereplők kereskedni. Azonban az acélról és az alumíniumról nem tudunk semmit - jegyezte meg.

Összességében kedvezőtlennek értékelte Nagy Márton a megállapodást az EU részéről, mert a deal az EU fontos iparágait üti meg, miközben még bevállalt nagyon sok költséget is az EU. Vannak olyan közgazdász vélemények, amelyek azt vetítik előre, hogy a magasabb 15%-os vámot nem is az amerikai piacon érvényesítik a gyártók, hanem ahol nincs extra vám, ezért nem feltétlenül Amerikának okoz ez a vámteher áremelkedést.

Energiafüggőség és hadiipari függőség jelenik Amerikával szemben, ezért is rossz ez a megállapodás, az egyik függőséget lecserélte az EU egy másik függőségre - mondta a miniszter, aki a magyar gazdaság Egyesült Államok felé fennálló kereskedelmi kitettségét is részletezte.

Ismertette: 6,4 milliárd dollárnyi direkt kereskedelmi kitettsége van a magyar gazdaságnak az USA irányába, míg 4-5 milliárd dollárnyi kitettsége van közvetetten, a német exporton keresztül. Ennek a teljes kitettségnek a 60%-a autó- és akkumulátoripar. Megemlítette a Samsung SDI-t, és a SK ON akkumulátorgyárakat, amely a két legnagyobb exportőr Amerikába. Az Audi és a Mercedes a két gyártó a következő a sorban, majd a Denso és a GE, valamint a Robert Bosch.

Arról is beszélt, hogy az első féléves ipari adatok alapján kijelenthető, hogy a hazai akkumulátorgyártás helyreállt. Elindult szerinte egy pozitív folyamat az elektromos autózás terén. Az idei évre tervezett gyárépítések a tervezetteknek megfelelően haladnak szerinte.

A védelmi klauzula nyomán jövőre felszabaduló általános mozgástér a GDP 0,9%-a, ez nominálisan 700-800 milliárd forintos költségvetési mozgásteret jelent a kormány számára. De ez nem azt jelenti, hogy ezt el is költi a kormány, mert vannak kőbe vésett fiskális alapelvek a kormány szeme előtt.

Ismertette azt is, hogy nem adóvisszatérítésben és kedvezményben gondolkodnak új lépésként, hanem általánosabb jellegű adócsökkentéssel.

A növekedés és a költségvetés helyzete

Nagy Márton beszélt az idei költségvetés helyzetéről is, valamint az aktuális, új gazdasági prognózis következményeiről.

A lassabb idei növekedést nem érzi meg jelentősen a költségvetés - ismertette. A mádodik negyedévben stagnálhatott a GDP-növekedés. Az oka kisebb részt az ipar, nagyobb részt a mezőgazdaság. Ez utóbbi 0,3-0,4 százalékpontot el fog vinni a növekedésből - mondta.

A harmadik és negyedik negyedévben 1-2% körül lehet az éves növekedési ütem - tette hozzá.

Látunk egy elektromos autó eladási fordulatot, egész Európában - ismertette. Ez hozhat egy ipari megerősödést az idei évben a magyar gazdaság számára. Év/év alapon már nem a jármű- és akkumulátorgyártás húzza vissza már az idei gazdasági növekedést - részletezte.

Közben a fogyasztást erősen támogatják a kormány intézkedései, amelyek most zúdulnak rá a lakosságra - folytatta. Ha nem lenne fogyasztásnövekedés, a GDP-növekedés már rég negatív lenne - mondta. Ha nem lenne a kormány ezen fajta gazdaságpolitikai lépéssorozata, akkor a külső környezet miatt már negatív lenne a GDP, mi felszínen tudjuk tartani a GDP-növekedést - vélekedett. Korai lenne azt eldönteni, hogy szerkezeti problémák vannak-e a gazdasággal, vagy ciklikus kérdésről beszélünk. Az osztrákok, a szlovákok, a magyarok hasonló cipőben járnak, a német gazdasági kitettségük miatt - fűzte hozzá. Van esély a helyreállásra ezen a téren, ez támogathatja a harmadik és negyedik negyedéves növekedést.

Ha a növekedést a fogyasztás tartja meg, akkor a költségvetés jobban biztonságban van a lassabb növekedés ellenére is - vezette fel azt a témát Nagy Márton, hogy miért nincs veszélyben a 2025-ös büdzsé.

Ennek kapcsán rámutatott, hogy a kisebb GDP-növekedés ellenére a teljes költségvetési bevétel a vártnak megfelelően érkezik, és a tavalyi összeg felett van. Kiemelte az áfa és az szja-bevételeket, amelyek úgy érkeznek az államkasszába, ahogy az NGM korábban gondolta.

A vállalatokat érintő adok esetében tapasztalható elmaradás a tavalyi évhez képest - mondta. A növekedés elmaradása a vállalatokat sújtja jobban, és kevésbé érinti negatívan a lakossági oldalt - tette hozzá.

A 2026-os költségvetés esetében nincs szükség korrekcióra, a kormány megemelte az általános költségvetési tartalékot és most már nem úgy fog működni, mint eddig, vagyis nem általános célokat fog szolgálni, és ebből nem lehet majd költeni - emelte ki.

Lehet viszont költeni a Gazdaságfejlesztési Keret terhére - húzta alá.

Azt érdemes figyelni, hogy mennyi pénz megy ki a Gazdaságfejlesztési Keret terhére jövőre, és ez közvetlenül növeli a hiányt is - ismerte el. Ezt az eszközt fogja használni a kormány a 6 pillér támogatására - mondta.

Erről itt írtunk korábban:

Megismételte: idén 4,1%-os GDP-arányos hiányt vár a kormány. Az idei hiányt szeretnénk 4% közelében tartani - ismertette. A 2026-os deficitszám esetében pedig 4% alatti számot szeretne elérni a kormány. A hivatalos cél 3,7% - ismételte meg.

Az adósságpályát 74% közelében szeretné a kormány tartani, csökkenteni.

Amiről nem hajlandó lemondani a kormány: az elsődleges egyenleget 0% közelében tartani. 2025-ben ez minimálisan ki fog nyílni: 0,3% lehet mínuszban az elsődleges egyenleg idén, de jövőre ez nulla lesz - ismertette Nagy Márton. A hiány nagy része tehát a kamatkiadásokból származik.

3 fontos költségvetési pillére van a kormánynak elmondása szerint:

• a költségvetési hiánynak minden évben csökkennie kell,
• 74% közelébe csökkenjen az államadósság,
• a túlzottdeficit-eljárás alá nem kerülhet vissza Magyarország

Az unió megengedte, hogy költsünk, de az EU által megengedett mozgásteret nem lehet meghaladni - szögezte le. Pénzügyminiszterként a saját pillére, hogy az elsődleges egyenleg nulla közelében maradjon - egészítette ki fontos üzenetét.

Idézte a Standard and Poor's legutóbbi régiós elemzését, ami a költségvetések kilátásaival foglalkozott. Megemlítette, hogy a lengyeleknél, a románoknál és a szlovákoknál jelentős hiányelszállás tapasztalható. Ebben a tekintetben Magyarország kedvező irányba lóg ki, mert a három említett ország esetében jelentős a költségvetés elsődleges hiánya, míg Magyarország esetében kvázi nulla - állapította meg.

Az extra költés lehetősége

A védelmi klauzulából származó extra költségvetési költés nem csak védelmi célokra mehet - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

A minisztérium megállapította: a nemzeti védelmi mentességi klauzula aktiválásának köszönhetően jelentős költségvetésoi mozgástér nyílt 2026-ra, ami segíti a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását.

2024-ben Magyarország felment 2%-ra a GDP arányában a védelmi kiadások tekintetében, 1,1%-ról. Ez 0,9 százalékpontos emelkedést jelent. Az új uniós szabályok legfeljebb 1,5 százalékos mozgásteret engedélyeznek, így a 0,9 százalék általános mozgástéren felül +0,6 százalékpont lehet a védelmi mozgástér Magyarország esetében.

A GDP arányában a magyar kormány 0,9 százalékpontnyi kiadást elkölthet bármilyen célra

- emelte ki Nagy Márton.

A rendelkezésre álló 1,5%-ból fog költeni jövőre többet a kormány, de úgy, hogy ne növekedjen 5% fölé a jövő évi hiány. A költés a Gazdaságfejlesztési Keret terhére valósul meg.

Az önkormányzati dolgozók esetében a béremelés, valamint az Otthon Start Program kiadási kerete már a Gazdaságfejlesztési Keret terhére valósult meg.

Egyszerre az általános mozgásteret és a védelmi költések tartalékát jövőre nem lehet használni, mert akkor nagyon elszáll a költségvetés - mondta kérdésre válaszolva.

Inflációs kilátások

Az infláció tovább fog csökkenni, júliusban 4% körüli szintre, ebben jelentős bázishatás is szerepet játszik. Idénre 4,7%-ot mondunk az átlagos inflációra, jövőre 3,7%-ot - emelte ki.

Ha nem lennének árrésstopok, akkor 6,1% lett volna a júniusi éves infláció a 4,6% helyett - értékelte. Nem látnak keresztárazást, azt viszont elismerjük, hogy ez a kiskereskedelem szereplőinek fáj - modta. Megállapította: a zöldség- és gyümölcsárak rendkívüli módon elszálltak.

Az NGM témában megjelent elemzése itt olvasható:

Nyugdíjasok

42.600 forintot kaphatnak a nyugdíjasok az ősszel várható 1,5 százalékpontos korrekció miatt. Ez a költségvetésnek 105 milliárd forintos plusz kiadást jelent. Az új kormányzati inflációs előrejelzés ugyanis nem 4,5%, hanem 4,7%.

A nyugdíjas utalvánnyal együtt ez összesen ősszel 200 milliárd forintra fog rúgni. Ez nem kis összeg - szögezte le.

2025-ben az átlagos nyugdíj mértéke 270 ezer forint lesz, beszámolva a nyugdíjas élelmiszerutalvány hatását.

Eddigi lépések hatásai

2026-ban az Otthon Start Programnak a költségvetési hatásai neutrálisak. Ha veszel egy lakást, az illetéke 4%, ha újlakást veszel, annak az áfája 5%. Ez körülbelül ugyanaz a mérték, mint a kamattámogatás mértéke. Az első évben ezért a program nettó hatása kb zéró. A második évben ez már nem igaz, mert illetékbevétel már nem keletkezik a költségvetésben. 2027-től van determinisztikus hatása, 50-100 milliárd forint - mondta.

Szeptemberben indul a pedagógusok béremelése, októberben érkezik a 3 gyermekes anyák szja-mentessége, és a nyugdíjasok élelmiszerutalványa, majd novemberben jön a már említett nyugdíjak inflációs korrekciója - sorolta.

Jövő januárban pedig folytatódnak a hasonló intézkedések, havonta több száz milliárd forintok lépnek be a rendszerbe a kormány döntései nyomán - mondta.

A lakossági állampapírok esetében gondolkodunk szeptemberben új konstrukció létrehozásán

- vetítette előre. Mert a lakosságot meg akarjuk tartani a finanszírozásban.

Bérkonvergencia

A jelenlegi makrogazdasági előrejelzések alapján jogi értelmezés szerint nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalás ősszel - jelentette ki Nagy Márton.

Idén a bruttó átlagkereset növekedése 8,7% lehet. A GDP-volumen növekedése 2,4%-kal rosszabb lehet, mint a megállapodásban, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb. Így a eltérés számtani összege -0,9%, vagyis 1% alatt marad. Jogilag ez a bizonyíték arra, hogy nem kell újratárgyalni a bérmegállapodást, de közgazdasági értelmezésben szükséges lehet - ismerte el.

Ezért egyértelműen újra kell tárgyalni a bérmegállapodást, ez novemberben indulhat el, biztosan látni kell ugyanis ehhez a harmadik negyedéves GDP-növekedést. Abban érdekelt a kormány, hogy a kétszámjegyű minimálbéremelést jövőre tartsa a gazdaság - mondta.

A bruttó átlagos rendszeres bérek 50%-át kell elérni 2027-re a minimálbér tekintetében, ez a cél, ami rögzített

- húzta alá Nagy Márton. Akárhogyan is alakul a bérmegállapodás a makropályából következően, ezt az 50%-ot tartani kell 2027 végére, vagyis 2028-ra - emelte ki.

A cél, hogy a minimálbér a lehető legnagyobb mértékben emelkedjen, de fontos, hogy nem lehet össze-vissza ígérgetni. Ez a növekedési mérték a gazdaság teljesítőképességétől függ. A kormány meg fog adni minden segítséget ahhoz, hogy megvalósuljon a minél nagyobb minimálbéremelés jövőre.

A minisztérium számításai szerint a minimálbér 1 százalékpontos emelése 0,2-0,3 százalékpontos emelést jelent az átlagbér szintjén. 250 ezren vannak minimálbéren, a garantált bérminimum esetében pedig 750 ezer emberről beszélünk - ismertette.

Hitelminősítés

El kell kerülni a leminősítést, főleg a Standard and Poor's részéről - hangoztatta Nagy Márton a sajtóháttérbeszélgetésen. Külön érdekes, hogy az első minősítési lépés októberben fog érkezni az S&P részéről - mondta.

Nem elfogadható kockázat, hogy ősszel leminősítés következik be Magyarország esetében - húzta alá egy kérdésre válaszolva.

Ha kell, én is beszélgetek velük, Londonba is elutazok ennek érdekében. Figyelünk ezekre a szempontokra hangsúlyosan - mondta.

A piacra is figyelni kell, hogy mit enged meg az extra költésekből, és a hiánynövelésből, az EU megengedi, de nem biztos, hogy a piac és így a hitelminősítők ezt megengedik - állapította meg.

Új lépés

20 milliárd euró SAFE eszközre adott be igénylést a kormány. Ez egy finanszírozási eszköz. Forintban átszámolva ez 8 ezer milliárd forint hitelt jelent, a védelmi képességek fejlesztéséhez.

Olcsóbb ez a finanszírozás, mintha kimenne a piacra a magyar állam. Ez 200 bázisponttal olcsóbb, mintha Magyarország a piacról finanszírozná magát. Rengeteg pénzt spórol meg a kormány ezen keresztül. Ez a kamatkiadásokra hat, nem az elsődleges egyenlegre.

Szeretné a kormány ebből lehívni a lehető legmagasabb összeget. 2026-tól kezdve évente rendre növekvő, több tízmilliárd forintos nagyságrendá, 2030-tól pedig évente már százmilliárdos nagyságrendű kamatmegtakarítást lehet elérni minden más tényező változatlansága mellett.

Augusztus végéig derülhet ki, hogy mekkora keretet kap belőle Magyarország - ismertette.

A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy esetleg 2026-ban és 2027-ben nem kell kimenni a devizakötvények piacára kötvénykibocsátással.

A devizaarányt ez nem csökkenti - emelte ki.

Ezt a SAFE keretet nem arra találták ki, hogy a védelmi kiadások növekedjenek. Ettől nem fog a GDP-arányos 2%-os védelmi célú kiadás mértéke felemelkedni 5%-ra.

Miért pont most lépett a kormány?

Nem véletlen az új kormányzati GDP-prognózis ismertetésének időzítése. Egyrészt a második negyedéves növekedési adat szerda reggel érkezik, így már most megbízható információi lehetnek erről a szaktárcának. Másrészt már hetekkel ezelőtt beígérte a kormány, hogy a nyár folyamán frissítik az idei makropályát.

Arról a múlt héten több cikkünk is megjelent, hogy mi befolyásolhatja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek Portfolio-n megjelent elemzéséből is következtetni lehetett arra, hogy mi lesz az új hivatalos prognózisban.

Mit mond a piaci konszenzus?

Az elmúlt hónapokban az elemzők sorra vágták vissza az idei növekedési számra vonatkozó várakozásukat. Ezekről az elemzésekről rendszeresen beszámoltunk:

A Portfolio friss GDP-konszenzusa épp kedd reggel jelent meg (a szerdán érkező második negyedéves GDP-adat apropóján), és ebből kiolvasható, hogy az elemzők konszenzusa

2025-re 0,7%-os éves átlagos növekedést vetít előre.

Az alábbi elemzői felmérésre vonatkozó táblázatunkból kiderül, hogy a legoptimistább elemzői előrejelzés tartalmazza az idei évi 1%-os GDP-növekedést.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Címlapkép forrása: Nagy Márton Facebook-oldala