Ijesztő számok: egy újabb energiaválság térdre kényszerítené Magyarországot

Az elszabaduló gáz- és áramárak nyomán 2022-ben a folyó fizetési mérleg hiánya

a GDP 8,5%-ára ugrott, és az állami energiaár-támogatások összege 2021-ben még a GDP 0,1%-áról 2023-ra közel 2%-ra emelkedett

- emeli ki a Nemzetközi Valutaalap jelentése Magyarországot vizsgálva.

Egy másik IMF-számítás szerint egy EU-szintű orosz gázstop esetén hazánk szenvedné el a legnagyobb GDP-visszaesést Európában (meghaladva a 4%-ot). Mindez egyértelműen jelzi, hogy az egyoldalú energiafüggőség és a magas energiaintenzitás komoly makrogazdasági kockázatot jelent. Ezért is kiemelten fontos Magyarország számára az IMF által bemutatott energiabiztonsági forgatókönyvek és reformjavaslatok megismerése.

Magyarország energiatérképe

Magyarország továbbra is nagymértékben támaszkodik az importált energiahordozókra, különösen az orosz olaj- és gázforrásokra. Az IMF kimutatása szerint - ami egyébként egyezik más elemzőház számaival is - 2024-ben a hazai gáz- és olajfogyasztás mintegy háromnegyede importból származott, a gáz 74%-át, az olaj 86%-át Oroszországból vásárolta az ország – ami még magasabb arány, mint 2018-ban (akkor 64% illetve 66% volt).

A behozatal ráadásul néhány kritikus tranzitútvonalra korlátozódik (ilyen egyrészt a Török Áramlat gázvezeték és a Horvátország felől érkező Adria, valamint Barátság kőolajvezeték), ami növeli a kitettséget az esetleges ellátási zavarokkal szemben. Bár történtek lépések az import diverzifikálására – például új beszerzések Azerbajdzsánból vagy Törökországból – ezek egyelőre csak korlátozott mértékben mérséklik a függőséget.

A villamosenergia terén azonban jobban áll hazánk, hiszen a 8 GW-ot meghaladó beépített napelem-kapacitás és a Paksi Atomerőmű együttesen jelentős részét lefedi a hazai áramszükségletnek. Hozzá kell tenni, hogy amint lemegy a nap, továbbra is jelentős mennyiségű villamosenergia-importra szorulunk.

Ezzel párhuzamosan

Magyarország energiaintenzitása az egyik legmagasabb Európában.

Ez azt jelenti, hogy egységnyi GDP előállításához jóval több energia felhasználására van szükség, mint az uniós átlagban. Ennek oka egyrészt a gazdaság szerkezeti sajátosságaiban rejlik: számos meghatározó iparág (például a vegyipar, fémgyártás és járműipar) kimondottan energiaigényes, így ezek a szektorok a végső energiafelhasználás jelentős részét lekötik - ehhez hozzájárul az energiahatékonyság terén meglévő lemaradás.

A nagy import kitettség és az energiaintenzív gazdasági berendezkedés pedig azt okozza, hogy a magyar gazdaság különösen megszenvedi az energiaár-sokkokat. Az IMF szerint Magyarország mind az ellátásfüggőség, mind az energia-intenzitás alapján az egyik legsebezhetőbb helyzetben van Európában.

Kiszolgáltatott helyzetben

Az IMF szakértői saját modelljük (IMF-ENV) segítségével vizsgálták meg Magyarország energiabiztonsági kockázatait és a lehetséges szakpolitikai lépések hatásait. Ez egy olyan modell, amely integrálja a gazdasági termelés, fogyasztás, kereskedelem és az erőforrások mutatóit, kiegészítve egy energiapiaci kitekintéssel.

Az energiabiztonság fogalmát a tanulmány két fő dimenzió mentén számszerűsíti.

• Ellátásbiztonsági kockázat alatt azt a kitettséget értik, amit az importfüggőség és a külső források koncentrációja okoz. Ezt egy összetett mutató méri, amely figyelembe veszi az energiaimport arányát és azt, hogy az import milyen földrajzi forrásokra támaszkodik.
• A másik dimenzió a gazdasági reziliencia, vagyis az energiaár-sokkok "elnyelésének" képessége. Ezt az energiafelhasználás GDP-arányos költsége jelzi, vagyis hogy a nemzeti össztermék mekkora hányadát költjük energia vásárlására.

Magyarország mindkét mutató szerint gyengén teljesít európai összehasonlításban.

Az IMF számításai alapján az ellátásbiztonsági kockázati indexünk értéke közel kétszerese az EU négy legnagyobb gazdasága átlagának, és több mint duplája az Európa többi részére jellemző szintnek. Ugyanígy a hazai energiafelhasználás GDP-arányos költsége is kiugró: mintegy kétszerese a nyugat-európai országokénak. Ez utóbbi főként a korábban említett energiaigényes szektorok nagy súlyára vezethető vissza, amelyek miatt a magyar gazdaság sérülékenyebb az energiaárak ingadozásával szemben.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

A tanulmány külön megvizsgált egy szimulációt arra az esetre, ha 2027-től teljesen leállna az orosz energiaexport Európa felé. Hozzá kell tenni, hogy az unió tavaszi döntése alapján a tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - legkésőbb 2028-ig le kell válniuk az orosz földgázról és kőolajról. Új intézkedések nélkül az ország

rendkívül súlyos következményekkel nézne szembe

- hívja fel a figyelmet az elemzés.

Az importkockázat és az energiaköltségek is meredeken megugranának, vagyis az ország sebezhetősége drámaian nőne. Ezzel szemben az ajánlások megvalósításával a sokkhatás nagyrészt tompítható lenne: a modell azt mutatja, hogy a korábban súlyos ellátási zavar ezzel kezelhető problémává alakulna.

Azt is kiemelik, hogy makrogazdasági, költségvetési szempontból a javasolt reformok nem okoznának érdemi növekedési visszaesést - sőt bizonyos intézkedések kismértékben még javítanák is a GDP-kilátásokat. Az IMF hozzáteszi, hogy

A fosszilis támogatások megszüntetése hozza a legnagyobb pozitív GDP-hatást,

mivel javítja az erőforrás-allokáció hatékonyságát és csökkenti az államháztartás hiányát.

Az IMF tehát rámutatott, hogy a proaktív zöld beruházások és forrásdiverzifikáció nagymértékben ellensúlyozhatják egy esetleges orosz energialeállás potenciális veszteségeit már akár középtávon is, miközben megalapozzák a hosszú távú fenntartható növekedést. De hogyan lehet mindezt elérni?

IMF ajánlások

Az IMF tanulmánya a fenti kihívások kezelésére átfogó szakpolitikai forgatókönyveket vizsgált, melyek az uniós szintű intézkedéseket ötvözik a magyarországi reformokkal. Ezek egyszerre javítják az ellátás biztonságát és segítik a zöld átmenetet. Az elemzésben szereplő főbb javaslatok a következők voltak:

• EU ETS karbonár emelése: uniós szinten a szén-dioxid-kvóták (ETS) árának jelentős növekedésére számítanak, amely 2030-ra elérheti a 110 eurót tonnánként az elemzés szerint. A magasabb karbonár pedig erősebb piaci ösztönzőt teremt az energiahatékonyságra és a fosszilis energiahordozók kiváltására - ha megfelelően használják fel az abból befolyó összegeket, teszik hozzá az elemzésben.
• Európai energiapiac integrációja: a villamosenergia-piac mélyebb integrációja az EU-n belül, azaz a határon átnyúló kereskedelem és hálózati infrastruktúra fejlesztése. Ennek célja, hogy a tagállamok szükség esetén jobban támaszkodhassanak egymás energiarendszerére, csökkentve a harmadik (EU-n kívüli) országból származó, koncentrált importforrások kockázatát. Ebben jól áll hazánk, hiszen mind a 7 szomszédos országgal van áramhálózati kapcsolatunk.
• Energiahatékonysági előírások szigorítása: az ajánlás szerint hazai szinten szigorúbb szabványokat kellene bevezetni a közlekedésben és az épületeknél az energiafogyasztás visszafogására. Ide tartozik például a járművek üzemanyag-hatékonyságának javítása vagy az épületenergetikai követelmények emelése, hogy kevesebb energiát használjunk.
• Megújuló beruházások engedélyezésének gyorsítása: jelentősen (az alapforgatókönyvhöz képest 40%-kal) lerövidítenék a szél- és napenergia-projektek engedélyezési folyamatait. Az adminisztratív akadályok csökkentése révén a beruházók gyorsabban tudnának új kapacitásokat telepíteni, ami növelné a hazai megújulóenergia-termelést. Ez kevésbé tűnik prioritásnak, hiszen hazánkban globális szinten nagyon magas a napelem-penetráció.
• Lakossági elektrifikáció és hatékonyság ösztönzése: a modell szerint a legnagyobb egyedi hozzájárulást a háztartási energiahatékonyság javítása adná, különösen a hőszivattyúk széles körű elterjedése révén, mert ez csökkenti leginkább a földgázimport-függőséget a fűtésre elhasznált gáz mennyiségének csökkentésén keresztül.
• Fosszilis tüzelőanyag-támogatások kivezetése: az ajánlás teljesen megszüntetné a fosszilis energiahordozók árának közvetlen vagy közvetett állami támogatását - többek között a rezsicsökkentést. A lépéssel kikerülnének a rendszerből azok a torzító árjelzések, amelyek mesterségesen alacsonyan tartják például a gáz és villany árát. A piaci árak jobban tükröznék a valós költségeket és kockázatokat, ami egyszerre szolgálná az energiahatékonysági és ellátásbiztonsági célokat.

Az IMF kiemeli, hogy különösen a hazai intézkedések kritikusak. A modell szerint egy átfogó reformcsomag jelentősen javíthatja Magyarország energiabiztonságát és a gazdaság ellenálló képességét. A szimulációk alapján a fenti intézkedések együttes bevezetése akár 30%-kal is csökkentheti az ország ellátásbiztonsági kockázati mutatóját, míg az energiakiadások GDP-arányát mintegy 10%-kal mérsékelheti az elkövetkező öt év során.

Az elemzés üzenete világos: Magyarország számára nem luxus, hanem létkérdés az energiafüggőség csökkentése és a gazdaság energiaintenzitásának mérséklése. Az időben és szakmai alapon meghozott döntéseken alapuló forrásdiverzifikáció és az energiahatékonysági beruházások valódi mozgásteret adhatnak. A halogatás veszélye viszont az, hogy a szabad választás lehetősége kicsúszik a kezünkből, és végül nem mi alakítjuk majd a jövőnket, hanem külső tényezők kényszerítik térdre hazánkat.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek