Paks II. szürke zónában: több száz milliárd forint állami támogatás sorsa vár Brüsszel döntésére

Tegnap részletesen írtunk arról, hogy az EU Bírósága ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság Paks II.-őt érintő döntését, amely engedélyezte a magyar kormány számára, hogy állami támogatást nyújtson a Paks II. atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez. És bár az ítélet nem tiltja meg a beruházás folytatását, komoly bizonytalanságot okoz, amely már önmagában is befolyásolja a kivitelezési munkálatok menetét.

A projekt szereplőinek számolniuk kell azzal, hogy egy kedvezőtlen Bizottsági döntés esetén a projekt kezdete óta, valamint az ítélet után kifizetett összegeket vissza kell fizetni a magyar államnak – tudomásunk szerint ez jelenleg mintegy 1,5 milliárd euróra tehető. De miért is?

Sok száz milliárd forint a tét

Maga az ítélet nem rendelkezik közvetlenül a már kifizetett összegekről, de a támogatást jóváhagyó határozat megsemmisítése folytán a korábbi kifizetések jelenleg olyan állami támogatásnak minősülnek, amelyek nem rendelkeznek érvényes uniós engedéllyel. Noha e kifizetéseket 2017 után jóhiszeműen, a Bizottság akkor érvényes engedélye alapján teljesítették, a bírósági ítélet nyomán visszamenőleg megkérdőjeleződik jogszerűségük.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkelye kimondja, hogy egy tervezett állami támogatási intézkedést nem lehet végrehajtani, amíg a Bizottság végleges határozatot nem hozott róla. Ennek értelmében az eredeti bizottsági engedély megsemmisülésével

a Paks II. projekt állami támogatásának uniós jogi alapja átmenetileg megszűnt,

így a korábban kifizetett támogatás is jogalap nélkülinek tekinthető mindaddig, amíg egy új bizottsági döntés jóvá nem hagyja - legjobb esetben. A támogatások végső sorsát az határozza meg, hogy az Európai Bizottság a megismételt eljárásban végül hogy dönt.

• Ha a Bizottság az új vizsgálata során is úgy látja, hogy a korábbi döntésének megfelelően a projekt állami támogatása arányos és korlátozott mértékű (nincs versenytorzító hatása), a közbeszerzési szabályoknak is megfelel és erre alapozva ismét jóváhagyja, akkor a korábbi kifizetések ismét jogszerűvé válnak, és a projekt finanszírozásában maradhatnak - nem kell visszafizetni azokat.

• Viszont ha a Bizottság ellentétes megállapításra jut és nem hagyja jóvá, a támogatást összeegyeztethetetlennek minősíti, akkor az uniós jog előírja a támogatás visszakövetelését a kedvezményezettől, aki ebben az esetben az orosz kivitelezéssel megbízott fél. Tehát ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a magyar államnak vissza kell fizetni a Paks II. Zrt.-nek nyújtott teljes támogatási összeget.

Az Európai Bizottság állami támogatási eljárásaira vonatkozó szabályai ugyanis egyértelműek: ha egy támogatási intézkedésről hivatalos vizsgálat után kiderül, hogy sérti a belső piacot, akkor a támogatást vissza kell téríteni - ennek célja, hogy helyreállítsa a verseny torzulásmentes állapotát.

Fontos kiemelni, hogy a támogatás visszafizettetése nem automatikus, hiszen az Európai Bíróság nem nyilvánította tiltott támogatásnak a Paks II-őt, csupán eljárási hibára hivatkozva semmisítette meg a korábbi engedélyt. A labda tehát a Bizottságnál van: újra kell lefolytatnia a vizsgálatot, és csak akkor kerül sor visszafizettetésre, ha a Bizottság új határozata szerint a támogatás nem felel meg az uniós szabályoknak. Ráadásul az is erősen kérdéses, hogy ebben az esetben hogyan lehetne érvényesíteni a visszafizetést az orosz féllel szemben.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója is részt vesz a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forumon.

Információ és jelentkezés

Az ítélet árnyékában

Legalább ilyen fontos kérdés, hogy mi a helyzet a bírósági ítélet után esedékes további kifizetésekkel. Magyarán: az állam folyósíthat-e újabb támogatási összegeket a Paks II. projektnek a döntés ismeretében? A már említett EUMSZ 108-as cikkelyének 3) bekezdése tartalmaz egy úgynevezett standstill szabályt, ami egyértelműsíti:

amíg a Bizottság nem hozott végleges határozatot a tagállam nem hajthatja végre a tervezett támogatási intézkedést.

Mivel a Paks II. állami támogatásának bizottsági jóváhagyása hatályát vesztette, jelenleg úgy kell tekinteni, hogy nincs érvényes uniós engedély a támogatás nyújtására. Ebből következően a döntés utáni további kifizetések elvileg az uniós jogba ütköznének. Ha Magyarország a bírósági ítéletet figyelmen kívül hagyva tovább finanszírozza a projektet állami forrásokból (legyen szó tőkeemelésről), az jogalap nélküli támogatásnak minősülne.

A magyar kormány ezzel szemben kommunikációjában igyekszik minimalizálni a döntés gyakorlati hatását. Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter a csütörtöki kormányinfón hangsúlyozta, hogy a bíróság ítélete nem mondta ki a támogatási rendszer vagy a közbeszerzés jogszerűtlenségét, csupán a Bizottság eljárásának hiányosságára mutatott rá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig kijelentette, hogy

az ítélet semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást, hiszen a bíróság a Bizottság ellen hozott döntést, nem a projekt ellen.

Technikailag valóban igaz, hogy a bíróság nem rendelte el a beruházás leállítását. A magyar államnak továbbra is megvan a lehetősége, hogy kifizetéseket tegyen, csak innentől kezdve ezek könnyen minősülhetnek tiltott állami támogatásnak, amelyek később ugyancsak visszakövetelhetők, sőt a standstill szabály megsértése miatt akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen.

Precedens: mit üzen az Alcon-ügy?

Az Alcon-ügy (C-148/04) egy olyan uniós jogeset, ami példaként szolgálhat arra, hogy mi történik egy ilyen döntés után a gyakorlatban. Az ügyben Olaszország olyan adókedvezményt biztosított vállalatoknak (tehát közvetetten piactorzító állami támogatást), amelyekről a Bizottság megállapította, hogy összeegyeztethetetlen az uniós belső piaccal. Az érintett cégek – köztük az Alcon – azzal érveltek, hogy a támogatásokat jóhiszeműen kapták, így visszafizettetésük aránytalan és igazságtalan lenne.

Az Európai Bíróság ezzel szemben egyértelműen kimondta: az állami támogatás visszafizettetése kötelező, hiszen csak így lehet helyreállítani a torzult piaci helyzetet és leszögezte, hogy a jóhiszeműség nem mentesít a visszafizetési kötelezettség alól. Az ítéletben azt is kimondták, hogy a standstill kötelezettség értelmében a tagállam nem hajthat végre támogatást, amíg a Bizottság nem hozott végleges döntést. Ha ezt megszegik, akkor

az így kifizetett támogatást minden körülmények között vissza kell fizetnie a támogatottnak.

Ez a precedens tehát világosan mutatja, hogy az uniós jog nem teszi lehetővé a korábbi kifizetések „megmentését” pusztán méltányossági vagy politikai alapon, hanem automatikusan érvényesül a visszafizettetési kötelezettség, ha a Bizottság végül a korábbi döntésétől eltérően dönt.

Címlapkép forrása: Portfolio