Boldog születésnapot, 6,5%-os alapkamat! Meddig marad az MNB szigora?

Egyéves születésnap: marad a 6,5%

Utoljára tavaly szeptemberben, vagyis egy évvel ezelőtt változtatott az alapkamaton az MNB Monetáris Tanácsa. Azóta változatlanul 6,5%-on áll a ráta, és szinte biztos, hogy nem most fog megváltozni. Innen lefelé lenne aktuális a következő lépés is, azonban a 4,3%-os ("árrésstopos") infláció mellett

jelenleg nem is gondolhat a lazításra a jegybank.

Nem csak a jegybanki célsávnál magasabb áremelkedési ütem, hanem az MNB utóbbi hónapokban alkalmazott kommunikációja is ebbe az irányba mutat. Varga Mihály márciusban vette át a stafétát Matolcsy Györgytől, és folytatta a szigorú hangvételű kommunikációs gyakorlatot: minden hónapban azt hangsúlyozza a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón, hogy a Monetáris Tanács türelmes és óvatos lesz. Ez azt jelentheti, hogy amíg nem csökken tartósan 4% alá az infláció, addig nincs tér a kamat csökkentésére. Ebben persze van egy kis csavar, amire még később visszatérünk.

A Portfolio által megkérdezett szakemberek kivétel nélkül arra számítanak, hogy marad a 6,5%-os kamatszint kedden. Mostanra az év végéig is alig vár néhány elemző lazítást, pedig két hónapja még azok voltak többségben, akik szerint decemberben már nem 6,5%-os lesz az irányadó kamat. Sőt, még egy hónapja is voltak olyan előrejelzések, melyek szerint az év utolsó hónapjaiban akár két kamatcsökkentésre is lehetőség nyílhat.

Az augusztusi infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, külön pozitívumként pedig érdemes kiemelni, hogy júliushoz képest átlagosan nem változtak az árak, továbbá a maginfláció immár a jegybanki célsávon belülre tudott kerülni – emelte ki Koncz Péter. A Századvég Konjunktúrakutató elemzője hozzátette, hogy a forint árfolyama is erősödött az utóbbi hetekben, ami elsősorban a kamatvárakozásoknak tudható be, a piac egyre inkább azt árazza, hogy 2025 végéig marad a jelenlegi kamat.

Ismét egy meglehetősen unalmas kamatdöntő ülésre készülhetünk meglátásom szerint. Az elmúlt egy hónap, de alapjában véve az elmúlt három hónap gazdasági adatait vizsgálva nem változott a nagy kép – vélekedik Virovácz Péter. Tekintettel arra, hogy semmilyen jel vagy kommunikáció nem utalt egy szeptemberi fordulatra és a piacok sem áraznak változást,

az év(század) meglepetése lenne, hogy most szeptemberben a jegybank hozzányúlna a kamatokhoz

- emelte ki az ING Bank elemzője. De szerinte már az is komoly meglepetés lenne, ha az előretekintő iránymutatás bármilyen szempontból változna.

Virovácz még egy érdekességet emelt ki: a forint erősödésének farvízén egy új, merőben szokatlan jelenséggel találkozhatunk manapság. Míg korábban a piacok úgy működtek, hogy a forint komolyabb erősödésének hatására automatikusan jelentős kamatvágást áraztak az MNB részéről és ez vissza is fordította az árfolyam erősödését, most ilyenről szó sincs. Hatalmas méreteket öltő egyirányú (long) pozícionáltság épült ki a forint piacán és egyelőre úgy tűnik, hogy nincs fék ezen a vonaton. A jegybanki kommunikáció ezúttal meggyőzte a piacokat, hogy rövid távon szó sem lehet kamatvágásról és a piacok továbbra is kitartanak a forint mellett.

A gond azonban, hogy elég egy valamilyen külső vagy belső sokk és ez a rengeteg tőke hirtelen kezdheti keresni a kiutat. Ez komolyan sérülékennyé teszi a forintot és magában hordozza a kontrollálatlan árfolyam leértékelődés kockázatát

- tette hozzá az ING szakembere.

Virovácz Péter

ING Bank, vezető elemző

Virovácz Péter jelenleg a magyarországi ING Bank vezető elemzője. Pályafutását a Költségvetési Tanácsban kezdte, majd a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa, később a kutatócsoport vezetője

Tovább

Virovácz Péter jelenleg a magyarországi ING Bank vezető elemzője. Pályafutását a Költségvetési Tanácsban kezdte, majd a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa, később a kutatócsoport vezetője… Tovább

Becsey Zsolt szerint az amerikai gazdaság lassulása és a forint erősödése megnyithatná az utat a kamatcsökkentésre, az inflációs momentumot azonban még túl magasnak értékeli a jegybank, ezért az Unicredit Bank elemzője sem vár változtatást.

Az inflációs pályára, a forint árfolyamára és a külső környezetre vonatkozó feltevéseink alapján az idei évben kedvező esetben egy darab 25 bázispontos lazításra látunk teret decemberben – emelte ki Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője is hozzátette, hogy a hazai piaci folyamatok, különösen a forint árfolyam a legutóbbi ülés óta kedvező irányba változott. Az erősödő forint árfolyam komoly segítséget jelent a jegybanknak az infláció elleni küzdelemben. Fizetőeszközünk ereje mögött azonban az egyik fontos tényező pont a magas kamatkülönbözet, ennek erodálódása a forint egyik fontos támaszát is gyengítené, így egyelőre az erősebb árfolyam ellenére az MNB nem fogja elsietni a lazítást – hangsúlyozta.

Trippon Mariann

CIB Bank, vezető makrogazdasági elemző

1996-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola tőzsde-pénzintézet szakirányán. 2001-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) nemzetközi befektetés-elemzői kurz

Tovább

1996-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola tőzsde-pénzintézet szakirányán. 2001-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) nemzetközi befektetés-elemzői kurz… Tovább

Jönnek a friss jegybanki előrejelzések

A keddi kamatdöntés legfontosabb eseménye az lesz, hogy érkeznek az MNB friss előrejelzései, melyek a következő hónapok döntéseire is hatással lehetnek. Legutóbb júniusban az idei GDP-növekedés kapcsán 0,8% volt a jegybank előrejelzése, míg 2026-ra 2,8%-os gazdasági növekedést becsültek. Az infláció kapcsán idénre 4,7%-os, jövőre pedig 4%-os értéket közölt az MNB. A fő kérdés az, hogy ezek az előrejelzések most hogyan változnak, illetve az mennyiben befolyásolhatja a Monetáris Tanács döntéseit.

Az elmúlt hetekben látott elemzéseket látva az idei GDP-növekedéssel kapcsolatban kis lefelé módosítás elképzelhető, a szakértők egyre inkább 0,5% körüli adatra lövik be az évet. Ehhez hasonlóan talán jövőre is kicsit kisebb lehet a visszapattanás. Az inflációban az idei éves átlagot talán kicsit lejjebb húzhatják, jövőre viszont magasabb áremelkedéssel számolhatnak, ha számítanak az árrésstopok kivezetésére.

A 2025-ös GDP-prognózis esetében látunk lefele mutató kockázatokat, itt elképzelhető kisebb mértékű rontás, a 2026-2027-es pálya azonban ma is reálisnak látszik – foglalta össze Trippon Mariann.

Kérdés, hogy a jegybankban hogyan látják a vámháborúval kapcsolatos fejleményeket (például, hogy sikerült megállapodnia az EU-nak Trumppal), illetve, hogy a német konjunktúraindikátorok egyértelmű javulásnak indultak az elmúlt hónapokban – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank elemzője szerint a június óta érvényben lévő jegybanki növekedési prognózisok reálisak.

A szeptemberi kamatdöntéskor esedékes az új jegybanki előrejelzés főbb számainak ismertetése. Az elmúlt negyedévhez képest ebben a tekintetben talán egy olyan tényezőt emelnék ki, ami lényegesen másképp alakult, mint azt előzetesen várni lehetett, ez pedig a mezőgazdaság teljesítménye – véli Regős Gábor. Bár az ágazat súlya nem nagy, de az aszály miatti terméskiesés pár tized százalékpontnyit elvehet az idei növekedésből – teszi hozzá a Gránit Alapkezelő szakembere.

dr. Regős Gábor

Gránit Alapkezelő, vezető közgazdász

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott

Tovább

Regős Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakának elvégzése után ugyanott közgazdasági doktori fokozatot is szerzett. Pályája során több think tank-nél dolgozott… Tovább

Az év elején jöhet el az MNB nehéz pillanata

Az inflációs előrejelzések alapján reális esély van arra, hogy az év végére, illetve 2026 elejére stabilan 4% alá, a jegybanki célsávba csökkenjen az áremelkedési ütem (jövő év elején akár a 2-essel kezdődő árindex sem kizárt). Akkor pedig a fentiek alapján már lenne lehetőség a kamat csökkentésére. Az egyetlen problémát az árrésstopok jelenthetik, melyek most mintegy 1,5 százalékponttal fogják vissza az inflációt. Ha ezeket a kormány kivezeti, akkor az megdobja majd a drágulási ütemet,

a jegybanknak pedig ezzel is számolnia kell az előrejelzési horizonton.

Kérdés, hogy ezt a problémát hogyan kezeli majd az MNB, illetve a mostani prognózisban hogyan értékelik az árrésstopok hatását és jövőjét. Ugyanis, ha valóban számolnak az intézkedés kifuttatásával, akkor 4% alatti infláció mellett sem lesz terük a lazításra.

A kérdést feltehetően az fogja eldönteni, hogy megoldható lesz-e a kamatvágás az árfolyamfelpattanás veszélyeztetése nélkül

- emelte ki Becsey Zsolt az MNB előtt álló dilemmával kapcsolatban.

Ha az MNB decemberben a beérkező új információk alapján tervez, a következő időszakban lesz ideje megágyazni a döntésnek, de az is reális forgatókönyv, hogy decemberben a friss előrejelzések publikálásakor kezdi el felkészíteni a piacokat a normalizálásra és az első kamatcsökkentés átcsúszik 2026 elejére – tette hozzá Trippon Mariann.

Jelenleg a lazítás ellen szólnak a magasan ragadt inflációs várakozások, amiből az is következik, hogy az árak nem is mindig azért emelkednek, mert azt a költség oldal feltétlenül indokolja, hanem mert annak „szezonja van”, emiatt pedig a fogyasztók könnyebben elfogadják, tehát most érdemes meglépni – kommentálta Regős Gábor. Éppen ezért szerinte kérdéses, hogy jövőre lehet-e egyáltalán lazítás. Ha csak az inflációt nézem, akkor azt mondanám, hogy inkább nem. Jövőre, ha az árrésstop kivezetésre kerül, akkor az év második felében „csúnya” inflációs számokat látunk majd, ami mellett nehéz lesz lazítani.

Ugyanakkor a forint erősödése és a nemzetközi monetáris politikai környezet abba az irányba mutathatnak, hogy mégis megfontolhatja a kamatvágást a jegybank 2026-ban – teszi hozzá Regős.

Címlapkép forrása: Shutterstock