Magyar Péter beígért egy 14. havi nyugdíjjal felérő pénzesőt – Mutatjuk, kik lennének a legnagyobb nyertesei

Süle-Szigeti Bulcsú

2025. szeptember 24. 13:00

Több mint 500 milliárd forintos pénzesőt ígért a nyugdíjasoknak a legnagyobb ellenzéki párt vezetése: Magyar Péterék 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, egyszeri differenciált nyugdíjemelést, illetve akár 200 ezer forintos Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnének be kormányra kerülésük esetén. A Tisza Párt ígéreteinek megvalósulásából nem egyformán profitálnának a nyugdíjasok: egyes rétegek akár kétszer-háromszor több pénzhez jutnának minden évben, míg mások egy fillérrel sem kapnának többet. A bőkezű ígéretek fedezetének előteremtése azonban nem magától értetődő, miközben a kiadások a bevezetés pillanatától kezdve nagyban megterhelnék a költségvetést. Ha nem sikerülne megvalósítani a párt által tervezett megtakarításokat, akkor az intézkedéscsomag számottevően rontaná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Nagyszabású nyugdíjprogramot hirdetett meg szeptember 23-án a Tisza Párt: Magyar Péter és Kármán András bejelentették, hogy a pártjuk kormányra kerülése esetén

120 ezer forintra emelnék a minimálnyugdíjat,
a 120-140 ezer forint közti nyugdíjakra egyszeri, sávos emelést alkalmaznának,
a 250 ezer forint alatti juttatásban részesülők számára évi 200 ezer forintnyi, a 250-500 ezer forint közti nyugdíjak esetében évi 100 ezer forintnyi Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnének be.
A Tisza Párt az időskorúak járadékát is megduplázná, ez azokat érinti, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, de nincs elegendő szolgálati idejük ahhoz, hogy állami nyugdíjra jogosultak legyenek.
Az otthonápolási díjak 50%-os emelésére is ígéretet tett a párt.
Ezenkívül nem közvetlen pénzbeli juttatást is bejelentett a legnagyobb ellenzéki párt: 20 ezer új férőhelyet ígértek idősotthonokban, részben piaci, részben uniós és állami finanszírozással.

Érdekesség, hogy Magyar Péter korábban a Férfi40 bevezetését is megígérte, de a tegnapi bejelentések sorából ez az elem kimaradt.

Felér egy 14. havi nyugdíjjal az ígért pénzeső

A beígért intézkedések költségvetési hatása meglehetősen nagy, a Tisza elmondása szerint a tervek megvalósítása együttesen évi 655-795 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. Ebből 515-570 milliárd forint közti összeg menne közvetlenül a nyugdíjasok pluszjuttatásaira,

ami jóformán felérne egy 14. havi nyugdíj összegével, hiszen jövőre a 13. havi juttatásokra 585 milliárd forintot rendel a költségvetési törvény.

A legtöbb pénzbe a Nyugdíjas SZÉP-kártya kerülne, ez önmagában évi 350-400 milliárd forint pluszkiadást jelentene a költségvetésnek. A nyugdíjfelzárkóztatás, az egyszeri sávos emelés és az időskorúak járadékának megduplázása pedig együttesen mintegy 165-170 milliárd forintba kerül évente.

A számok mögé nézve azonban egyértelműen kirajzolódik: a Tisza nem egyformán céloz a nyugdíjasok minden csoportjára. Az intézkedések fő kedvezményezettjei a kisnyugdíjasok lennének,

a legalacsonyabb nyugdíjszinteken akár triplájára vagy duplájára is nőne az állami juttatások értéke.

Az átlagnyugdíj – ma kb. 245 ezer forint – szintjén már jóval kisebb, évi 6% körüli juttatásnövekedést hozna a Tisza nyugdíjprogramja, az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők számára pedig egyáltalán nem ígér közvetlen pluszjuttatást a párt tegnap bejelentett csomagja.

Hogyan változnának a juttatások az egyes nyugdíjszinteken?

A Tisza tegnapi ígéretei gyakorlatilag minden nyugdíjasnak plusz jövedelmet eredményeznének, akik 500 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban részesülnek.

A 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a felzárkóztatásnak köszönhetően rögtön 120 ezer forintos juttatásra lennének jogosultak.
A 120-140 ezer forint közti nyugdíjaknál egyszeri, sávos, nyugdíjemelést alkalmaznának Magyar Péterék: 120-125 ezer forint között havonta +12 ezer forintot, 125-130 ezer forint között +10 ezer forintot, 130-135 ezer forint között +8 ezer forintot, 135-140 ezer forint között pedig havonta +6 ezer forintot kapnának a nyugdíjasok.
Ezenkívül Nyugdíjas SZÉP-kártyát is kapnának mindazok, akiknek nem éri el a nyugdíjuk a havi 500 ezer forintot, 250 ezer forint alatti nyugdíjak esetében évi 200 ezer forint lenne a juttatás, 250-500 ezer forint közti nyugdíjszinteken pedig évi 100 ezer forint járna.

A Tisza közlése szerint az emelések az öregségi nyugdíjakra és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra lennének érvényesek, de például az özvegyi nyugdíjakra nem terjednének ki.

A fentiek ismeretében pontosan kiszámítható, hogyan változna az egy év alatt kapott összes juttatás értéke a különböző nyugdíjszinteken. Az alábbi táblázatban havi 50 ezer forinttól havi 550 ezer forintig terjedően, 25 ezer forintos lépésközzel haladva mutatjuk, pontosan mennyit nyernének az egyes szinteken a nyugdíjasok a Tisza Párt ígéreteinek megvalósulásával.

Hogyan változnának a különböző összegű nyugdíjakban részesülők juttatásai az egyes nyugdíjszinteken a Tisza ígéreteinek megvalósulása esetén?
2026-ban törvényileg várható havi nyugdíj	2026-ban törvényileg várható éves juttatás a 13. havi nyugdíjjal együtt	Tisza-ígéret 1: felzárkóztatás (havi szinten)	Tisza-ígéret 2: egyszeri sávos emelés (havi szinten)	Tisza-ígéret 3: Nyugdíjas SZÉP-kártya (éves szinten)	Éves juttatás a Tisza-ígéretek megvalósulása esetén	Összegszerű juttatás-növekedés a Tisza-ígéretekkel (éves szinten)	Tisza által ígért intézkedések hatása az éves juttatás összegére
50 000 Ft	650 000 Ft	70 000 Ft	0 Ft	200 000 Ft	1 760 000 Ft	1 110 000 Ft	+170,8%
75 000 Ft	975 000 Ft	45 000 Ft	0 Ft	200 000 Ft	1 760 000 Ft	785 000 Ft	+80,5%
100 000 Ft	1 300 000 Ft	20 000 Ft	0 Ft	200 000 Ft	1 760 000 Ft	460 000 Ft	+35,4%
125 000 Ft	1 625 000 Ft	0 Ft	10 000 Ft	200 000 Ft	1 955 000 Ft	330 000 Ft	+20,3%
150 000 Ft	1 950 000 Ft	0 Ft	0 Ft	200 000 Ft	2 150 000 Ft	200 000 Ft	+10,3%
175 000 Ft	2 275 000 Ft	0 Ft	0 Ft	200 000 Ft	2 475 000 Ft	200 000 Ft	+8,8%
200 000 Ft	2 600 000 Ft	0 Ft	0 Ft	200 000 Ft	2 800 000 Ft	200 000 Ft	+7,7%
225 000 Ft	2 925 000 Ft	0 Ft	0 Ft	200 000 Ft	3 125 000 Ft	200 000 Ft	+6,8%
250 000 Ft	3 250 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	3 350 000 Ft	100 000 Ft	+3,1%
275 000 Ft	3 575 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	3 675 000 Ft	100 000 Ft	+2,8%
300 000 Ft	3 900 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	4 000 000 Ft	100 000 Ft	+2,6%
325 000 Ft	4 225 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	4 325 000 Ft	100 000 Ft	+2,4%
350 000 Ft	4 550 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	4 650 000 Ft	100 000 Ft	+2,2%
375 000 Ft	4 875 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	4 975 000 Ft	100 000 Ft	+2,1%
400 000 Ft	5 200 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	5 300 000 Ft	100 000 Ft	+1,9%
425 000 Ft	5 525 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	5 625 000 Ft	100 000 Ft	+1,8%
450 000 Ft	5 850 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	5 950 000 Ft	100 000 Ft	+1,7%
475 000 Ft	6 175 000 Ft	0 Ft	0 Ft	100 000 Ft	6 275 000 Ft	100 000 Ft	+1,6%
500 000 Ft	6 500 000 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft	6 500 000 Ft	0 Ft	+0,0%
525 000 Ft	6 825 000 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft	6 825 000 Ft	0 Ft	+0,0%
550 000 Ft	7 150 000 Ft	0 Ft	0 Ft	0 Ft	7 150 000 Ft	0 Ft	+0,0%
Forrás: Portfolio-számítás

A táblázat utolsó oszlopa jelzi, pontosan hány százalékos juttatásnövekedést eredményeznének a Tisza ígéretei – ezekben a számokban meglehetősen nagy különbségek rajzolódnak ki. Az 50 ezer forintos nyugdíjszinten közel megtriplázódna, 171%-kal növekedne az állami juttatások összege, részben a 120 ezer forintra történő emelésnek, részben a 200 ezer forintos Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének köszönhetően. (A pontosan háromszoros juttatás a 45 ezer forintos nyugdíjszinten keletkezne.)

75 ezer forintos nyugdíj esetén is bőkezű, 80%-ot meghaladó juttatásnövelést ígér a Tisza, míg 100 ezer forintos nyugdíjszinten 35%-os növekedésre számíthatnának a nyugdíjasok. A skálán felfelé haladva azonban gyors ütemben csökken az ígért emelés aránya: az átlagnyugdíj, 245 ezer forint szintjén például 6%-kal nőne az éves juttatások összege, 300 ezer forintnál pedig kevesebb mint 3%-os emelést ígér a párt a nyugdíjasoknak.

Az 500 ezer forintot elérő nyugdíjak esetében pedig kerek perec kimondja a Tisza, hogy nem tervez rendkívüli juttatásnövelést, hiszen a legmagasabb nyugdíjak mind a nyugdíjfelzárkóztatásból, mind az egyszeri sávos emelésből, mind a Nyugdíjas SZÉP-kártyából kiszorulnak.

A Tisza intézkedéseinek tehát egyértelműen a kisnyugdíjasok lennének a legnagyobb nyertesei, és minél magasabb valakinek a nyugdíja, annál kevésbé profitálna az ígért intézkedésekből.

Ennek következtében a nyugdíjasok közti jövedelmi egyenlőtlenségek nagy mértékben csökkennének.

Az is megbecsülhető, hogy mely rétegekre célozná a Tisza az elköltött plusz pénzeket: a Portfolio számításai szerint

a juttatások összértékének 30%-át a 100 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők kapnák, ők ma az összes nyugdíjas alig 8%-át teszik ki,
a juttatások 40%-a menne a 100-200 ezer forint közti nyugdíjasoknak, ők ma a létszám 39%-át adják,
a pluszkiadás 21%-a a 200-300 ezer forint közti nyugdíjasokat illetné, akik a nyugdíjasok 31%-át teszik ki,
a 300 ezer forint feletti nyugdíjban részesülők pedig 8%-ot kapnának a pluszpénzből, miközben a nyugdíjasok 22%-át teszik ki.

Mennyivel nőne az átlagnyugdíj a Tisza intézkedéseinek hatására?

A pártvezetés által megjelölt 515-570 milliárd forintos sávból kiindulva arra is becslést készíthetünk, mennyivel nőne az átlagnyugdíj az ígért intézkedések megvalósulása esetén. A sáv alsó határát, 515 milliárd forintot alapul véve, és a KSH által nyilvántartott, 2,27 millió fős (nyugdíjban vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő) jogosulti körrel számolva fejenként átlagosan legalább 230 ezer forinttal növekedne az éves juttatások összege, ebben nemcsak a nyugdíjemelések, hanem az új juttatásként megjelenő SZÉP-kártya hatása is benne van.

Tehát havonta átlagosan legalább 19 ezer forinttal, a mai átlagnyugdíjhoz (245 ezer forinthoz) viszonyítva 7,8%-kal nőne az egy főre jutó átlagos juttatások összértéke.

Elbírna a magyar költségvetés egy ekkora pluszkiadást?

A 14. havi nyugdíjjal felérő csomag számottevően megemelné a magyar költségvetés nyugdíjkiadásait. 2025-ben (a novemberi nyugdíjkorrekció nélkül) 7200 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra költeni a kormány, az utólagos nyugdíjkorrekció további 112 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A várható összkiadás így a tervezett folyó áras GDP-nek (87 837 milliárd forintnak) kb. 8,3%-át teszi ki.

2026-ban 7700 milliárd forintnyi nyugdíjkiadással számol a költségvetés, ehhez az idén novemberi nyugdíjkorrekció növelő hatását is hozzáadva reálisan mintegy 7816 milliárd forint lehet a tényleges jövő évi kiadás. Ez a tervezett folyó áras GDP-nek (95 747 milliárd forintnak) 8,2%-át érné el.

A Tisza által bejelentett, legalább 515 milliárd forintos pluszjuttatás a GDP kb. 0,5%-ával növelné a közvetlen a nyugdíjkiadásokat, nem számítva az idősotthon-beruházások kiadásnövelő hatását.

A párt által megszólított probléma valós: 2012-től 2024-ig a GDP-arányos nyugdíjkiadások 11,6%-ról 8,3%-ra csökkentek,

aminek okai többek között az ebben az időszakban megvalósult lépcsőzetes nyugdíjkorhatár-emelés, illetve a vegyes indexálás megszüntetése és a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés bevezetése voltak. Az inflációkövető nyugdíjemelés miatt a nyugdíjasok reáljövedelme nem emelkedik (kivéve az olyan juttatásoknak köszönhetően, mint a 13. havi nyugdíj), mialatt a gazdaság egészében rendszerint reáljövedelem-emelkedés megy végbe, így a nyugdíjasok részesedése szükségszerűen lecsökken.

Az intézkedéscsomag "Achilles-sarka" a finanszírozás, erre vonatkozóan a párt azt kommunikálta, hogy az állam hirdetési és kommunikációs költségeinek leszorítása, a közbeszerzések és megatámogatások racionalizálása, a kamatkiadások csökkentése, illetve a nagyobb gazdasági növekedésből fakadó nagyobb költekezési mozgástér biztosítaná a nyugdíjcsomag fedezetét.

A kockázatok azonban óhatatlanul megjelennek, tekintve, hogy

az ígért intézkedések egyértelmű, nagy volumenű és azonnal jelentkező kiadási többletet hoznának, miközben a fedezetéül tervezett bevételnövelések megvalósíthatósága kérdésesnek tűnik,

és siker esetén is jóval lassabban jelentkezik a hatásuk. Ez a kettő együttesen azt eredményezi, hogy a tervezett megtakarítások elmaradása esetén egy megoldatlan finanszírozású, akár fenntarthatatlannak is nevezhető hatalmas – 14. havi nyugdíjjal felérő – kiadási ballasztot vállalna magára az ország költségvetése.

Igaz, hogy ez nem lenne újdonság a magyar nyugdíjrendszerben: a 13. havi nyugdíjnak sincs egyértelmű forrású fedezete, sőt, az utóbbi években már a 12 havi nyugdíj kifizetésére sem telt volna pusztán az erre szolgáló nyugdíjjárulék- és szochó-bevételekből, ezért a központi költségvetésnek rendszeresen több százmilliárdos (vagy akár ezermilliárd forintot is meghaladó) támogatást kell nyújtania a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. A Tisza ígért intézkedései a jelek szerint ugyanezt az irányt erősítenék: kérdéses finanszírozású kiadási tételek kerülnének be a nyugdíjrendszerbe, ami hosszú távon tovább ronthatja a költségvetés egyenlegét, és egyre fenntarthatatlanabbá teheti a nyugdíjrendszer első pillérét.

A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban felhívta a figyelmet: a nyugdíjrendszer fenntarthatósági mérőszámai a nyugdíjrendszer jövőbeli éves egyenlegeiből vezethetők le, minél nagyobbak a várható éves hiányok, annál rosszabb a hosszú távú fenntarthatóság. Akkor az MNB úgy kalkulált, hogy 2035-ig nincs gond a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával, addig egyensúly közelében tarthatók a nyugdíjcélú bevételek és kiadások, de erre a valóság azóta rácáfolt, a vártnál jóval korábban negatívba fordult a nyugdíjrendszer egyenlege.

Ha a mostani aggodalmak beigazolódnak, és a Tisza-intézkedéscsomag bevételi fedezete nem jön össze a tervezett mértékben, annak egyik következménye lehet, hogy korábban kell majd hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez, és egyensúlyjavító intézkedéseket (pl. korhatáremelés, nyugdíjjogosultságok szigorítása) eszközölni a stabilabb működés érdekében.