Trump és von der Leyen szövetsége vethet véget a legsúlyosabb magyar függőségnek

Az elmúlt másfél hétben az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti háttéregyeztetések fókuszába ismét az orosz energiaágazat elleni intézkedések kerültek. Brüsszelben és Washingtonban egyre világosabban körvonalazódik az a stratégia, amelynek célja, hogy az orosz olaj és földgáz exportját ne csak Európában, hanem globális szinten is visszaszorítsák.

Az egyeztetéseken többek között az is felmerült, miként lehetne Kína és India hatalmas orosz olajvásárlásait korlátozni, és hogyan léphetne fel az EU azokkal az országokkal és cégekkel szemben, amelyek az úgynevezett „árnyékflottát” működtetik, megkerülve a jelenlegi szankciókat. Az amerikai szenátus előtt már egy olyan jogszabálytervezet is fekszik, amely drákói büntetéseket vezetne be az orosz olajkereskedelemben részt vevő harmadik országbeli szereplők ellen, míg az EU-ban a 19. szankciós csomag részeként Ursula von der Leyen bejelentette: hogy az államszövetség már 2027-től teljesen tiltaná az orosz energiahordozók importját. 

Az ENSZ-közgyűlés szünetében Donald Trumppal amerikai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján pedig már arról beszélt, hogy

az Európai Bizottság vámokat vetne ki az orosz olajra, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a Magyarországra és Szlovákiára irányuló szállításokat.

A Portfolio úgy tudja uniós és amerikai diplomatáktól, hogy az elmúlt másfél hétben intenzív egyeztetések folytak az orosz energiahordozók kapcsán arról, hogy azok mekkora bevételt jelentenek Moszkvának, milyen módon lehet lecsapni az olajkereskedelemre.

Egy EU-s tisztviselő pedig azt is jelezte lapunknak, hogy

egy megbeszélésen kiderült, Washingtonban már azt is vizsgálják, mely közvetítőcégeknél csapódik le az az extra profit, amely az orosz olaj- és gázkereskedelemből származik.

Erre részben visszaigazolást ad a Válaszonline friss cikke, amely konkrét magyar szereplőket is megnevez: a portál szerint a magyar kormány az elmúlt két évben olyan vállalkozások érdekeit védte vétóival, amelyek kulcsszerepet játszanak az orosz energiahordozók továbbértékesítésében.

Ezek, a gyakran EU-n kívüli offshore struktúrákon keresztül működő szereplők nemcsak jelentős nyereséget biztosítanak az érintett vállalatoknak, hanem egyben politikai védettséget is élveznek, hiszen az uniós szankciók megakadályoznák működésüket. A portál szerint ezzel magyarázható, hogy Budapest következetesen ellenez minden olyan intézkedést, amely szigorítaná az orosz energiahordozók importját, vagy ellehetetlenítené a jelenlegi kereskedelmi láncok működését.

Érdekesség, hogy a Kreml a felerősödött amerikai nyomásra csak annyit reagált, hogy az Egyesült Államok üzleti érdekből támadja a gáz- és olajexportjukat, mivel így akarnak piacot az amerikai energiahordozóknak, főként az LNG-nek.

Ha így is van, az üzleti érdekeket mindig prioritásként kezelő Trump teljesen elszánt lehet, hogy kiüsse a Kremlt, ahol emiatt még jobban kellene aggódjanak.

Főleg azért, mert az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint 2025 első hét hónapjában az olaj- és gázexportból származó bevétel mintegy 5500 milliárd rubel volt, ami körülbelül 64,7 milliárd dollárnak felel meg. Ez a teljes 20300 milliárd rubeles költségvetési bevétel körülbelül 27 százalékát tette ki. A részarány csökkenő trendben van: a minisztérium célja, hogy az olaj- és gázfüggőséget 22 százalék közelébe mérsékelje. Júliusban a havi olaj- és gázbevételek 787,3 milliárd rubelre estek, ami 9,26 milliárd dollárnak felel meg, míg júniusban 500 milliárd rubel alá csökkentek (kb. 5,88 milliárd dollár). Ez jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest, amikor az energiahordozók sokkal nagyobb súlyt képviseltek a költségvetésben.

Az EU felől érkező bevételek 2025-ben már jóval kisebbek. A CREA adatai alapján augusztusban az EU volt az orosz fosszilis export negyedik legnagyobb célpiaca, hozzávetőleg 1,2 milliárd eurós importértékkel, ami körülbelül 1,3 milliárd dollárnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy az EU részesedése az orosz olaj- és gázbevételekből már csak havi szinten mozog, messze elmaradva a háború előtti, sokszor tízmilliárd dolláros nagyságrendtől,

de a válságos állapotban lévő orosz költségvetés – melynek bevételeit szeptemberben drasztikus adóemelésekkel próbálják növelni – nem mondhat le erről az összegről sem.

Megkerülik a vétót, Trump pedig követeli is, hogy így tegyenek

Von der Leyen ENSZ-gyűlésen tett, uniós importvámokról szóló nyilatkozata alapján a brüsszeli és washingtoni irányváltás politikai és jogi szempontból is kulcsfontosságú. Eddig az Európai Tanácsban mindig egyhangú döntésre volt szükség, mert a szankciók, így az embargók bevezetése is konszenzushoz kötött, így Magyarország minden alkalommal meg tudta vétózni a javaslatokat.

A vámok viszont kereskedelempolitikai eszköznek számítanak, amelyekről minősített többséggel lehet határozni.

A döntés megakadályozásához legalább 4 tagállam kell, amelyek az uniós lakosság több mint 35%-át képviselik. Viszont a vezetékes orosz olaj- és gázimport már csak Szlovákiát és Magyarországot érinti, így kicsi az esély, hogy blokkoló kisebbséget tudnának kialakítani, ha még lennének is partnerországok – forrásaink Ausztriát és Ciprust említették, mint lehetséges vétózók –, akkor is a lakosságszámra vonatkozó elváráson bukna el egy koalíció.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

A magyar energiaellátás helyzetéről, a jelenlegi trendekről, legnagyobb kockázatokról és a hosszú távú kilátásokról is beszélnek a legnagyobb hazai szakértők szakmai konferenciánkon. Ne maradjon le róla!

Információ és jelentkezés

Az új vámok ráadásul a jelenlegi árakhoz képest komoly pluszköltséget jelentenének, amivel a magyar kormány egyik fő érve, a rezsiköltségek alacsonyan tartása is veszélybe kerülne.

Von der Leyen a bejelentéskor emlékeztetett, hogy az EU az elmúlt két és fél évben radikális előrelépést tett az orosz energiafüggőség csökkentésében. „Masszívan csökkentettük az orosz gázimportot, teljesen megszabadultunk az orosz széntől, és jelentősen csökkentettük az olajimportot is” – fogalmazott, majd hozzátette:

Még mindig érkezik némi orosz olaj Európába, és ezt most vámokkal akarjuk megadóztatni, hogy végleg megszüntessük ezt a kiskaput.

A Bizottság tervei szerint 2028 helyett már 2027 januárjától teljesen tiltanák az orosz LNG-importot is, ami újabb lökést adna a leválási folyamatnak. Ez a magyar kormány számára nem volt különösen érzékeny pont, mivel vezetéken importálja az orosz energiahordozókat, így a kormány eddig arról beszélt, hogy nem készülnek blokkolni a 19. szankciós csomagot.

Donald Trump amerikai elnök eközben belpolitikai súllyal is felvetette a kérdést, ami egy erős váltást jelez. Augusztus végén Orbán Viktor levelet írt az amerikai elnöknek, amikor az ukránok rendszeresen drónokkal támadták a Barátság kőolajvezetéket. Trump a kormányfő nyomtatott levelére kézzel írt választ adott, amelyben azt írta:

Nem örülök, hogy ezt hallom. Nagyon mérges vagyok miatta, szólj Szlovákiának is. Jó barátom vagy.

Kedd este viszont már azt mondta, ha felhívná Orbán Viktort, akkor az elnök szerint Magyarország kész lenne felhagyni az orosz olajimporttal.

Ez a kijelentés Magyarországon is nagy visszhangot váltott ki. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor szkeptikusan reagált: hogy támogatják Trump béketörekvéseiket, de

a földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni.

A helyzet azonban egyre inkább Magyarország és Szlovákia ellen fordul. Brüsszelben már nem pusztán politikai, hanem jogi eszközökkel is kikerülnék a magyar vétót, miközben az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtaná az orosz olajszállításokat. A Bizottság emellett pénzügyi ösztönzőkkel is próbálja megnyerni a magyar kormányt: kedden azt közölte a testület, hogy pénzügyi és jogi segítséget is készek adni a leváláshoz.

Óvatosan mondják, de nem kertelnek: ennyi volt

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője a szerdai bizottsági sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Brüsszel tisztában van Magyarország és Szlovákia sajátos helyzetével. Mindkét ország tengerpart nélküli, amelynek sokkal nehezebb és költségesebb az alternatív ellátási útvonalak kiépítése. Itkonen szerint a Bizottság kész minden szükséges támogatást megadni, legyen szó új vezetékekről, LNG-kapacitásokról vagy diplomáciai egyeztetésekről harmadik országokkal. Hozzátette, hogy a Barátság-vezeték elleni nyári ellátási zavarok egyértelműen megmutatták:

nincs vesztegetni való idő, Európának gyors ütemben kell diverzifikálnia energiaforrásait, különösen azokban az országokban, ahol a függőség a legnagyobb.

Miközben Magyarország és Szlovákia most még hezitál, és a magas költségekre, földrajzi és fizikai nehézségekre hivatkozik, a szintén tengerpart nélküli Csehország példájára mutogatnak a legtöbbször az uniós vitákban. A cseh eredmények azt mutatják, hogy a leválás nemcsak lehetséges, hanem hosszú távon gazdasági előnyökkel is járhat. A csehek 2022-ben még szinte teljes egészében orosz gázra támaszkodtak, és a kőolajuk jelentős része is az 1962 óta működő Barátság-vezetéken érkezett. Az ukrajnai háború kitörése után azonban politikai döntést hoztak a leválásról, és példátlan sebességgel hajtották végre a szükséges beruházásokat.

A kőolaj esetében kulcsszerepe volt a Transz-Alpesi (TAL) vezeték kapacitásbővítésének. A trieszti kikötőből induló, Ausztrián és Németországon keresztül Csehországba érkező vezeték évi 8 millió tonnára növelt kapacitása 2025 elejére tette lehetővé, hogy az ország teljes kőolajszükségletét nyugati forrásokból fedezzék. 2024 áprilisában Petr Fiala miniszterelnök ünnepélyesen bejelentette: hatvan év után először egyetlen csepp orosz olaj sem érkezik az országba.

A diverzifikációt új beszerzési források tették lehetővé, köztük Azerbajdzsán, Kazahsztán és Norvégia, de érkeztek szállítmányok még távolabbi régiókból is, például Dél-Amerikából.

A földgáz esetében a csehek LNG-terminálokhoz kötöttek le kapacitásokat Hollandiában és Németországban, miközben bővítették a regionális vezetékhálózatot. A 2022-ben megnyílt holland Eemshaven LNG-terminálról évente 3 milliárd köbméter gáz jut el Csehországba, ami a korábbi orosz import jelentős részét pótolta. Emellett hosszú távú megállapodást kötöttek a németországi Stade terminállal is. A földgázforrások diverzifikációját a norvég és nyugat-európai vezetékes gáz biztosítja, valamint új interkonnektorok épültek Lengyelország és Szlovákia felől. A stratégia része volt a fogyasztás csökkentése is: 2021 és 2023 között a cseh gázfelhasználás mintegy 30 százalékkal esett vissza.

A leválás komoly költségekkel járt. A 2022-es energiaválság idején a gáz és az áram ára több mint duplájára emelkedett, az infláció meghaladta a 15 százalékot, és a kormány 100 milliárd cseh koronás támogatási csomaggal volt kénytelen megvédeni a lakosságot és a vállalatokat. Ugyanakkor az EU is jelentős támogatást nyújtott: a REPowerEU program keretében több milliárd euró érkezett infrastruktúrafejlesztésekre, köztük a Stork II lengyel–cseh gázvezeték megépítésére és a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére.

2025-re Csehország energiaellátása stabilizálódott, az ország teljesen megszabadult az orosz olajtól és gáztól, és ellátásbiztonsága jelentősen javult.

Brüsszeli szemmel Magyarország számára ez a cseh példa azt üzeni, hogy a leválás lehetséges, de gyors és átfogó döntésekre van szükség, és ez minél később történik, annál költségesebb lehet – ám az EU-források a költségvetési terheket mérsékelhetik. Brüsszel most olyan jogi és pénzügyi kereteket teremt, amelyek révén Budapest már nem tudja tovább halogatni a döntést.

Azt egyébként nem lehet mondani, hogy Magyarország ne tett volna diverzifikációs lépéseket. Az olaj esetében a Horvátországból érkező Adria-vezeték kapacitását bővítették, de a Mol Nyrt. szerdai jelzései alapján még ez nem kielégítő.

Valamint az elmúlt években több, oroszon kívüli gázszerződést is kötött, de ezek összesített volumene még nem elégséges ahhoz, hogy teljesen kiváltsák az orosz importot. 2025 szeptemberében az MVM tízéves szerződést írt alá a Shell-lel, amely a legnagyobb nyugati gázbeszállítói megállapodásnak számít, ugyanakkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra és a földrajzi adottságok miatt továbbra is meghatározó marad az orosz gáz szerepe.

2024 júniusában Magyarország 5 százalékos részesedést vásárolt az azeri Shah Deniz gázmezőből, amely évente mintegy 1,5 milliárd köbméter földgázt biztosíthat.

Ezen kívül a horvát LNG-terminálról is érkezik gáz, évente körülbelül 1 milliárd köbméter, valamint a román és horvát interkonnektorokon keresztül is zajlik/történhetne import, például Csanádpalotánál és Drávaszerdahelynél. Bár a kormány több lépést tett a diverzifikáció érdekében, az oroszokkal kötött hosszú távú szerződést nem bontotta fel, így a nem orosz források jelenleg csak részlegesen csökkentik a függőséget.

Címlapkép: Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Trump Turnberry golfpályán, Turnberryben, Skóciában, 2025. július 27-én, pénteken. (Hivatalos Fehér Házi fotó: Daniel Torok)