Teljesen felforgatja az egészségügyet a mesterséges intelligencia

2026 elejétől az Egyesült Államokban a Medicare egy pilot programot indít, amely AI-t alkalmaz bizonyos járóbeteg-kezelések előzetes engedélyezésére. A cél a pazarlás, azaz a fölösleges szolgáltatásokra fordított kiadások csökkentése és a költséghatékony ellátás biztosítása. A rendszer támogatja ugyan a döntéshozatalt, ám a végső szó az orvosoké lesz. A kritikusok szerint persze az innováció számos – korántsem csak adatvédelmi, hanem etikai, minőségbiztosítási és ellátásbiztonsági – veszélyt rejt.

2024 decemberére több mint 1,1 millió ember csatlakozott, és közülük sokan már vérmintát is adtak az Egyesült Királyság legnagyobb egészségügyi kutatási programja, az Our Future Health (OFH) keretében. A cél, hogy akár 5 millió önkéntes bevonásával – és természetesen a mesterséges intelligencia segítségével – új módszereket fejlesszenek ki a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és kezelésére.

A kialakuló kockázati profilok alapján a tervek szerint olyan betegségkockázati pontszámokat számítanak ki a kutatók, amelyek révén kiszűrhetők a legveszélyeztetettebbek. Ez lehetőséget nyújt majd arra, hogy kifejezetten az ő részvételükkel új diagnosztikai eljárásokat vagy kezeléseket teszteljenek. Mindez javítja a terápiás megoldások hatásfokát, közvetve az emberek jóllétét, nem mellesleg pedig drasztikusan csökkentheti az egészségügyi kiadásokat. 

Franciaországban 2018 óta szintén az egészségügy az egyik kiemelt ágazata a mesterséges intelligencia fejlesztéseknek, itt a Health Data Hub szolgál hasonló célokat. Nem véletlen, hogy egyre több állam kapcsolódik ilyen kezdeményezésekhez, vagy indít be hasonló projekteket – a jövő ugyanis a digitális, sőt, a mesterséges intelligencia által nagyban támogatott egészségügy felé vezet.

Portfolio Private Health Forum 2025

Hasonló témákról is szó esik majd a Portfolio Private Health Forum 2025 konferencián.

Információ és jelentkezés

Robotok, diagnosztizáló programok

A jövő kórházában minden bizonnyal mesterséges intelligencia segíti majd a diagnózisalkotást, monitorozza a páciensek állapotát, optimalizálja a műtétek sorrendjét és magukat a beavatkozásokat is. Robotok támogatják az ápolókat, automatizált rendszerek kezelik az adminisztrációt, és valós idejű adatok alapján zajlik a szakmai döntéshozatal.

A kórházak hálózatba kapcsolt, adatvezérelt egységek lesznek, ahol az AI szinte minden téren támogatja az orvosokat, ápolókat és a kórházak üzemeltetéséért felelős szakembereket.

A betegellátás így gyorsabbá, pontosabbá és költséghatékonyabbá válik, miközben az orvos-beteg interakció – például az empatikus kommunikáció – megmarad az embereknek.

Az MI-alapú megoldások használata az egészségügyben azonban már nem a jövő, hanem a jelen. A különféle algoritmusok és gépi tanulási rendszerek képesek:

• képalkotó diagnosztikában – például CT, MR, röntgen felvételeken – felismerni a daganatos elváltozásokat, töréseket vagy érrendszeri problémákat,
• elektronikus egészségügyi dokumentáció feldolgozására, automatikus kitöltésére, orvosi jegyzetek értelmezésére,
• távmonitorozásra, például szívritmuszavar vagy vércukorszint figyelésére valós időben,
• kockázatelemzésre, azaz előrejelezni bizonyos betegségek kialakulását az életmód, genetika és egyéb paraméterek alapján,
• robotsebészeti beavatkozások támogatására: precízebb sebészi mozdulatok kivitelezésére vagy hibák kiszűrésére,
• chatbotok és AI-alapú asszisztensek bevetésére a betegkommunikációban, az időpontfoglalási rendszer vagy gyógyszeradagolási emlékeztetők működtetésében.

Milyen munkaköröket válthat ki az MI?

Bár az egészségügy különösen érzékeny és emberközpontú terület, bizonyos feladatok már most is jól automatizálhatók, ezért potenciálisan a következő pozíciók léte a legveszélyeztetettebb:

Képalkotó diagnosztikai asszisztensek

A mesterséges intelligencia algoritmusai – mint a Google DeepMind vagy az IBM Watson Health – már most is versenyképes pontossággal képesek értelmezni a felvételeket, ami csökkenti az emberi kiértékelés szükségességét, különösen rutinesetekben.

Egészségügyi adminisztrátorok, dokumentációs asszisztensek

Az AI képes automatikusan rögzíteni a páciens-szakember közti beszélgetéseket, kitölteni az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat, és napra (azaz inkább másodpercre) készen kezelni a biztosítási dokumentációkat.

Ügyintézők, időpontfoglalók

A betegirányítást, időpontfoglalást és az alapvető tájékoztatási funkciók ellátását már ma is sok országban végzik hatékonyan chatbotok és AI-alapú hangasszisztensek.

Alapkutatási adatelemzők

Mivel az AI hatalmas adattömegek átvizsgálására és összefüggések feltárására képes, segítségével bizonyos bioinformatikai és klinikai kutatási teendők részben automatizálhatók.

A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.

A gyógyszerkutatásban nagyok a lehetőségek

A Deloitte Global nemrégiben publikált felmérése szerint jelenleg a világ vezető egészségügyi vállalatainak csaknem háromnegyede kísérletezik vagy ismerkedik behatóan a generatív mesterséges intelligenciával, és vizsgálja a felhasználás lehetséges területeit.

Első helyen áll jelenleg e tekintetben az időigényes és drága gyógyszerkutatás, ahol a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen felgyorsítja a rendelkezésre álló egészségügyi információkra épülő fejlesztési folyamatokat, a kísérleti szakaszban lévő készítmények várható hatásának felmérését, hitelesítését, ráadásul új perspektívákat nyit az innováció terén. A költségek csökkentésével ráadásul az új technológia használata növeli a piaci szereplők versenyképességét és hatékonyságát.

A diagnosztika az a terület, ahol az egészségügyi szakemberek a jövőben olyan eredményeket érhetnek el a generatív AI-eszközök segítségével, amilyenekre önerőből nem volnának képesek.

Itt azonban fontos megjegyezni, hogy

az elért eredmények értékelésekor az emberé a döntő szó (és felelősség), különösen, ha a diagnózis felállításáról és a kezelési javaslatokról van szó.

A generatív AI-modellek értéküket és az alkalmazásukba vetett bizalmat jelentős részben az eredmények orvosok által végzett felülvizsgálata és hitelesítése határozza majd meg - hívja fel a figyelmet a Deloitte tanulmánya.

Így tehát akármit is hoz a jövő,

alapvetően az egészségügyben sem azzal kell számolni, hogy teljes munkakörök szűnnek meg, hanem azok egy része kerül át az AI által végzett/támogatott üzemmódba.

Az AI új munkaköröket is létrehoz

Mindeközben természetesen az AI létre is hoz új típusú feladatokat és szakmai szerepeket. Ezek közé tartozhat

• az egészségügyi AI-specialista,
• az orvosi adatmenedzser,
• a mesterséges intelligencia által generált javaslatokat, eredményeket validáló AI-kurátor,
• a sebészeti vagy terápiás robotokat kezelő és karbantartó egészségügyi technikus,
• valamint az AI által támogatott mobilalkalmazások és távterápiás rendszerek felügyeletét és használatát oktató szakember. 

Ha minden jól megy, az AI fejlődése ellenére az egészségügy mindig is emberközpontú marad. Az empátia, a klinikai ítélőképesség vagy az orvos-beteg kapcsolat nem váltható ki algoritmusokkal. Az egészségügyi dolgozók nem lecserélhetők, de a mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban hozhatnak döntéseket, több adathoz férhetnek hozzá, és sokkal kevesebb rutinfeladattal kell megbirkózniuk nap mint nap. 

Persze ez sem mindig előny. Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint az endoszkópos rákfelismerést segítő AI használata hat hónap után drasztikusan csökkentette az orvosok önálló teljesítményét. Az adenóma-felismerési arány 28%-ról 22%-ra esett vissza, amikor az orvosok ismét az AI támogatása nélkül dolgoztak. Az AI túlzott használata tehát hosszú távon akár alá is áshatja az orvosok éleslátását és rutinját.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images