Sokkolóan pozitív költségvetési szám érkezett Magyarországról - Mégis mi áll a háttérben?

Az elmúlt hónapok arról voltak részben hangosak, hogy idén is elcsúszik a költségvetés az eredeti pályáról, a rosszabb GDP-növekedési számok, valamint a be nem tervezett gazdaságpolitikai lépések miatt az eredeti 3,7%-os hiánycél már rég nem tűnik teljesíthetőnek (legutóbb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már 4-4,5%-os GDP-arányos deficitet jelzett előre).

Ehhez képest sokaknál váratlanul hathatott a KSH szerda reggel megjelent közlése a második negyedéves kormányzati szektor egyenlegéről, amely GDP-arányosan 2,2%-os többletet mutatott, és ennél magasabb többletre az adatok 1999-es rendelkezésre állása óta csak egyszer volt példa.

És miközben látványosan kedvező lett a második negyedéves adat, a kormány nem lett optimistább az egész évre nézve ettől, ami felettébb furcsán hathat. Sőt, a szintén szerdán megjelent, Eurostatnak kiküldött EDP jelentésből az olvasható ki, hogy az egész évre vonatkozóan a kormányzati szektor hiányát az áprilisban várt 3272 milliárd forintról a kormány 3707 milliárd forintra emelte. Így jön ki az, hogy az eredeti 3,7%-os hiánycél már inkább 4,3%.

Ezen a ponton ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a 4,3%-os hiányvárakozás teljesülését is jelentős kockázatok övezik. Az EDP táblázataiban ugyanis lehet találni egy olyan sort, hogy a kormány 301 milliárd forintos "követelést" számolt el a bevételi oldalon, az RRF forrásokhoz kapcsolódóan. A jelenlegi állás szerint azonban ez a pénz jó eséllyel idén egyáltalán nem fog beérkezni a büdzsébe (érdekes, hogy az áprilisban megjelent EDP jelentésében a kormány ezen a soron még -153 milliárd forintot tartott nyilván), és ha ez megtörténik, akkor

az idei valós hiányvárakozás valahol 4,6% környékén lehet.

Mi van a háttérben?

Sokakban adódhat a kérdés: ha a második negyedév ennyire jól sikerült az állami költségvetésnek, akkor miért lett pesszimistább a kormány és a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium az egész éves hiány tekintetében.

A válasz igencsak kézenfekvő a részletes kormányzati szektor adatok alapján: a második negyedévben leginkább egyszeri hatásoknak volt köszönhető a kiugróan kedvező költségvetési adat, mindez azt jelenti, hogy legjobb tudásunk szerint ez a folyamat nem fenntartható.

A költségvetés idén megjelent havi pénzforgalmi számai alapján már látni lehetett, hogy a második negyedév összességében jól sikerült, de főként annak köszönhetően, hogy hatalmas összegek érkeztek májusban és júniusban az állami cégektől (MVM, Szerencsejáték Zrt., Corvinus Zrt., utóbbi feltehetően a reptértől származott). A részletes júniusi pénzforgalmi adatokból az NGM kimutatta, hogy a társaságoktól származó bevételek 2025 első félévében 420 milliárd forinthoz közelítettek, míg ugyanez az adat 2024 első hat hónapjában alig volt 30 milliárd forint.

Ugyanezt támasztják alá tulajdonképpen a szerdán megjelent részletes kormányzat szektor adatok. A költségvetés bevételi oldalának bontásából kiolvasható, hogy az egyéb bevételek az idei második negyedévben 1976 milliárd forintra rúgtak, míg egy évvel ezelőtt 1620 milliárd forint volt ez az összeg. A kormányzati szektor adatok között az egyéb bevételeknél könyvelik el az állami cégektől érkező osztalékbevételeket. Az 1976 milliárd forintos egyéb bevételi összeg egyébként soha nem látott mértékű ezen a soron.

A bevételi oldal növekedését tehát leginkább az állami cégek osztalékbevétele segítette, de más tényezők is a költségvetési többlet irányába hajtották a folyamatokat:

• Az áfabevételek 10%-kal nőttek a 2024 második negyedévéhez képest.
• A folyó jövedelem- és vagyonadók 15%-kal voltak magasabbak.
• A TB hozzájárulások 8%-kal emelkedtek.
• A tőkeadók 10%-kal lettek magasabbak.
• A kiadási oldalon pedig a kamatkiadások 19%-os év/év csökkenése volt látványos, valamint az egyéb kiadások 13%-os zsugorodása.

Az összes kiadás 1%-kal nőtt csupán, az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások nőttek érzékelhetően, egy év alatt 15%-kal, de közben a munkavállalói jövedelmek is szépen gyarapodtak, 10%-kal év/év alapon.

Az is tudható, hogy a költségvetésért felelős NGM idén több olyan lépést is hozott, ami átmenetileg javítja az idei kiadási oldalt: májusban Kisgergely Kornél államtitkártól tudtuk meg, hogy jelentős zárolásokat hajtott végre a kormány a büdzsében, és az állami társaságoknak a személyi kiadásaikon kellett spórolniuk.

Az első félévben a KSH jelentése szerint GDP-arányosan 0,7% volt a deficit, vagyis a második félévben hatalmas deficithalmozásra van lehetősége a kormánynak, az egész éves 4,3%-os deficit eléréséig. Ha elfogadjuk, hogy a második negyedévben látott egyenlegjavító tényezők nem tartósak, és figyelembe vesszük az év utolsó hónapjaira tervezett kormányzati intézkedések egyenlegrontó hatásait (szja-mentesség, nyugdíjas utalvány, nyugdíjkorrekció), valamint azt, hogy a kormány (a választásokhoz közeledve még inkább) az utolsó hónapban bekapcsolja a pénzszóró gombot, akkor reális forgatókönyv, hogy a deficit látványos növekedéséről szóló jelentéseket kapunk a következő hónapokban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ