Nagy Márton hatalmas vállalati támogatásokat lengetett be

Nagy Márton előadásában a bizonytalan világgazdasági környezetben Magyarország helyzetét és a kormány gazdaságpolitikai válaszait mutatta be. A miniszter szerint a magyar gazdaság hosszú távon is növekedési többletet mutat Németországhoz és az EU-hoz képest: 2000 és 2024 között a GDP-növekedés átlagosan 1,3 százalékponttal haladta meg a német, és 1,0 százalékponttal az uniós ütemet. Válságmentes időszakokban ez a többlet 2,3 százalékpont is lehetett.

Magyarország az Európai Unió nélkül gazdaságilag tud-e sikeres lenni?

– tette fel a kérdést a politikus előadása elején, majd jelezte, hogy a kormány adókedvezményekkel igyekszik segíteni a lakosságot és a vállalati szférát is, amelynek kedvezményes hitelekkel is támogatják.

Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt időszakban mi jellemezte a magyar gazdaságot, akkor emlékeztetett, hogy az előző évtizedben a magyar gazdaság mindig 2 százalékkal tudta felülmúlni növekedésben a német és az EU-s teljesítményt. Most, a válságok időszakában 1,3 százalékkal lehet meghaladni Németország és az unióét 1 százalékkal.

Fel kell tenni a kérdést, hogy ez az összefüggés fennáll most, vagy fennáll a jövőben? Azért, mert jelenleg az unió egy nagyon súlyos versenyképességi válság van. A németeknél most lehet a harmadik recessziós év, amelyre nem volt példa a II. világháború óta

– tette hozzá, jelezve, hogy a legfontosabb magyar gazdasági partner gyengélkedése nem egy ciklikus, hanem egy strukturális probléma.

Ezek után prezentációjában rávilágított német gazdaság 2023-ban 0,9, 2024-ben 0,5 százalékkal zsugorodott, és 2025-re is csak 0,2 százalékos növekedést várnak, amit 2026-ra 1-1,5 százalékosra becsülnek. A jövő évre ebben segítséget jelenthet a berlini expanzív költségvetési politika, de a politikus szerint még bizonytalan, hogy ez strukturális impulzust ad-e a német gazdaságnak.

Úgy véli a miniszter, hogy az Európai Bizottság által kötött amerikai kereskedelmi megállapodás a vámháborúban kifejezetten kedvezőtlen, így „a földön fekvő németekbe” rúgnak bele.

Németországba a magyar export hozzáadott értéke a GDP-hez 16,9 százalék, míg az Egyesült Államokéba 8,9 százalék. Mindezek kihívást jelent a magyar konjunktúrának, amely erősen támaszkodik a két országba irányuló kivitelre.

Nagy Márton elmondta, hogy a növekedés fő forrása a belső fogyasztás és a fiskális expanzió lehet, miközben az export nettó hatása negatív maradhat. Az IfW Kiel és más német kutatóintézetek szerint az amerikai vámok önmagukban 0,2–0,5 százalékponttal vethetik vissza a GDP-bővülést. Németország 2026-ban a GDP 2,8 százalékát fordíthatja védelemre, 126,7 milliárd euró értékű állami beruházást tervez, és 6,5 milliárd euróval csökkenti a villamosenergia-rendszerhasználati díjat, miközben 3 milliárd eurós villamosenergia-adó-kedvezményt is meghosszabbít. A költségvetési deficit 3-3,6 százalékra emelkedik rövid távon, utoljára a Covid volt ilyen német fiskális impulzus. Az államadósság – amitől szerinte a németek rettegnek – a GDP 60 százaléka fölé emelkedhet, de kérdés, hogy ez pontosan milyen hatással alakul.

Másik külső kockázatként említette a Franciaországban az elmúlt másfél évben kibontakozó kormányválságokat és politikai bizonytalanságot.

Nagy Márton a németeket érő kihívásokra visszatérve beszélt arról, hogy az ország autóipara Kínában, de még az Európai Unióban is teret, piacot veszít.

A miniszter felidézte, hogy a cégvezetőkkel tartott találkozóin mindig azt hallja, hogy ugyanez történt a '80-as és '90-es években a japán márkák betörésekor is ez történt. Szerinte viszont technológiaváltás van, amit ezzel a hozzáállással nem nyerhetnek meg a német gyártók.

Egyelőre a német üzleti hangulat alapján a gazdasági élet szereplői bizalmatlanok az új berlini költségvetési politikával szemben. „Könnyű azt mondani, hogy rá fogjuk a németekre és az EU-ra a magyar gazdaság nehézségeit, de egy erősen beágyazott gazdaság esetében átszivárognak ezek a hatások a beruházásokon, ipari termelésen, exporton keresztül” – mondta a miniszter.

Ezt azzal is magyarázta, hogy a német autóipar és a magyar mozgása szinte teljesen szinkronban van, ami jelzi a kölcsönös egymásra utaltságot. Felhívta a figyelmet, hogy a járműalkatrészek 44, az akkumulátorok több mint 55 százaléka megy Németországba.

Majd Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy a német üzleti hangulatindexek jobban jelzik előre a magyar GDP alakulását, mint a németet.

Így kijelenthető, hogy a német és az EU-s gazdaság nélkül Magyarország nem tud sikeres lenni

– adta meg a választ előadása elején feltett kérdésére a miniszter.

Nagy Márton szerint Donald Trump amerikai elnök vámháborús politikája pénzügyi szempontból kifejezetten racionális megközelítés. Úgy vélte, ha valaki állami bevételeket akar növelni, a vám az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz erre, hiszen az Egyesült Államok hatalmas fogyasztói piaca révén lényegében minden importtermékre kivetett vám azonnal jelentős bevételt eredményez.

A miniszter számításai szerint az USA havonta mintegy 20 milliárd dollárt, évente pedig 200–250 milliárd dollárt szedhet be vámbevételekből, amit az amerikai kormány szabadon felhasználhat gazdaságfejlesztésre, oktatásra vagy egészségügyre.

A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy egy ilyen rendszer logikáját maga is vonzónak tartaná, hiszen a vámbevétel közvetlen és stabil forrást biztosítana az államnak. Úgy fogalmazott, az amerikai megközelítés előnye, hogy először a pénz befolyik, és csak utána történik a költekezés, míg Európában gyakran fordított a logika: előbb költekeznek, majd később próbálják korrigálni az adósságot. Nagy Márton szerint ezért a vámháború kérdése gazdaságpolitikai szempontból nem irracionális, hanem logikusan felépített eszköz a költségvetési egyensúly fenntartására.

Ezután elmondta, hogy mivel a magyar autóipar nagyrészt a német beszállítói láncokon keresztül kapcsolódik az amerikai piacokhoz, az USA-vámok közvetett hatásai is súlyosak lehetnek: Németország USA-exportjának 28,3 százaléka autóipari termék, így az amerikai kereslet visszaesése Magyarországot is érinti. Az OECD-adatok szerint Magyarország az EU-ban a hetedik leginkább kitett ország az amerikai piac irányába a közvetlen és közvetett export alapján.

Fel kell tenni a kérdést, hogy most a lakosságra vagy a vállalatokra kell koncentrálni a magyar gazdaságban?

– folytatta előadását a miniszter. Szerinte eddig a fogyasztást élénkítették, ami segítette a cégeket is. Az elmúlt években a lakosság „jól érezte magát, volt pénze és tudott vásárolni”, a vállalatok viszont nem tudtak beruházni, mert bizonytalan helyzetben voltak.

Ismertette, hogy a magyar GDP növekedésének motorja 2025 végéig továbbra is a fogyasztás maradhat, a beruházások csak ezt követően erősödnek. Kitért rá, hogy amikor a költségvetést 3,4 százalékra prognosztizálták, most az adóbevételek az 1 százalék körüli jelenlegi várakozásoknál is azok, amiket vártak az áfabevételeknél, de a céges terheknél kisebb a bevétel.

Kiemelte, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek jól teljesítenek, míg a vállalati adóbevételek elmaradnak az előirányzattól.

Nagy Márton ennek kapcsán arról beszélt, hogy bár a gazdasági növekedés üteme 3–4 százalékról 1 százalékra csökkent, az áfabevételek továbbra is úgy alakulnak, mintha a korábbi, magasabb növekedési szint maradt volna érvényben. Ezt úgy értelmezte, hogy a fogyasztás visszaesése nem áll a bevételcsökkenés mögött, vagyis a lakossági kereslet stabil maradt.

A miniszter szerint az adatok azt mutatják, hogy a háztartások pénzügyi helyzete rendben van, a fogyasztás tehát nem gyenge pontja a gazdaságnak. Ezzel szemben a vállalatok teljesítménye elmarad a várakozásoktól, mivel kevesebb adót fizetnek be a tervezettnél, ami arra utal, hogy a növekedés lassulását elsősorban a vállalati szektor gyengébb szereplése okozza.

A háztartási hitelezés dinamikus, a vállalati hitelezés viszont visszafogottabb, és Nagy Márton jelezte, hogy ebben még nincs benne az Otthon Start Program ingatlanpiaci hatása.

Így rátért arra, hogy a kormány ezért a vállalatokra koncentrál majd, így a Demján Sándor Program folytatása 1+1 beruházásösztönző program folytatódhat, valamint már látszik abban is, hogy a Széchenyi Kártya Program (SZKP) likviditási hiteleinek kamatát 4,5-ről 3 százalékra csökkentette, hétfőtől — vagyis október 6-tól. Az SZKP beruházási hitelei továbbra is 3 százalékos kamattal vehetők igénybe 500 millió forintig, a mikrohitel-plafont pedig 150 millió forintra emelték.

Nagy Márton szerint a kormány a kis- és középvállalkozások számára nemcsak adó- és adminisztrációs könnyítéseket tervez, hanem a fogyasztóvédelmi és kereskedelmi szabályok enyhítését is. Úgy fogalmazott, hogy mindez kiegészül a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztési és támogatási lépésekkel, valamint az energiafüggetlenség erősítését célzó intézkedésekkel.

A miniszter kiemelte, hogy az egyik legfontosabb terület az elektromos áram költségeinek csökkentése, amit ipari méretű energiatárolók telepítésével lehet hatékonyan kezelni.

Szerinte, ha a napenergia-termelés csúcsidőszakában keletkező felesleget el tudjuk raktározni, majd este visszatáplálni, az jelentős megtakarítást eredményezhet. A nagy, úgynevezett BESS (Battery Energy Storage System) tárolók építését ezért elengedhetetlennek tartja, és emlékeztetett arra, hogy Németország már megkezdte ezek fejlesztését. Hozzátette, hogy Magyarországon a naperőművek kapacitása ma már nagyjából megegyezik a Paksi Atomerőműével, „így lényegében két Paksunk van – az egyik az atomerőmű, a másik a Solar Paks”.

Nagy tervek vannak a kormány célkeresztjében

Jönnek az adócsökkentések is – tette hozzá a miniszter a vállalkozásoknak adott segítségek kapcsán.

A miniszter hozzátette, hogy a kormány egy átfogó adócsomagon is dolgozik, amelynek fő elemei az adócsökkentés és az adminisztrációs terhek mérséklése.

Vizsgálják a szociális hozzájárulási adó további csökkentését, az áfa-alanyi mentesség határának emelését, a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tételét, valamint az egyéni vállalkozók költséghányadának növelését.

A kata szabályainak esetleges módosítását is napirenden tartják, de Nagy Márton szerint ezzel óvatosan kell bánni. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta a munkáltatói járulékot a kormány 28-ról 13 százalékra csökkentette, aminek eredményeként Magyarországon az adóék ma már az uniós átlag alatt van.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány egyik kiemelt célja a kis- és középvállalkozások adminisztratív és szabályozási terheinek csökkentése. Ennek része egy új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi csomag, amely több irányból is könnyítéseket hoz a kkv-k számára. A tervek szerint a békéltető testületekhez a vállalkozások is fordulhatnak majd, a hatóságok nagyobb arányban élhetnek figyelmeztetéssel a bírságolás helyett, emellett mentességi lehetőséget is kapnának a jóhiszeműen eljáró cégek. A miniszter kiemelte, hogy a kkv-k jelenleg nem részesülnek fogyasztóvédelmi védelemben, így ha egy nagyvállalat nem teljesíti megfelelően szerződéses kötelezettségeit, például hibás gépet szállít, a kisebb cégek gyakorlatilag eszköztelenek. A kormány ezért be kívánja vezetni a vállalkozások számára is elérhető jótállási és fogyasztóvédelmi jogintézményeket, ami szerinte jelentős előrelépést hozhat a kkv-k működési biztonságában.

A miniszter a mesterséges intelligencia (MI) területét a gazdaság versenyképességének új pilléreként említette. Mint mondta, a nemzeti MI-stratégia felülvizsgálata már megtörtént, és ennek eredményeként több konkrét fejlesztés is elindul. Ezek közé tartozik a szuperszámítógépes kapacitás bővítése, a társadalmi beágyazottság és a nemzetbiztonsági szempontok erősítése, valamint két új tőkealap létrehozása.

Az egyik egy 17 milliárd forintos korai fázisú kockázatitőke-alap, a másik pedig egy 51 milliárd forintos termékspecifikus tőkeprogram lesz, amelyek kifejezetten az innovatív, technológiai fókuszú fejlesztések finanszírozását célozzák.

A napenergiás helyzet kapcsán visszatért a már korábban felvetett problémára: a magyarok napelemfanatikusok, de az energiatárolói kapacitások nem épültek ki. Ennek egyik oka, hogy erre nem koncentráltak eléggé a hálózati oldalon, másrészről pedig az energiatárolási akkumulátor-technológia most ért arra a színvonalra, hogy a termelők mellé lehet ezeket építeni. Kiemelte, hogy ez egy hatalmas üzlet, egy kereskedelmi ingatlanfejlesztés, valamint a kitárolás komoly bevételeket hozhat ezen a piacon.

Elmondta, hogy az ilyen BESS-akkumulátorok ugyan importot jelentenek – ilyen nagy cellákat nem itthon gyártanak –, de közben az energiaimportfüggőséget jelentősen csökkentik ezeket. Ez a rezsivédelmi kiadásokat is drasztikus mértékben csökkentheti.

Így a miniszter szerint a tárolási kapacitások bővítése szerinte három fontos hatással jár: csökkenti a villamosenergia-árakat, mérsékli az ország importfüggőségét, és tehermentesíti a költségvetést a rezsivédelem kiadásai alól.

Nagy Márton zárásként hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője az energiafüggetlenség, a technológiai beruházások és a vállalkozások támogatásán múlik, ezért a kormány a „négy plusz egy” gazdaságpolitikai lépéssel ebbe az irányba tereli az országot – akár állami, akár magánbefektetéseken keresztül.

Címlapkép forrása: Portfolio