Akkorát szólt a magyar élelmiszerárak robbanása, hogy még most is visszhangzik

Világszerte elszálltak az élelmiszerárak

Az elmúlt években világszerte jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, amiért elsősorban az olajfajták drágulása volt felelős – derül ki az ENSZ élelmezési szervezetének (FAO) havi adataiból. És ha azt hinnénk, hogy már lecsengett a drágulás, akkor az elmúlt hónapok tendenciája megint óvatossá tehet mindenkit, hiszen az olajfélék ára mellett a tejtermékek drágulási üteme is megugrott.

A szeptemberi adatok alapján a FAO összesített árindexe majdnem 30%-kal volt magasabb, mint a 2014-16-os évek átlaga. Ezen belül a cukor világpiaci ára még egy hajszálnyival alacsonyabb is volt, mint tíz éve, illetve átlag alatti volt a gabona 5%-os drágulása is. Közben viszont az étkezési olajfélék ára 68%-kal ugrott meg, a tej 48,3%-kal kerül többe, míg a hús világpiaci áremelkedése az átlagosnak megfelelő, 27,8%-os volt.

A nyersanyagárak emelkedése azonban csak részben magyarázza az élelmiszerárak megugrását, hiszen az OECD által számított élelmiszerinfláció 2019 és 2025 között több mint 45% volt szemben a FAO árindexének 30 százalékos emelkedésével.

Az egész világon kiugró volt am magyar áremelkedés

Az FT cikke azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokban mekkora volt az élelmiszerárak emelkedésének üteme 2019 és 2025 között. A kérdéses időszakban a legtöbb országban jobban emelkedtek az élelmiszerárak, mint az általános inflációs mutató, a két kivétel Kína – és talán meglepő módon – Csehország.

Látszik, hogy Magyarország mindkét mutatóban az élen végzett a világon,

a kumulált infláció 49,9% volt, míg az élelmiszerárak 81,6%-kal emelkedtek az elmúlt hat évben.

A kettő közötti különbségben viszont van egy ország, mely megelőzött minket, Kolumbiában ugyanis hat év alatt „csak” 36,9% volt az infláció, az élelmiszerek drágulásában viszont majdnem utolértek minket.

Ha megvizsgáljuk, mekkora részt tesz ki a magyar inflációból az élelmiszerárak emelkedése, akkor az látszik, hogy ez az arány még most is egy százalékpont körül van. 2024 februárja és májusa között volt egy rövid időszak, amikor ez a hozzájárulás negatív volt, vagyis az élelmiszerárak visszahúzták a teljes áremelkedési ütemet, azóta viszont újra nő a hozzájárulás. Az év elején ez volt 1,5 százalékpont is, majd az árrésstopok bevezetésével visszaesett 0,84-re. Az azóta látott lassú áremelkedés viszont arra utal, hogy a kereskedők részben keresztárazásokkal próbálják kompenzálni az árrésstop hatásait, vagyis más élelmiszerek árait emelik.

Tavaly december óta az Eurostat is külön adatbázisban vizsgálja az élelmiszerárak változását, európai összevetésben is kimagaslik a magyar drágulási ütem, hiszen 2015-höz képest több mint a duplájukra emelkedtek az élelmiszerárak.

Ha alaposabban megvizsgáljuk az egyes termékcsoportokat, akkor tíz év alatt például a kenyér ára több mint két és félszeresére emelkedett Magyarországon, rajtunk kívül csak a lengyeleknél és a bolgároknál volt duplázás felett a drágulás. Ugyanakkor a hús árában dobogón sincs a 71,1%-os magyar áremelkedés. Ezen belül pedig például a sertéshús esetében hét országban is nagyobb volt az áremelkedés az elmúlt tíz évben, mint Magyarországon.

A tej fogyasztói ára tíz év alatt 57%-kal emelkedett a magyar piacon, Európában van tíz ország, ahol ennél is nagyobb drágulást tapasztaltak. A tojás árában csak a szlovák és az észt emelkedés haladta meg a 110%-os magyar drágulást 2015-höz képest. A gyümölcsök árában magasan Európa-bajnok Magyarország, több mint 170%-kal emelkedtek az árak tíz év alatt, miközben még a második Lengyelország sem ért el 100%-ot sem. De hasonló volt tapasztalható a zöldségek esetében is, ahol a 130%-os magyar áremelkedés kimagasló volt Európában.

Az egyes országok közti különbség kapcsán a Financial Times azt emeli ki, hogy miközben 2018 eleje óta Svájcban mindössze 7%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, Magyarországon a drágulás 93%-os volt. Hozzáteszik, hogy az alpesi országban a költségek magasak és stabilak, míg a magyar élelmiszerárak kapcsán annyit jegyeztek meg, hogy a kiugró emelkedésben

szerepe volt a forint 2021-22-es leértékelődésének, ami megfejelte a globális nyersanyagárak emelkedését.

A cikkben kiemelik, hogy az élelmiszerárak emelkedése miatt a magyar kormány árrésstopokat és különadókat vezetett be, illetve a külföldi kiskereskedelmi láncokat hibáztatta, mivel úgy érezte, hogy a féktelen drágulás rontja a népszerűségét.

Ha a forintárfolyam hatását akarjuk érzékeltetni, akkor érdemes megnézni az érintett devizák esetében a dollárhoz mért teljesítményt az elmúlt öt évben.

Látható, hogy hiába a 2025-ös év egyik nagy nyertese a forint, ötéves időtávon csak a dél-koreai won gyengült többet. Persze az élelmiszerárak változásában sok más is szerepet játszik egy adott ország nyersanyag-ellátottságától a helyi cégek súlyáig. Ha azonban a régiós versenytársakhoz (Csehország, Lengyelország) viszonyítjuk, akkor lehet összefüggés a kettő között. Különösen, ha a szintén kicsi és nyitott cseh gazdaságot vesszük viszonyítási alapnak, ott a korona majdnem 10 százalékkal erősödött hosszútávon a dollárral szemben.

Nehéz helyzet előtt a jegybankok is

Az FT cikke azt is kiemeli, hogy az élelmiszerinfláció közgazdaságilag sokáig nem volt jelentős tényező, általában azokban az országokban számított, ahogy nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek, így az alacsonyabb jövedelmű háztartások a jövedelmük lényegesen nagyobb részét költik élelmiszerre. Ráadásul az élelmiszerárak általában nem voltak jó előrejelzői a jövőben várható inflációnak, így a jegybankok sem fordítottak rájuk különösebb figyelmet.

Ez most változik meg, ma már a jegybankok sem mehetnek el szó nélkül az élelmiszerek drágulása mellett. Nemrég például a japán jegybank nagyrészt a rizs árának emelkedésével indokolta inflációs előrejelzésének emelését. Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank döntéshozója pedig arról beszélt, hogy az élelmiszerárak emelkedése nagyban befolyásolja a lakosság inflációs várakozásainak alakulását, ezért kiemelten érdemes figyelni.

A várakozások horgonyzása pedig a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú a jegybankok számára, különösen azokban az országokban, ahol tartósan a jegybanki cél felett van az infláció, mint például Magyarországon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio