„Ott vagyunk már?” – Megint döntés előtt áll az MNB

Még nincs itt a vágás ideje

Több mint egy éve kitart a 6,5%-os alapkamat, és komoly meglepetés lenne, ha ez most kedden változna meg. Jelenleg ugyanis semmi nem indokolja, hogy az MNB visszavegyen a két kulcsszóból, a türelemből és az óvatosságból.

Októberben negyedik egymást követő hónapban volt 4,3%-os az éves infláció, ami ugyan kicsivel elmaradt az előzetes várakozásoktól, de továbbra is a jegybanki célsáv (2-4%) felett alakult. Ráadásul a maginfláció 4,2%-ra emelkedett, így a szeptemberi célsávon belüli érték csak átmeneti volt.

Ráadásul a jegybank eddig is hangsúlyozta, hogy ez az inflációs érték az árrésstopok eredménye is, azok nélkül mintegy 1,5 százalékponttal lenne magasabb az áremelkedési ütem. A kivezetéssel nem biztos, hogy ez teljesen visszaépül majd, de arra nagy esély van, hogy emelkedni fog a drágulási ütem. A kérdés csak az, mikor vezeti ki a kormány az intézkedést.

A devizapiacon a forint az utóbbi hetekben is újabb és újabb csúcsokat döntött, majdnem két százalékkal erősödött az euróval szemben. Az azonban figyelmeztető jel lehet, hogy az elmúlt napokban a piac negatívan reagált a kormány hiánynövelési terveire, a forint mérsékelt gyengülése mellett a hosszú kötvényhozamok érezhetően emelkedtek. Vagyis a befektetők láthatóan érzékenyen reagálnak a gazdaságpolitikai fejleményekre, ami a választások előtt óvatosságot indokolhat.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Most még maradhat a kamat

A keddi ülésen komoly meglepetést okozna az alapkamat esetleges változtatása a fentiek alapján, egyelőre több okból sem fontolhatja meg a lazítást a Monetáris Tanács. Ráadásul a legutóbbi sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök elég egyértelmű utalást tett arra, hogy az idén nem várható a kamat csökkentése. Éppen ezért nem meglepő, hogy a Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül a jelenlegi kamatszint fenntartását várják most és decemberben is.

A legutóbbi kamatdöntés óta eltelt nagyjából egy hónap alatt a beérkezett adatok aligha késztették fejtörésre a Monetáris Tanácsot

- emelte ki Virovácz Péter.

Az ING Bank elemzője szerint ráadásul az októberi inflációs adatok nagyjából összhangban vannak az MNB korábbi előrejelzésével, vagyis ez sem indokol változtatást. A forint elmúlt egy hónapban mutatott teljesítménye és az inflációra gyakorolt kedvező hatása pedig biztosan meggyőzte a döntéshozókat arról, hogy az irány jó. A magas kamatok erősítik a forintot, az erősödő forint pedig fékezi az inflációt, elsősorban az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek esetében.

Vagyis kifizetődni látszik a türelmes és óvatos monetáris politika

- tette hozzá Virovácz.

A vártnál kedvezőbb októberi infláció és a hét elején másfél éves csúcsára erősödő forint árfolyam ellenére sem gondoljuk azt, hogy a jövő heti kamatdöntéssel meglepné a piacokat a Magyar Nemzeti Bank – emelte ki Árokszállási Zoltán. A lakosság inflációs érzékelése és várakozása is érdemben magasabb a jelenlegi átlagos áremelkedési ütemnél, az infláció pedig az árrésstopok nélkül még mindig 5% fölött mozogna – tette hozzá az MBH Bank elemzője.

Amennyiben az eddig felépített bizalmat az MNB egy meglepetésszerű kamatcsökkentéssel felborítaná, az azonnal forintgyengülést eredményezhetne

- figyelmeztet Árokszállási.

A változatlan alapkamat mellett a jegybank kommunikációja is az eddigi fő üzeneteket ismételheti meg, vagyis a türelem és az óvatosság maradhat a középpontjában – véli Varga Zoltán, az Equilor elemzője.

Mikor, ha nem most?

Az elemzők szerint tehát csak 2026-ban lesz lehetősége lazítani az MNB-nek. Ráadásul az év elején a bázishatás miatt meredeken eshet az infláció, az sem zárható ki, hogy 2% környékén lesz az áremelkedési ütem az első hónapokban. Akkor pedig már csak az lehet a kérdés, hogyan értékeli majd a Monetáris Tanács az árrésstopok kivezetésének lehetséges menetrendjét, illetve a választások előtti további elfojtott inflációs tényezőket (piaci és hatósági áremelések elhalasztását). 

Az elemzők óvatosak, a többség jelenleg

mindössze két 25 bázispontos csökkentésre lát teret 2026-ban.

Árokszállási Zoltán szerint valamikor a jövő év közepén kerülhet sor az első kamatcsökkentésre, abban az esetben, ha a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések és az árrésstopok majdani kivezetése nem okoz túlzottan nagy inflációs nyomást.

Az árrésstopok meghosszabbítása és kibővítése továbbra is bizonytalanságot hordoz a monetáris politika számára. Minél tovább vannak velünk az intézkedések, annál nagyobb az esélye annak, hogy a kivezetés utáni felpattanás mértéke kellemetlen meglepetést okozzon

- emelte ki Virovácz Péter. Ráadásul szerinte a későbbi kivezetéssel az MNB számára is kitolódik a döntési bizonytalanság, hogy mi történik majd az árszabályozások elengedése után.

Az ING Bank elemzője szerint az idén és jövőre is 5 százalékra emelt költségvetési hiánycél tehát ehhez képest erősebb fiskális (és így keresleti) impulzust jelent, ami az előrejelzési modellek logikája alapján az alappályához képest inflációs többletet jelent a monetáris politika időhorizontján. Még ha a forint erősödése ebből ellensúlyoz is valamennyit,

a felfelé mutató inflációs kockázatok egyértelműen megnőttek.

Éppen ezért Virovácz szerint az jelenthet változást az eddigiekhez képest, ha Varga Mihály jelzi a piacok számára, hogy a korábbinál lazább fiskális pálya az MNB számára is meghatározó tényező a jövőbeli kamatdöntések során. Ezzel jelezheti a jegybank elnöke, hogy akár a korábban gondoltnál is hosszabb ideig maradhat magas a hazai kamatkörnyezet.

Hasonlóan vélekedik Nyeste Orsolya is, az Erste Bank elemzője szerint a rövid távú költségvetési kockázatok emelkedése még inkább az óvatos monetáris politika fenntartásának irányába mutat.

Nyeste szerint önmagában nem lesz elegendő a jegybanknak az sem, hogy az év elején tartósabban 3 százalék alá eshet az infláció, hiszen az árréstopok és az egyéb adminisztratív árkorlátozó intézkedések miatt jelentős elfojtott infláció van a rendszerben. Miközben a mögöttes inflációs folyamatok annyira nem megnyugtatóak: a legutóbbi októberi adatok szerint pl. gyorsult a piaci szolgáltatások inflációja. Ráadásul a várakozások továbbra is magasak A fentiek tehát azt sugallják, hogy még hónapokig maradhat a jelenlegi kamatszint.

Koncz Péter szerint sem várható kamatvágás a következő hónapokban: a Századvég Konjunktúrakutató elemzője szerint a kedvező inflációs folyamatokban az árrésszabályozás bevezetése, majd kiterjesztése jelentős szerepet játszott, annak esetleges kivezetése megnövelné az inflációs nyomást a gazdaságban, amivel a Monetáris Tanácsnak is számolnia kell.

Címlapkép forrása: Shutterstock