Hallgat a kormány: úgy befűthetnek Magyarország alá, hogy azt mindenki megemlegeti

2019. május 18. 05:46    
nyomtatás
 
Az elmúlt években a gazdaságpolitika népszerű felfogásának számított az úgynevezett magas nyomású gazdaság (high pressure economy), mellyel elsősorban a Fed kacérkodott a válság után. Ha jobban megnézzük, akkor nagyon sok jel utal arra, hogy Magyarországon az MNB és a kormány még az amerikainál is jobban törekszik erre. De mi is az a magasnyomású gazdaság? Mik az előnyei és a hátrányai?


Mitől lesz magasnyomású egy gazdaság?


Régóta ismert tény a közgazdaságtanban, hogy egy ország gazdasága időnként hajlamos túlfűtötté válni, erre általában akkor kerül sor, ha a kibocsátása jóval a GDP potenciális szintje fölé emelkedik. A szakemberek azonban évtizedekig egyetértettek abban, hogy ez negatív folyamat, ilyen esetben hűteni kell a gazdaságot.

Az elmúlt néhány évben a magas nyomású gazdaság elmélete ezzel a korábbi alaptézissel szállt vitába. Ennek lényege, hogy a 2008-as válságot követő kilábalás során akár pozitívum is lehet, ha a GDP tartósan potenciális szintje felett tud növekedni. Az elmélet mellett érvelők elsősorban azt hozzák fel, hogy a válság során sokan elveszítették a munkájukat, vagyonukat, megtakarításaikat, nekik pedig időbe telik, mire talpra állnak, így átmenetileg tolerálható a túlfűtöttség. Másképpen fogalmazva: gazdasági visszaesések után a potenciális kibocsátási szint becslése bizonytalan, ezért a túlzottan óvatos gazdaságpolitika konzerválhatja az alacsonyabb gazdasági teljesítményt.

2018.05.17 05:43 Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot

A magasnyomású gazdaságról, illetve annak szükségszerűségéről először Janet Yellen korábbi Fed-elnök beszélt 2016 októberében. Akkor komoly piaci nyomás volt a Feden, hogy emelje a kamatot, mivel a gazdaság helyzete azt indokolná. A jegybank a válságot követően 2015 decemberében kezdett szigorítani, utána viszont volt egy egyéves szünet a második kamatemelés előtt. Vagyis októberen már tíz hónapja várta mindenki az újabb lépést, annak elmaradását indokolta Yellen a magas nyomású gazdaság szükségességével. Igaz, Yellen később igyekezett visszakozni a magasnyomású gazdaság koncepciójától.

De tényleg, mitől alakul ki a magas nyomás egy gazdaságban? Alapvetően attól, hogy a gazdaságpolitika több csatornán keresztül többletkeresletet generál. Ilyenek eszközök lehetnek például:

  • Negatív reálkamat
  • Gyenge devizaárfolyam
  • Lazító (nem megszorító) költségvetés
  • Gyors bérnövekedést támogató jövedelempolitika


Mennyire magasnyomású ma Magyarország?


A magas nyomású gazdaság koncepciójával kapcsolatban még ma is zajlik a vita a nemzetközi közvéleményben, viszont a jelek szerint élen jár Magyarország az új modell támogatásában. Az elmúlt években Matolcsy György MNB-elnök többször említette, hogy a magyar gazdaság számára is kiutat jelenthet az elmélet.

Említettük, hogy a gazdasági túlfűtöttség egyik fontos jellemzője, hogy a GDP huzamosabb ideig potenciális szintje felett nő. Ez abszolút igaz Magyarországra az elmúlt években, hiszen a kapacitáskihasználtság a csúcson van, a gazdaság évek óta a potenciális növekedési üteme felett bővül.

Hallgat a kormány: úgy befűthetnek Magyarország alá, hogy azt mindenki megemlegeti


Az utóbbi hónapokban többen figyelmeztettek is a magyar gazdaság túlhevülésének kockázatára, februárban a Standard & Poor's hitelminősítő Magyarország felminősítése után indokolásában hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac egyre inkább a túlfűtöttség jeleit mutatja, majd nemrég az Európai Bizottság is azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság lassan elérheti korlátait az elmúlt évek növekedése után.

De mi a túlfűtöttség kockázata? Jogos a kérdés, miért baj az, ha egy gazdaság gyorsabban növekszik, elvileg ez mindenkinek jó kellene, hogy legyen. Eben az esetben azonban fennáll a veszélye, hogy valamilyen eszközár-buborék (ingatlan, részvény, kötvény stb.) alakul ki, emellett a túlhevülés könnyen eladósodáshoz, a külső finanszírozási pozíció romlásához vezethet, valamint általában magasabb inflációval is jár. Hagyományosan, ha ezeket a kockázatokat el akarja kerülni egy ország, akkor két dolgot tehet:

  • Vagy a növekedést kell hűteni például monetáris vagy fiskális szigorítással,
  • vagy pedig a potenciális növekedést kell emelni a termelékenység javításával vagy a foglalkoztatás növelésével.


Magyarország esetében jelenleg az elsőre nincs akarat, az MNB tartósan alacsony kamatra rendezkedett be, sőt a kormány is inkább tovább lazít például a Családvédelmi Akcióterv intézkedéseivel. Utóbbira pedig csak hosszabb távon, strukturális átalakításokkal van lehetőség,


Hogy lehet magas nyomású gazdaságot csinálni Magyarországból?


Említettük, hogy a magas nyomású gazdaság több ismérvének megfelel már Magyarország, ehhez azonban az elmúlt években minimalizálni kellett az ezzel kapcsolatos kockázatokat a kormánynak és a jegybanknak. Nézzük, mi tette lehetővé a gazdaság túlfűtését!

  • Az elmúlt években jelentősen csökkent a devizaadósság aránya a teljes adósságunkon belül. Ez azért fontos, mert az alacsony kamat-magas infláció páros mellé ahogy említettük általában gyengébb devizaárfolyam párosul. A devizaadósság leépítésével pedig kevésbé sérülékeny Magyarország a gyenge forint miatt, nyugodtan lehet kicsit hagyni gyengébb szinten a magyar devizát.
  • A devizaadósság leépítése mellett egyre nagyobb részben támaszkodunk a belső finanszírozásra a külföldi tulajdonosokkal szemben, ez szintén fontos tényező volt a sérülékenységünk csökkenésében.
  • Az MNB magasabb inflációs toleranciája már évekkel ezelőtt elkezdődött, amikor 2015-ben a korábbi 3 százalékos cél körüli toleranciasávot újraértelmezték.
  • Fontos lépés lehet a tartósan magasabb infláció felé az adósságfinanszírozás újabb átalakítása a nyáron elinduló új Nemzeti Kötvénnyel, mely nem az inflációhoz kötött kamatozást biztosíthat a lakossági befektetőknek. Ezzel az új terméket megvásárlók futják majd az inflációs kockázat jelentős részét az állam helyett.
  • A forintadósság arányának növelése és a lakosságra helyezett inflációs kockázat felveti annak lehetőségét, hogy esetleg a következő években nagy lesz a kísértés, hogy az állam megpróbálja elinflálni az adósság egy részét. Vagyis továbbra is tolerálhatják a korábbinál magasabb áremelkedési ütemet, hogy ezzel is olvadjon az államadósság.


Vagyis, ha folytatódik a magyar gazdaság túlfűtöttsége, akkor az minden ember életére hatással lehet. Akkor ugyanis egyrészt az MNB-nek tolerálnia kell a magasabb inflációt, másrészt a gyengébb forintárfolyamot. Persze mindez azzal is jár, hogy folytatódhat a bérek intenzív emelkedése részben az infláció miatt, a munkaerőpiac pedig továbbra is feszes maradhat.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium